135 évvel ezelőtt született Cziráky József

135 évvel ezelőtt, 1883. június 11-én Sárosdon született a cziráki és dénesfalvai gróf Cziráky (III.)József nagybirtokos, politikus, Sopron város és Sopron vármegye főispánja, Cziráky Béla gróf és Esterházy Mária grófnő legidősebb gyermeke.

A bécsi Tereziánumban és a budapesti tudományegyetemen végezte jogi tanulmányait. 1904-ben egyévi önkéntes szolgálatát teljesítette. A Nádasdy-huszárezred tartalékos kapitányaként a zágrábi 36. gyaloghadosztály parancsnokságához vonult be, mint lovas parancsőrtiszt. Végigharcolta az első és a második szerb offenzívát. 1914. november 10-én Singerosánál feladata elvégzése közben három lövéstől súlyosan megsebesült. Bátor magatartásáért a bronz Signum Laudist kapta. Részt vett Bukovina és Lemberg visszafoglalásában, 1915 őszén mint parancsőrtiszt részt vett a harcokban, valamint az ikvai előnyomulásban is. 1916 januárjában saját kérelmére bevonult ezredéhez, IV. Károly koronázásakor aranysarkantyús vitézzé lett. 1917 áprilisában szolgálatra Böhm Ermolli vezérezredes hadsereg parancsnokságához osztották be, ahol főispánná való kinevezéséig szolgált. Feleségül vette Andrássy Ilona grófnőt (1886-1967) 1917-ben, három gyermekük született. Már 1907-ben Sopron vm. törvényhatósági bizottságának tagja lett, majd a háború után, az Esterházy-kormány Sopron szabad királyi törvényhatósági joggal felruházott város és Sopron vármegye főispáni tisztét ruházta rá. Ezt a hivatalt rövid ideig töltötte be, a Wekerle-kormány alatt lemondott. Majd 1920. február és 1921. október között Vas vármegye főispánja és Nyugat-Magyarország kormánybiztos volt, Nyugat-Magyarország érdekében tevékenykedett. Cziráky József, mint meggyőződéses legitimista, azért mondott le a Vas megyei főispáni tisztségéről, mert a kormány IV. Károly király ellen fellépett. Cziráky dénesfalvi birtokán szállt le repülőgépével visszatérési kísérletekor, 1921. október 20-án IV. Károly király. Az esemény emlékét kápolna őrzi, amelyet a grófi pár építtetett. Szolgálatainak elismeréseként Ottó 1933-ban az Aranygyapjas rendet adományozta neki. A nemzetgyűlési pótválasztáson a szombathelyi kerület pártonkívüli képviselője (1922-1927), a felsőház újjászervezésétől annak tagja (1927—44) volt, mandátumának lejárta után visszavonult a politikai élettől és dénesfai birtokán gazdálkodott. Ő kezelte a királyi család magyarországi birtokait, vagyonát. Német ellenes beállítottsága és a lengyel menekültek Jugoszláviába juttatásának elősegítése miatt a Gestapo kereste. 1945 után az arisztokrata családok sorsa jutott osztályrészül. 1951 decemberében feleségét élelmiszer rejtegetés “a közellátás veszélyeztetése” vádjával börtönbüntetésre ítélték.

Dénesfán hunyt el 1960. augusztus 10-én. Sírját közadakozásból a Dénesfáért Egyesület felújíttatta, a kastély falán tábla őrzi a grófi pár emlékét, melyet Dr. Korzenszky Richárd tihanyi bencés perjel szentelt fel 2016-ban.

Irodalom:
Székely Zoltán: A Cziráky ősgaléria Xantus János Múzeum Győr, 1997.
Internet:
Andrássy Ilona grófnő irathagyatéka I. Szarajevótól Trianonig. Hozzáférés:
http://www.1914.gyor.hu/irathagyatek.html Letöltés: 2018. 05. 28.
Magyar Fegyveres Erők honlapja. Hozzáférés: http://www.hungarianarmedforces.com/as/19161230/cziraky.htm Letöltés: 2018. 05. 28.
Gróf Cziráky Panzió honlapja. Hozzáférés: http://www.hotelcziraky.hu/?page_id=83 Letöltés: 2018. 05. 28.