Filmklub – Goya kísértetei

Műsorváltozás!
2011. január 24-én hétfőn 18 órakor Robert Altman : Vincent és Theo c. film helyett Milos Forman : Goya kísértetei című filmjét vetítjük „Tarka-képzelet : Filmszerepben a festőművészet” című sorozatban a könyvtár médiatárában

A film adatai:
Milos Forman : Goya kísértetei (Goya’s Ghosts)
2006-ban készült spanyol filmdráma, 115 perc

A történet kezdetén, 1792-ben a címszereplő negyvenhat esztendős. Goya ekkor már elismert és keresett udvari-királyi festő, aki portréiért magasra srófolhatja az árat. De ez idő tájt történik a váltás, a fordulat életében és művészetében. Talán a túlhajszolt munka, talán a történelem követhetetlen pálfordulásai, melyek révén feltárult ember és világ démonikus mélysége, vezettek el az időleges lelki összeomláshoz, melynek külső jele a süketség lett, művészi kivetülése pedig annak tudatosulása, hogy a megrendeléseken túl is van festészet. Az ekkoriban rézlemezre készített kisméretű képein a kegyetlenség és szenvedés jelenik meg lenyűgöző erővel. Milyen Goyát állít elénk Milos Forman? Vélhetően hiteleset, vagyis azt a művészt és embert, akit Ortega y Gasset spanyol filozófus is megrajzolt kiváló, demitizáló esszéjében. Goya mindvégig mesterembernek tartotta magát – a zseni csak a romantika korának találmánya -, akit a gyorsan változó történelem minden szakasza elfogadott, aki – éppen a fentebb említett időponttól kezdve – kívül maradt az eseményeken, hogy belülről is tudja azt ábrázolni.
A Goya kísérteteinek nagy része azonban nem a művészről szól, hanem a történelmi háttérről. A nyitójelenetben a Szent Inkvizíció elhatározza, hogy megerősíti tevékenységét. Az utóbbi ötven évben ugyanis csak nyolc embert küldtek a máglyára. Lorenzo atya szerteküldi Madridban az embereit, hogy jelentsenek minden gyanús eseményt és személyt. Az elsők között Inest, egy dúsgazdag kereskedő lányát, Goya egyik modelljét idézik be. A lány a kínzások hatására bevallja, hogy judaista élet- és hitelveket vall. Az apa viszont Lorenzo atyán bizonyítja be, hogy mindenki mindent bevall, ha megkínozzák. Történik még néhány fiktív vadromantikus fordulat, aztán tizenöt év múlva Lorenzót mint a francia forradalom és Napóleon lelkes hívét látjuk viszont, aki az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatára hivatkozva végezteti ki egykori hittársait, a szabadság és emberi méltóság ellenségeit. Aztán az újabb történelmi kurzusváltás őt ülteti a vádlottak padjára. A film mondanivalója eszmék múlékonyságáról és dogmává merevedéséről szól.

Alkotó(k) :
rendező: Milos Forman ; forgatókönyvíró: Milos Forman, Jean-Claude Carriere ; zeneszerző: José Nieto ; operatőr: Javier Aguirresarobe

Szereplő(k) :
Javier Bardem (Lorenzo barát) ; Natalie Portman (Inés/Alicia) ; Stellan Skarsgard (Goya) ; Randy Quaid (IV. Károly király) ; Michael Lonsdale (Gregorio atya) ; Blanca Portillo (Mária Lujza királynő)

A festőről:
Francisco José de Goya y Lucientes (1746- 1828)  Spanyol festő és grafikus. A spanyol festészet utolsó nagy mestere. A XVIII. század fordulóján a barokk és a rokokó művészet folytatója, majd a romantika jegyei is mutatkoznak nála, teljes művészetének számos darabja oly annyira kifejező és előre mutató, hogy ő lesz a modern festészet egyik atyja, ihletet merítenek belőle a francia impresszionisták (köztük Manet) és a német expresszionisták. Goya maga mondta, hogy három tanítója volt: a természet, Velázquez és Rembrandt. Amikor ünneplik Velázquez születésének 300. évfordulóját, akkor Goya műveit is újra rendezik a madridi Prado Múzeumban. Képeit kiállítják Londonban, Berlinben, Bécsben, mindenütt óriási sikereket arat, ekkor indul meg a hatalmas Goya-irodalom virágzása.

http://www.youtube.com/watch?v=fUciZ99jAn0&feature=related