Helytörténeti évfordulók: 100 évvel ezelőtt született Endrédy Zoltán Sándor
100 évvel ezelőtt született
ENDRÉDY ZOLTÁN SÁNDOR
római katolikus pap, plébános, hittanár, költő
Endrédy Zoltán Sándor Répceszemerén született 1912. január 21-én. A győri bencéseknél töltött iskolaévek után került a budapesti Központi Papnevelő Intézetbe, amelynek elvégzését követően 1937. június 30-án Győrben szentelték pappá. Mosonszentmiklóson kezdte papi pályáját, majd Himodon és Egyeden volt segédlelkész. 1940-től a Tatabányai környéki bányásztelepüléseken hitoktatóként szolgált. 1942-ben került Sopronba, ahol a Városplébánia hitoktatójaként a Siketnéma Intézetben, a Petőfi Sándor Polgári Fiúiskolában és az állami polgári leányiskolában tanított hittant. 1948-ban – azzal a váddal, hogy segítette nyugatra szökni Mihalovics Zsigmondot, az Actio Catholica vezetőjét – letartóztatták és a pest-budai, majd a kistarcsai internálótáborba került. Tíz év börtönre ítélték, de 1951-ben szabadon engedték. 1952-től 1987-ig a Komárom-Esztergom megyei Környén volt plébános. Az 1956-os forradalmat követően újra letartóztatták, fél évig raboskodott börtönben. Tatabányán hunyt el 1996. augusztus 2-án.
Plébánosi, hitoktatói tevékenysége mellett verseket írt, folyóiratokban publikált. Több költeménye jelent meg az Élet katolikus folyóiratban, XII. Piusz pápa tiszteletére írt Békehimnuszát öt nyelvre is lefordították. 1939-ben Tüzek közé keverve, 1942-ben pedig A csend foglya szól címmel jelentek meg verseskötetei. Sík Sándor, Mécs Imre és Prohászka Ottokár volt rá nagy hatással. Vallásos tárgyú versei mellett életének eseményei is megihlették, A vert város című versét Sopron 1944. december 6-i bombázásának emlékére írta. 1948-ban Boldogasszony Sopron felett címmel könyve jelent meg Szűz Mária magyarországi tiszteletéről. Ebben számba veszi Sopron közel hetven Mária-emlékét. A kötetet Diebold Károly fotói illusztrálják, a címoldal fametszetét Sterbenz Károly készítette.
| A vert város | |
| Alpok tövén, mint ékszerláda Emelkedett e régi város. De most lapulva, romba döntve, Verve, heverve összetörve, Sajgó sebekkel csak kiáltoz. |
A lexikon s a kézirat S a zöld, sejtelmes lámpaernyő, Kis utca szélén fürge nyomda Nagy kultúrája is halomba, Mely szégyenünk már, elrettentő. |
| Tetők szabályos pikkelyét Ezer darabban tartja torz fal. Az udvar vitrinek szobáit Mohón lenyelte, mégis ásít Széjjelszakadt, szomjas torokkal. |
Bársony szalonnak omladékán Nebánts szúró szilánk a váza, Öröklött cselló teste horpadt, A benne búgó bánatos hang Halálosan komoly szonáta. |
| Virággal ékes ablakokból Lepattogott, végigcsörömpölt Üvegnek csilló szőnyegéből Akárcsak áradt könnyezés dől, Mit kínnal kortyol meggyötört föld. |
A szörnyű műtét színhelyénél Kemény munkában egyre lázad – Mert nincsen, nincs a háziasszony! Ásó, lapát, hogy fölkutasson Nem rézüstöt, csak múmiákat. |
| Az ódon utca házain Barok remeknek nincs tovább. Hiába kérdezed miértjét, A rémes vas-sasok kitépték A zongorák fehér fogát. |
És még más életben maradtak Koporsó-boltnál sorbaállnak, Zokogva vádolják az Istent, Hogy ember még röpülhet is fent S bombákat szórhat gyors halálnak. |
| Tizenkettőt az elmúlásra Ütöttek antik ébenórák. Világhíres kép drága vásznát Éles szilánkok összevágták S a durva téglák megtiporták. |
A gyávák ész nélkül rohannak Hogy ezt a romvárost ne lássák, De mégis győz a rút enyészet, Nézzék bár késő nemzedékek A korcs idők romantikáját. |
| Ihol, síléc, turistabot! – Ügyes fiúcska megtalálta. – Bomlott dobozban annyi lepke, Sapkát mutat még, azt viselte Örökre tűnt diákbarátja. |
A leghűbb város hősi lelke Tán még nagyobb csodát is alkot, Ha tépi vészek vércse csőre, S tán több erővel áll előre, Mint förgetegben bűvös Alpok! |
| Sopron, 1944. december 6. | |
| Megjelent: Magyar Sopron. Sopron, 1947. p. 10. | |
Irodalom:
Bősze Balázs: Endrédy Zoltán Sándor. In: Aranykönyv 2002. Sopron, 2001. p. 226.
Endrédy Zoltán Sándor
Gráberné Bősze Klára: Endrédy Zoltán Sándor élete és művei. In: Soproni füzetek ’99. p. 210-216.
Németh Alajos: Papok a rács mögött. Szent István Társulat, Budapest, 1991. 300 p.
Szóljon hozzá