Napi helytörténeti évfordulók és Névtár

Honlapunk Helytörténet menüpontjában naponta közzéteszünk helytörténeti évfordulókat,
ahol Olvasóink nyomon követhetik, hogy mi történt pár évtizede vagy akár több száz éve az adott napon
Sopronban és környékén.

Ajánljuk még figyelmükbe helytörténeti Névtárunkat.
Az adatbázisba olyan személyeket gyűjtünk, akik városunkhoz és a környező településekhez kötődnek, továbbá életútjuk már lezárult.
Jó böngészést kívánunk!

Helytörténeti évfordulók: 40 évvel ezelőtt hunyt el Hirschler Rezső

40 évvel ezelőtt született
Hirschler Rezső
üvegesmester

Sopronban született 1910. április 23-án., elsőszülött fiúként. Édesapja Locsmándról települt Sopronba 12 gyermekkel és szintén üvegesmesterként tevékenykedett. Az ifjabb Hirschler már kiskorától kezdve szerzett édesapja mellett munkálkodni, így a szakmát is apja soproni műhelyében tanulta ki. Az ipari iskola elvégzése után 1935-ben szerzett mesterlevelet, majd önállóan dolgozott tovább. 1935-ben házasságot kötött Kerschbaummayer Erzsébettel, aki lelkes munkatársa is volt. Kitanulta az üveges-szakmát és férjével együtt dolgozott.

A második világháborúban, 1942 május 19-én a hadszintérre vezérelték, majd a háború után szerencsésen hazatért. Innentől kezdve szülővárosa újjáépítésén dolgozott. Családjával együtt rajt volt a kitelepítési listán, de mesterségbeli kiválóságának köszönhetően itthon maradhatott, kivette részét a szétbombázott város újjáépítésében, a városkörnyék ablakainak beüvegezésében. Elnöki tisztséget ajánlottak fel neki, de visszautasította, nem adta fel műhelyét, mesterségét. Keze munkája és szakmai hozzáértése számos soproni nevezetességen megjelenik. Különösen a templomok és műemlékek ablakainak ólomüvegezése, így a Káptalanterem, az Orsolyiták és a Domonkosok temploma, a Storno-ház, az Evangélikus templom, és a süttöri Istenháza felújítása fűződik a nevéhez. Sikeres volt még az üvegcsiszolás művészetében, foglalkozott homokfúvással, mintás üvegek készítésével is. Neves művészek keresték stílusos képkereteit, hozzá fordultak, ha festményeiknek méltó keretet szerettek volna adni.

Helytörténeti évfordulók: mi történt július 19-én?

110 évvel ezelőtt, 1905. július 19-én Sopronban született Karsai Ferenc Géza bencés szerzetes, bölcsészdoktor, egyetemi magántanár. Pannonhalmán hunyt el 1981. február 24-én.

55 évvel ezelőtt, 1960. július 19-én hunyt el Hollósy Kálmán neves soproni tanár.

Helytörténeti évfordulók: 55 évvel ezelőtt hunyt el Mentes Mihály

55 évvel ezelőtt hunyt el
Mentes Mihály
kanonok, költő, a két világháború közötti
katolikus költészet egyik neves képviselője

Süttörön (ma Fertőd) született 1891. május 25-én, a 12 gyermekes család ötödik gyermeke volt. A tehetséges fiú a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett, teológiai tanulmányait Budapesten folytatta. 1914-ben szentelték pappá és 1918-ban teológiai doktorátust szerzett. Győr-belvárosi segédlelkész volt, majd a Papnevelő Intézetben tanulmányi felügyelő lett. 1924-től a szentírástudomány tanára volt, közben 1928-1929 között a Dunántúli Hírlap főszerkesztőjeként dolgozott. A Tanítóképző Intézet internátusát 1937-től a igazgatta, a negyvenes évek második felében a hitoktatás egyházmegyei biztosa lett. Kanonokká 1940-ben, a Papnevelő Intézet rektorává 1940-ben nevezték ki. Székesegyházi főesperesi (1947) és címzetes préposti (1848) címet kapott. Gimnazista korától írt verseket. Önálló kötettel először 1920-ban jelentkezett, melyben szép költői képekkel mutatta be a dunántúli tájat. Versei több kötetben jelentek meg. Irodalmi munkássága elismeréséül 1920-ban tagja lett a Kisfaludy Irodalmi Körnek, amelynek titkárává, majd 1942-ben társelnökévé választották.

Helytörténeti évfordulók: 130 évvel ezelőtt született Hillebrand Jenő

130 évvel ezelőtt született
Hillebrand Jenő
antropológus, régész, címzetes egyetemi tanár

Hillebrand Jenő 1884. június 10-én született Sopronban. Régi soproni családból származott, középiskoláit szülővárosában végezte. Tanítványa volt a másik neves soproni régésznek, a Várhely kelta emlékeit feltáró Bella Lajosnak, kivel később is kapcsolatban maradt. A budapesti egyetemen 1908-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett és itt lett magántanár, a régészeti és antropológiai szakon. Később a Nemzeti Múzeumba került a régészeti osztályra, melynek később 1944-ig igazgatója lett. Kezdetben antropológiával foglalkozott, majd érdeklődése az őskor kutatása felé fordult. A magyarországi és az európai paleolitikus lelőhelyeket tanulmányozta. Hazánkban sok barlangásatás fűződik nevéhez, például: a két bajóti barlang, Balla és Szeleta barlangok kutatása. Figyelme később fiatalabb korszakokra is kiterjedt, így a mezolitikumra, rézkorra, (bodrogkeresztúri és pusztaistvánházi ásatás) bronzkorra és a szkítákra. Ő fedezte fel az első jégkorszaki embermaradványokat Magyarországon. Sopronba pihenni tért vissza, 1945 után sokat betegeskedett, már csak tanított. Cikkei, tanulmányai magyar és külföldi szaklapokban jelentek meg. Főbb művei: Az őskor embere és kultúrája különös tekintettel hazánkra (Bella Lajossal, Bp., 1921); Az őskőkor története (Bp., 1934). 1950. március 6-án hunyt el Budapesten. A Bükk hegységben barlangot neveztek el róla. Halálával nagy veszteség érte a magyar régészetet, munkásságával, a magyarországi őskőkor kutatásának irányát határozta meg.

Helytörténeti évfordulók: 175 évvel ezelőtt született Geszler József

175 évvel ezelőtt született
Geszler József
korának meghatározó divatkereskedője

Geszler József 1838. december 13-án született Sopronban. Geszler János, „Sopron Szabad Királyi Város Számvevő Hivatala járulnoka” és felesége, Neumann Anna gyermekeként a Szent György utca 17. számú emeletes házban nevelkedett. Kilencéves volt, amikor édesapját és 18 éves, amikor édesanyját elveszítette. Tizennégy évesen beíratták a soproni Kereskedelmi Kamara kereskedelmi középiskolájába, ahol 1856-ban színtiszta jeles eredménnyel (valamennyi tantárgyból sehr gut, sehr gut) Abgangs Zeugnisst, végbizonyítványt szerzett. A teljesen árva fiatalember kitűnő kereskedelmi bizonyítványával Pestre postakocsizott. Ebben az időben Budapest felsorakozott a nagy divatközpontok mögé, a francia divatot is közvetítette Kelet- és Dél-Európa felé. Romániából, a Balkánról a jobb módúak Budapestre jártak vásárolni, de jelentős volt ebbe a régióba a konfekcióexport is.