Mi köze Pac Mannek a pizzához, és miként lett a Space Invaders miatt hiánycikk Japánban a százjenes pénzérme? Hogyan hatottak a hollywoodi akciófilmek a videojátékokra, és miért gondolta azt Douglas Adams, hogy új műfaj születhet a kalandjáték és az irodalom egyesítéséből? Hány pixelből állt össze a Samantha Fox Strip Poker hősnőjének keble és léteztek-e női játéksztárok Lara Croft előtt is?
Hogyan működtek a hazai játékklubok a nyolcvanas években és milyen változásokat hozott a Doom a videojáték-piacon?
Kik voltak a leghíresebb Commodore 64-zeneszerzők, és meddig tartott az interaktív mozi aranykora? Igaz-e, hogy minden idők egyik leghíresebb számítógépes játékát, a The Last Ninját magyarok fejlesztették, és ha igen, vajon miért nem gazdagodtak meg belőle?
A hazánkban unikumnak számító könyv olvasója a számítógépes játékok történetét járhatja végig az ötvenes évektől 2000-ig – és tovább

A darts kézikönyve
Kiadó: Gabo
Kiadási év: 2011

A darts a világon mindenhol jelen van, újabb és újabb tehetségek bukkannak fel, hogy párbajra hívják az uralkodó szupersztárokat. Állj te is bátran a dobóvonalra, A darts kézikönyve felvértez a kellő tudással!
A darts történetétől kezdve, a megfelelő nyilak kiválasztásán át, egészen a helyes beállásig tőlünk mindent megtudhatsz, de abban is segítünk, hogyan fejleszd a taktikád és a játékstílusod, míg el nem jutsz a tökéletes játékig- a kilencnyilas kiszállóig.

Metcalfe, Nick
A pool-biliárd kézikönyve
Kiadó: Gabo
Kiadási év: 2011

A pool-biliárd a világ egyik legnépszerűbb és legizgalmasabb játéka.
Tarolj le mindenkit e könyv segítségével, és tudj meg mindent a játék történelméről, a legendás versenyzőkről, a megfelelő dákó kiválasztásáról és karbantartásáról, a lökéstípusokról és a trükklökésekről éppúgy, mint a játék különböző változatairól a 8-as pooltól az egyfalas játékon át a blackpoolig.
E mellett további olyan érdekességeket is találsz az olyan rokon sportágakról, mint a snooker vagy a karambol.

Clement Edward Alistair Brentnek, Caterham kilencedik márkijának élete nagy fordulatot vett, amikor bátyjától, a gyermektelenül elhalt nyolcadik márkitól megörökölte Chimneyst, a gyönyörű, ódon udvarházat. Bátyja az angol diplomácia oszlopa volt, külügyminiszter, a jelenlegi Lord Caterhamet viszont untatják a politikusok. De Chimneys olyan hely, ahol meg szokták változtatni a történelem menetét. Most például a hercoszlovák trónkövetelő készül itt találkozni angol pénzemberekkel. És ide várnak egy bizonyos James McGratht, aki egy elhunyt diplomata emlékiratait hozza Angliába Dél-Afrikából. Jimmy azonban inkább aranyat kutatna, rábízza hát az emlékiratokat régi cimborájára, Anthony Cade-re. Agatha Christie egyik korai kaland-krimijében találkozhatunk Battle főfelügyelővel is, aki francia kollégája, Monsieur Lemoine segítségével próbál fényt deríteni néhány gyilkosságra és egy nagyon titokzatos ékszerrablásra. A regény más kiadónál, rövidített fordításban Királyok és kalandorok címen jelent meg.

Christie, Agatha
Gyilkolni könnyű
Kiadó: Európa
Kiadási év: 2011

Luke Fitzwilliam hazatér Angliába, miután nyugdíjba vonult a gyarmati rendőrségtől. A vonaton megismerkedik egy kedves, idős hölggyel, aki épp a Scotland Yardra tart. Bejelentést akar tenni, mert a falujában egymást érik a gyilkosságok, és senki sem gyanakszik, de most Humbleby doktor a kiszemelt áldozat, és az orvos jó ember, meg kell védeni. Luke elnéző mosollyal hallgatja. Másnap, amikor azt olvassa a reggeli újságban, hogy Miss Pinkertont elgázolta egy autó, már nem mosolyog. És amikor egy hét múlva dr. Humbleby gyászjelentését látja, kezdi komolyan venni a történetet. És ki is lehetne alkalmasabb, hogy felderítse a gyilkosságsorozatot, mint egy hajdani rendőr? Luke tehát elutazik Wychwood-under-Ashe-be, és megpróbál a végére járni, miért is könnyű gyilkolni. A regényt új fordításban adjuk közre. Korábban A gyűlölet őrültje címen jelent meg.

Christie, Agatha
A vád tanúja
Kiadó: Európa
Kiadási év: 2011

Meggyilkolnak egy gazdag, idős hölgyet, a gyanúsított alibijét csak a felesége tudná igazolni, ő azonban, mint mondja, a maga útját akarja járni, és a jogtanácsos megdöbbenésére férje ellen vall. Mik az esélyei szegény Leonard Vole-nak?…
Van-e hatodik érzékünk? Az elmegyógyász, a volt katona, a társasági hölgy mind másképp vélekedik. Spiritiszta szeánszukon mindenesetre a férfiak figyelmeztetést kapnak: valaki közülük ne menjen haza. Veszély! Vér! Az ifjú Dermot West sejti, miről lehet szó, de igaza van-e?…
Négyen ülnek egy régimódi angol vonat első osztályú fülkéjében: egy pap, egy jogász, egy orvos és egy ismeretlen. A lélektanra, a megkettőződött, sőt megtöbbszöröződött személyiségekre terelődik a szó, és hármasban meg is tárgyalják egy francia parasztlány furcsa esetét. Mit tud ehhez hozzátenni Raoul Letardeau, az idegen?…
Egy fiatal pszichológus isten háta mögötti házikóba téved a sötétben. Természettől fogékony az atmoszférára, és a békés családi idillben valami rosszat orront. Ki rója rá poros hálószobai asztalára az S. O. S.-jelet, és mit akar tudatni Mortimer Clevelanddel?…
Továbbá: mi történik, ha a rádió egyszer csak túlvilági hangot közvetít? Ha egy ifjú golfozó olyan segélykiáltásokat hall, amilyeneket senki más? Ha egy nemrég férjhez ment nő egyszerre kezd félni hajdani udvarlójától és friss hitvestársától?…
A történetek többsége, Agatha Christie-től szokatlan módon, az úgynevezett parajelenségekkel foglalkozik, és a krimikirálynő e téren is nagyot, sőt hátborzongatót alkotott.
Kötetünk tartalma csak részben azonos a korábban más kiadónál megjelent, A vád tanúja és más történetek című kiadványéval.

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Béla 1837. február 3-án született Pesten Széchenyi István és Seilern Crescence legnagyobb gyermekeként. Fiútestvére, Ödön később török császári pasa, a magyar és a török hivatásos tűzoltóság megszervezője lett. Lánytesvére, Júlia csecsemőkorában meghalt. A Széchenyi-fiúk nevelője Podhorszky Lajos, a nagy tudományú, szerencsétlen sorsú nyelvtudós volt. Béla gróf egyetemi éveit Berlinben és Bonnban töltötte jog- és államtudományi előadások hallgatásával. 1861-ben Sopron vármegye nyéki kerülete országgyűlési képviselőjévé választotta, de az országgyűlés feloszlatása után visszavonult a közélettől.

Újvilági utazás

1862. nyarán gróf Károlyi Gyulával Amerikába hajózott. Az útvonal Washington, Baltimore, Oakland, St. Louis, Chicago, Cleveland, Buffalo, Niagara, Hamilton, Toronto, majd az Ontario tavon át Montreal, Richmond, Portland, Boston, Albany, New York, Philadelphia és Baltimore városokat érintette.
Tapasztalatait Amerikai utam címmel 1863-ban adta ki Pesten. Könyvében jogi, közgazdasági, és demográfiai előtanulmányai alapján összehasonlítja Amerika közállapotait a hazaiakkal. Kitér a főváros és az amerikai városokkal való viszonyításra is. Több utalást tesz arra, hogy komoly megfontolás tárgyává kellett volna tenni a város vezetőinek édesapja észrevételeit, aki a negyvenes években a szépészeti bizottságnak egyik fő motorja volt. Helyteleníti, hogy hazánkban mindenbe politikát kevernek bele. Fővárosunknak nincs térképe, a fejlődés ízléstelen, az utcák piszkosak, elhanyagoltak, a kórházakban a beteg felnőttek és gyermekek zsúfoltan vannak együtt. A dologházak élettelenek, az őrülteket és foglyokat azonos módon kezelik, a kórházaknak nincs fölszerelésük. „Magyarország fővárosa ne szálljon semmi tekintetben háttérbe,” ne homályosítsa el azt a világ bármely metropolisa se!
Gondolatainak és óhajainak nagy része azóta valóra vált, és fényesen igazolta széles látókörét, melyben külföldi tapasztalatai következtében élesen föltárta a hiányosságokat és megvilágította a főváros fejlődését szolgáló tennivalókat.

Családi örömök és tragédiák

1865-ben újra országgyűlési képviselővé választották, ezúttal a kismartoni kerület jelöltjeként. Eddig a nagy utazások, kalandos, sőt életveszélyes nagy vadászatok lelkesítették legjobban, azonban régi vonzódása Erdődy Hanna grófnő iránt szerelemmé erősödött. Hanna grófnő a császárváros ünnepelt szépsége, elragadóan bájos jelenség volt. 1870. június 22-én kötöttek házasságot. A boldog frigy azonban nem volt hosszantartó, a végzet 1872. október 18-án a grófnét három napos szenvedés után elragadta férje karjaiból. Szerető párjának elvesztését egész életén át gyászolta. Gyermekei, Hanna és Alice grófnők nevelése volt ezután legfőbb életcélja. Nem feledkezett meg azonban azokról a kötelességekről sem, melyeket születése, nemzetségének hagyományai, de különösen atyjának szellemi öröksége rótt rá.
Éveken át neje emlékének szentelte minden gondolatát. Síremlékének tervezése és építése foglalkoztatta. E remek emlékmű a cenki kastélytól a Fertő felé vezető 234 esztendős 2,6 km hosszú, híres hársfasor végén a Fertőt szegélyező bozi dombok fokán áll. A díszes műalkotást Kundmann Károly bécsi szobrász építette vörös svédgránitból. Az elhunyt feleség hű bronzmedalionjával és a hit remény és szeretetet jelképező domborművekkel a Dunántúl egyik látnivalója.

Régészeti vizsgálatok a Fertő medrében

A tervezgetés gyakran vitte a grófot a Fertő partjára. A tó ekkor apadóban volt, és a szárazzá vált vízszélen kőkorszakbeli szakócák és prehisztorikus edénydarabok kerültek napfényre. Ez felkeltette érdeklődését a Fertő táj múltja iránt. Széchenyi Béla gróf Erdődy György sógorával, Rudolf Falbbal és Paur Ivánnal 1874. nyarán ásatásokat végeztek a Fertő medrében. A kőkorszakbéli leleteket Rudolf Hochstetter bécsi professzor segítségével tanulmányozta és leírásukat 1876-ban közölte Kőkori lelet a Fertő tava medrében címmel. Ez a tanulmány később németül és franciául is megjelent.
Éles és találó megfigyelésekkel világítja meg ebben a kis művében Széchenyi Béla a Fertőt. Leírja, hogy déli kiszáradt medre 200-500 méter szélességben apadt le. Megállapítja, hogy a Fertő vize gyakran ingadozik, rövidebb és hosszabb időszakok szerint. Még több érdekes tapasztalat van e füzetben, ezekről azonban később, a Fertő szabályozásáról írt gyakorlati írásaival kapcsolatban érdemes megemlékezni.

Tízezer kilométeres utazás Kelet-Ázsiába

1874-ben nagy ázsiai expedícióra határozta el magát. Három éves tervezést követően 1877. decemberében indult útjára Triesztből az expedíció, amely “Belső Ázsia és Tibet kifürkészését” tűzte ki céljául. Széchenyi Béla elsősorban nagyvadra óhajtott vadászni, a tudományos kutatásokra szakembereket keresett útitársul. A Nemzeti Múzeum fiatal geológusa, Lóczy Lajos mellett az expedíció tagja volt Kreitner Gusztáv geográfus, térképező katonatiszt és Bálint Gábor tanár, aki a keleti nyelveket tanulmányozta.

Az expedíció a Szuezi-csatornán áthaladva érkezett Bombaybe, majd Kalkuttába. Itt Lóczy a Bengáli Ázsiai Társaság könyvtárát tanulmányozva megtalálta Kőrösi Csoma Sándor elveszettnek hitt önéletrajzát és ismeretlen kéziratait. A székely vándor egykori útját követve kísérlelték meg a bejutást Tibetbe. A határon, az égigérő hegygerincek között a dalai láma katonasága tartóztatta fel őket. Azonban nem nyugodtak bele a kudarcba és megkíséreltek nagy kerülőkkel, egyre újabb, ismeretlen hágókon át, benyomulni a titokzatos országba. Vállalkozásuk azonban a mostoha természeti viszonyok miatt nem sikerült. Ha nem is jutottak el Lhasszába, az út eredményei rendkívüliek – Lóczy elkészítette a Bhutan, Szikkim és Tibet közti határcsomó részletes geológiai térképét.
Jáva szigetén Széchenyi Béla orszavrúra vadászott, míg Lóczy Lajos a Merapi tűzhányót mászta meg. Sanghajba érkezve eljutottak Koo Tuck Chong fényképész üzletében, ahol fényképeket vásároltak. Ezek fotótörténeti szempontból nagyon értékesek, hiszen elvétve juthattak hazánkba a múlt századból kínai fényképek. A képeken műtermi beállításban láthatjuk az 1870-es években használt kínai öltözetet. A fotók különlegessége, hogy mivel nem ismerték még a színes technikát, ezért apró ecset segíségével átszínezték a fotókat. Sanghaiból Széchenyi Kreitnerrel Japánba utazott, ahol feljutottak a japán szent hegy, a Fudzsi csúcsára.
Kínába visszatérve kelet felé indultak tovább, a Csinglingsan hegységet és Góbi-sivatagot követően a Jangce felső szakaszának mentén olyan területeken haladtak át, ahol európai ember korábban még nem járt. Thunhuangba felkeresték a buddhizmus egyik legősibb és legnagyszerűbb művészeti emlékét, az Ezer Buddha Barlangtemplomokat. Eljutottak Hasziningbe, Tibet északkeleti határához, onnan pedig a Kuku-Nór tó keleti partjára. Kuku-Nórtól közel két hónapos vándorlás után Csengtuba, majd Patangba érkeztek meg. Ezután az expedíció visszakanyarodott délnek és továbbra is tibetiek lakta vidéken haladt, majd átvágtak Jünnanon Burmába, s onnét eljutottak Bombayba. Végül Alexandrián, Szmirnán és Konstantinápolyon át Várna, majd Bukarest érintésével érkeztek haza 1880. májusában.

Világra szóló elismertség

Az expedíció tagjai ázsiai vándorlásuk során csaknem tízezer kilométert tettek meg változatos módokon: gyalog, lovon, öszvérháton, tevén, jakháton, kocsin és folyami dzsunkán. Az úton gyűjtött tudományos anyag feldolgozása több hazai és külföldi szakember bevonásával is évekbe telt. 1897-re készül el A gróf Széchenyi Béla keletázsiai útjának tudományos eredményei című három kötetes munka, mely feldolgozta az expedíció történetét, és nyelvészeti, antroplógiai, földrajzi, növény- valamint állattani tanulmányokat tartalmazott. Lóczy Lajos geológiai megfigyeléseinek eredményeit külön kiadványban jelentette meg A khinai birodalom természeti viszonyainak és országainak leirása címmel 1886-ban.
A beszámolók megjelenését óriási szakmai elismerés követte nyugaton és keleten egyaránt. A világirodalomban az expedíció – különösen annak geológiai és őslénytani – adatait elsődleges forrásként használják a mai napig. Széchenyi Bélát a Magyar Tudományos Akadémia III. osztálya 1880-ban tiszteletbeli tagjának választotta, 1883-ban pedig az igazgatótanács tagja lett. 1896-ban a nagyjutalmat ítélte oda az Akadémia az A gróf Széchenyi Béla keletázsiai útjának tudományos eredményei I . kötetéért. Kreitner Gusztáv pedig Im fernen Osten címmel ismeretterjesztő könyvet is írt az utazásról, amely magyar nyelven Gróf Széchenyi Béla keleti utazása India, Japan, China, Tibet és Birma országokban címmel jelent meg.
A millenáris év alkalmából a budapesti tudományegyetem tiszteletbeli bölcsészdoktorává avatta Béla grófot. A Magyarhoni Földtani Társulat, majd a Magyar Földrajzi Társaság tiszteleti tagjául, és az utóbbi tiszteletbeli elnökévé választotta.

Küzdelem a Fertő szabályozása ellen

A kelet-ázsiai utat követően igen nagy érdeklődést keltett benne a Fertő- és Rába-szabályozási tervezet ügye. Három röpiratában, melyek eredetileg a Soproni Naplóban jelent meg, élesen és szakavatottan bírálta a szabályozási terveket.
Tagadta a földművelésügyi miniszter által kiküldött bizottság jelentésének azt az állítását, hogy a Fertő területének nem egészen kétharmad része mezőgazdasági termelésre alkalmassá tehető. Széchenyi Béla közel ötven évnyi Fertő-menti gazdálkodás tapasztalataiból okulva mondta tévesnek a bizottság reménykedéseit. Különösen a Fertő lecsapolása ellen tiltakozott. Ellenérvként hozta fel, hogy a Fertő víztömege a körülötte fekvő vidék éghajlatától függ, de egyszersmind a vidék éghajlatának szabályozója is.
Kijelenti, hogy “Míg élek, mindég a Fertő lecsapolása ellen fogok küzdeni és természetesen minden olyan tervezet ellen, mely annak fennmaradását veszélyeztetné … A belvizek szabályozása ellen is állást foglalandunk, amennyiben azok – jelesen az Ikva, a Répce – nem a Fertőbe, hanem a Rábába vezetni terveztetnének.”

A főúri méltóság

A főrendiházban, melynek örökös tagja volt, ritkán szólalt fel. Ám ha megtette, mindig a szabadság és demokrácia elveinek támogatója volt. Legkedvesebb szórakozását a vadászatban lelte. Legbüszkébb arra a tigrisre volt, melyet 1876-ban Indiában elefánthátról ejtett el. A szenvedélyes vadász ugyanakkor kiváló vadgazda is volt. Évről évre megrendezte apróvadas vadászatait Cenki birtokán. Nagyvadra minden évben augusztus közepén utazott el az Ung megyei kincstári erdőkbe, ahol éveken keresztül bérelt területe volt. Igazi vadászúrként példaadóan rendezte be vadászbérleteit, kiválóan szervezett vadászatairól elismerően nyilatkoztak kortársai. 1866-tól tagja volt a Salzburg nagyhercegség (Ausztria) területén alapított Lungaui Magyar Zergevadász-társulatnak is. 1896-ban jelentette meg a társulat történetéről írt könyvét. Szerette a kertet, nagy gonddal ápolta parkját, melynek ritka fái és ékes növényzete messze földön ismertek voltak.

Széchenyi Béla 1877-ben több saját kötetével együtt az akkor alakult Soproni Irodalmi és Művészeti Körnek ajándékozta édesapja könyvtárának egy részét, amely később a városi közkönyvtár, a mai Széchenyi István Városi Könyvtár birtokába került.
Lányaival idős korában újabb nagy utazásokat tett Európába és Észak-Amerikába. Eljutott a Csendes-óceán mellé, egészen San Franciscóig. 1896-ban II. Miklós orosz cár koronázásán a magyar király követeként vett részt, az 1900. évi párizsi világkiállításon a magyar osztály elnöke volt. Nyolcvanadik évébe lépve jelentkeztek rajta először az öregedés jelei. Nehezére esett a nagy vadászat és a hosszú járás, szellemi frissességét azonban megőrizte. Élete végéig egyedül kezelte birtokait. A sakk nagy kedvelője volt, a Nemzeti Kaszinóban naponkénti sakkozásban késői estéket töltött. Egy ilyen estéről hazatérve tört ki rajta a spanyolnátha, amelynek következében 1918. december 12-én elhunyt.

Széchenyi Béla emlékezete

Gróf Széchenyi Béla neve méltón áll nagyapja, Széchényi Ferenc és édesapja, a legnagyobb magyar mellett, akik a tetteikkel örökös érdemeket szereztek a Széchényi nemzetségnek. Széchenyi Béla kelet-ázsiai utazásával szolgálta a magyarság hírnevét is. Az expedíció révén a világon ismertebbé vált neve, mint két nagy elődjének híre és emléke, az utazás tudományos eredményei pedig máig maradandóak.

Felhasznált irodalom:

ANTALFFY Gyula (1964): A Himalájától a Balatonig. Bp.
HADARICS Tibor (2011): A Széchenyi nevet viselő állat- és növényfajok = Madártávlat, 2. 10-14.
KREITNER Gusztáv (1882): Gróf Széchenyi Béla keleti utazása. Bp.
KREITNER Gusztáv (1882): In Fernen Osten.Wien.
KRIZSÁN László (1986): Adatok Széchenyi Béla belső-ázsiai expedíciójának történetéhez. = Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 2. 68-70.
KUBASSEK János (1993): Magyar utazók Ázsiában. Bp.
KUBASSEK János (2008): Útkeresők. Bp.
LÓCZY Lajos (1886): A kínai birodalom természeti viszonyainak és országainak leírása. Bp. (257 Mb)
LÓCZY Lajos (1923): Gróf Széchenyi Béla emlékezete. MTA elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek.18. 8.: 1-30.
SZÉCHENYI Béla (1882): Keletázsiai tudományos utazásom és eredményei. = M. T. Akadéma Évkönyvei, 16. VIII. darab. 29-43.
Gróf Széchenyi Béla keletázsiai útjának tudományos eredményei. 1. kötet. Az utazáson tett észlelések. Bp. 1890.; 2-3. kötet. A gyűjtött anyag feldolgozása. Bp. 1897.; Atlasz. Bp., 1898.
TASNÁDI KUBACSKA András (1974): Lóczy Lajos. A múlt magyar tudósai. Bp.
VENDL Aladár (1928): Id. Lóczy Lajos t. tag emlékezete. MTA elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 20. 4.: 1-43.

Keresse folyóirataink mellett napi- és hetilapjainkat is az emeleti olvasóteremben!

 125 évvel ezelőtt 1887. február 20-án született Zalaszentmihályon Bán János, árvaház-igazgató, a fiúinternátus megalapítója, városplébános, történész, helytörténész. (Meghalt: 1971. február 19. Sopron)

Világrengető beszédek, melyek megváltoztatták a világot

Világrengető beszédek akkor hangoznak el, amikor más irányba kell fordítani egy közösség, az ország, kontinens vagy az egész emberiség sorsát. Amikor a kivételes személyiség felismeri, hogy közössége válaszúthoz érkezett, és azt is tudja – vagy legalábbis tudni véli – hogy melyik irányba kellene indulni.
E kötet számos olyan politikust és gondolkodót (vagy akár messiást) mutat be, akik kivételes történelmi pillanatban kivételesen nemesen vitték előre az emberi társadalom ügyét: nemzetet építettek, összefogásra buzdítottak, felkarolták a szenvedőket, segítették az alávetettek felemelkedését vagy lebontották a falakat emberek, társadalmak és országok között, de bemutatja az emberi gonoszság mélységét is olyan hírhedté vált politikusok ismert, illetve sokáig zárolva tartott beszédeinek közlésével, amely segít megérteni közelmúltunk eseményeit, és azt, hogy amikor a szónoki erény aljassággal párosul, az a fegyvereknél is pusztítóbb lehet. Nem csak a beszédet, de elhangzásának körülményeit is megismerhessük.

Várkonyi Ágnes, R.
II.  Rákóczi Ferenc
Kiadó: Éghajlat
Kiadási év: 2011

A Rákóczi-szabadságharc lezárulásának 300. évfordulójára megjelenő ünnepi album olyan jeles magyar, de egyben európai eseménynek állít emléket, amely a maga korában méltán vívta ki a nemzetek figyelmét. II. Rákóczi Ferenc szabadságküzdelme (1703–1711) együtt járt a modern nemzet kibontakozásával. A programját megfogalmazó „Recrudescunt vulnera…” kezdetű kiáltványt, amely a „világ népei”, a korabeli Európa asztalára helyezte Magyarország szabadságának ügyét, csaknem minden nyelvre lefordították. Ma még jóformán csak a korszakkal foglalkozó történészek előtt ismert, hogy a katolikus Rákóczi és az új magyar állam vezetői, a többnyire európai egyetemeken tanult protestáns köznemesek, a császári hadseregből átállt főurak és az egyházi elit tagjai azzal a feltétellel kapcsolódtak be Franciaország oldalán az európai háborúba, hogy a királyi Magyarországot és az Erdélyi Fejedelemséget belefoglalják a nemzetközi háborút lezáró univerzális békébe. Albumunk bevezető tanulmányát R. Várkonyi Ágnes történészprofesszor írta, számos eddig nem publikált kutatási eredményre alapozva, ami egyaránt szól a hazai olvasókhoz és a korabeli Európa, valamint a Magyarország története iránt érdeklődő nemzetközi közvéleményhez. Az albumban közel 300 tétel, festmény, metszet, rajz, térkép reprodukciója található igen nívós kivitelben.

Pokol Béla
Európa végnapjai : a demográfiai összeroppanás következményei
Kiadó: Kairosz
Kiadási év: 2011

A népességfogyás egész Európa gondja, s míg a keleti uniós országokban ezt a cigánykérdés súlyosbítja addig a gazdagabb nyugati államokban a befogadott muszlim lakosság rohamosan növekvő létszáma és integrációs problémái teszik a kérdést elsőrendű problémává. A nyugati nagyvárosokban már ma is százezres és milliós muszlim közösségek élnek párhuzamos társadalmakban – a többségi társadalmak kultúrájával, szokásaival és elvárásaival a legellenségesebb módon szemben állva -, akik magas születési rátájuk következtében a 2050-es évekre a legtöbb városban már többséget alkotnak majd az elöregedő és zsugorodó létszámú európai gyökerű lakossághoz képest. Ezek a problémák a mindennapokban már több éve érezhetőek voltak a széles tömegek számár, azonban a domináns média és a véleményformáló szellemi körök – éppúgy, ahogy itthon a cigánykérdést illetően – megtiltották őszinte megvitatásukat, és rasszizmussal vádolták meg azokat, akik fel merték vetni őket. Az elfeledett, növekvő problémák azonban robbanásszerűen kitörtek az ezredforduló környékén.

125 évvel ezelőtt

Bán János 1887. február 20-án született Zalaszentmihályon. Sopronban végezte a gimnázium alsó négy osztályát, a többit Győrben, a Bencés gimnáziumban és teológiai tanulmányait is ugyanitt. Pappá szentelése után lelkészként dolgozott 14 éven át Mezőőrsön, Kisbéren, Fertőszergényben, Gáloson, Győrben, Sopronban. Városunkban 40 évet töltött el, hitoktató volt és árvaházi igazgatóként az ország legrégebbi árvaházát a soproni Voss-árvaházat vezette (1925-1946). Ennek működését megreformálta, racionalizálta, emeletén fiúinternátust hozott létre, így mentette meg a megszűnéstől. Városplébánosként 1946 és 1962 között dolgozott, nagy köztisztelet övezte.
Helytörténeti kutatással is foglalkozott, 1938-ban megjelent a „A soproni kegyúri jog tekintettel új plébániák létesítésének kérdésére” című munkája, majd a következő esztendőben megírta a „Sopron újkori egyháztörténete” c. könyvét. Így írt a munkáról Csatkai Endre: „Ez a munka nemcsak hatalmas terjedelménél fogva érdemli meg a tüzetes ismertetést, hanem szempontjainak újszerű volta és ismeretlen adatainak bősége folytán is…Hasonlatosan Payr evangélikus egyháztörténetéhez, rendkívül széles művelődéstörténeti hátteret fest. Ezernyi érdekes új részlet merül fel Sopron elfeledett multjából…kiterjeszkedik a város falvaira is. Amit a szerző a bevezető szavakban megígér, meg is tartja. Könyve bő adatokkal szolgál a legkülönbözőbb érdekű olvasóknak. Népszokásokra, ipartörténetre, zenére, művészetre stb. kiterjed a figyelme. Előadása rendkívül kellemes, folyamatos; apróbb adatokat a lapszéli jegyzetek közé számüz. Névmutató és tárgymutató teszi használhatóbbá a kötetet.” Bán János 1939-ben megjelent munkája 1740-ig terjed. Folytatása nem készült el.
A Soproni Szemlében 1942-ben Kaleschiák Péterről, az egyik legrégebbi soproni helytörténetíróról (1616–1696) írt cikket. Több munkája kéziratban maradt, így Fertőrákos története, valamint a Soproni Katolikus Konvent és a Voss–árvaház története.
Életének utolsó éveit Fertőrákoson töltötte, mert a városban nem maradhatott kényszernyugdíjaztatása után. Az akkori plébános Geisbühl Mátyás szeretettel fogadta, Bán János itt írta meg a falu történetét, amit a Község Önkormányzata és a német Kisebbségi Önkormányzat adott ki 2000-ben. A soproni Katolikus Konvent történetét 1625-tól tárta fel, lehetősége ennek teljes kiegészítésére nem volt, ezért a konvent más szerzők közreműködésével 2000-ben kiadta. Ebben szerepel a Voss-féle Katolikus Árvaház története is, amely Bán János munkája.
A soproni kórházban hunyt el 1971. február 19-én Sopronban. Emlékére a Konvent, a Voss-féle árvaházat Bán János Közösségi Háznak nevezte el.

Felhasznált irodalom:

Aranykönyv 2002. p. 118.
Mollay Károly: Bán János (1887–1971). In.: Soproni Szemle 1971/2.
Turbuly Éva: Bán János: Fertőrákos politikai, gazdasági, egyházi és kulturális története Fertőrákos, 2000. In.: Soproni Szemle 2001/2.
Németh Ildikó: Bán János: A Soproni Katolikus Konvent története 1625-2000. Szerk.: Dr. Kovács József László. Sopron, 2000. In.: Soproni Szemle 2001/2.
Lovas Gyula: Bán János: A Soproni Katolikus Konvent története 1625–2000. In.:Várhely 6, 2000, 4. sz.

Sorsfordító tévedés
Elinor Rochdale nem abba a hintóba száll, amelyet érte küldtek, így nem reménybeli munkaadójánál, hanem a rossz hírű és romlott, ám éppen halálán lévő fiatal Eustace Cheviot birtokán találja magát.
Fontos döntés
Eustace Cheviot unokabátyja, Lord Carlyon meggyőzi Elinort, hogy pusztán anyagi megfontolásból menjen feleségül unokaöccséhez.
Reggelre Elinor gazdag özvegy, de egy nemzetközi kémjátszma kellős közepén találja magát: betörők, hívatlan vendégek és gyilkosság zavarja lelki nyugalmát. És Mr. Carlyon nem hagyja békén…

Kirino Natsuo
A halál istennője
Kiadó: Kelly
Kiadási év: 2011

Umihebi szigetén szigorú törvények uralkodnak. Mindent a jin és a jang, az éjszaka és a nappal, a holtak és az élők örök egyensúlya határoz meg. A sziget lakói nehezen teremtik elő mindennapi betevőjüket, vallásuk szabályait azonban semmilyen körülmények között nem szegik meg. Namima és Kamikuu, a két nővér nem sokáig élvezheti a gyerekek gondtalan életét, a sziget szokásainak értelmében ugyanis sorsuk már jóval születésük előtt eldőlt. Kamikuu hatévesen tudja meg, hogy ő lesz Umihebi következő főpapnője. Elszakítják családjától, és megkezdődik hosszú évekig tartó felkészítése a nagy feladatra. Hugára, Namimára még ennél is kegyetlenebb sors vár…

Patterson, James – Charbonnet, Gabrielle
Máris hiányzol!
Kiadó: Pioneer Books
Kiadási év: 2011

Jane Margaux magányos kislány. Édesanyja, a rendkívül sikeres és mindenható Broadway-producer, mindössze hetente egyszer szakít rá időt: vasárnaponként elmennek fagylaltozni, majd megcsodálják az ékszereket a Tiffanyban. Jane-nek csak egyetlen barátja van, a jóképű, jó humorú, a harmincas éveiben járó Michael. A férfi tökéletes. Ám a kislányon kívül senki sem látja és nem is hisz a létezésében. Michael azonban nem maradhat örökké vele, a kilencedik születésnapján elhagyja Jane-t, megígérve, hogy a kis barátnője hamarosan elfelejti őt. Mert a képzeletbeli barátoknak ez a sorsuk. Jane azonban sosem felejti el. És két évtized múltával is ugyanolyan magányos, mint gyermekként volt. Hiába lett belőle sikeres drámaíró, az anyja továbbra is zsarnok módon rátelepszik az életére. Aztán egy napon találkozik valakivel, aki jóképű, jó humorú és a harmincas éveiben jár. A férfi tökéletes. A neve – Michael… Felülmúl minden képzeletet, hogy miért kell a két fiatalnak újra találkoznia ebben a nem mindennapi történetben.