A Széchenyi család nagycenki könyvtárának töredékei
A könyvtártöredék története
A legnagyobb magyar könyvtárának egy részét Széchenyi Béla ajándékozta 1877-ben több saját könyvével együtt az akkor alakult Soproni Irodalmi és Művészeti Körnek 1927-ben került kezdetben letétként, majd véglegesen a Városi Közkönyvtár birtokába. Az idő, a történelem viharai megtépázták a könyvállományt és a Széchenyi-töredéket, sokszor könyvek számára méltatlan helyen tárolták. A fennmaradt kötetek több darabja azonban Széchenyi István vagy családtagjai kézírását őrzik magukon. A könyvek mindegyikében megtalálható a “Soproni Irodalmi és Művészeti Kör” ovális bélyegzője. Teljes bizonyossággal azok a könyvek tartoznak a Széchenyi-anyaghoz, amelyekben valamilyen utalást találunk a korábbi tulajdonosokra.
Széchenyi saját kézjegyével ellátott könyvek
Azok az utalások szolgáltak támpontként amelyek elsősorban Széchenyi István saját kezű beírásai, lapszéli jegyzetei. Az egyes könyvekben lévő legértékesebb bejegyzések Széchenyi István aláírása és egyetlen szóban kifejezett közlése a könyvvel kapcsolatban: “gelesen”, “olvastam” vagy “átnéztem”. A birtokunkban lévő könyvtártöredékben a dokumentumokban olvasható “Széchenyi” név nem mind Széchenyi István kézírása! Érdekes megfigyelni azt is, hogy Széchenyi István milyen módon örökítette meg nevét a könyvekben. A legtöbb műben jellegzetes kézírásával “Széchenyi” olvasható. Találunk “Széchenyi István”, “Gróf Széchenyi István”, “Gr. Széchenyi István”, “Széchenyi Ist.”, “Stephan Széchenyi” és “Graf Stephan Széchenyi” bejegyzést is. Tipikusak a marginális jelölések: egyenes vagy hullámos vonal, ék, kettős kereszt. Ezek a lapszéli jelek főleg olyan témájú könyvekben vannak, amelyekről tudjuk, hogy Széchenyi érdeklődéséhez közel álltak.
Széchenyi saját tulajdonbélyegzőjével ellátott könyvek
További biztos támpont a könyvek eredetére: Széchenyi István bélyegzőjének lenyomata. Ovális formátumban, felül “Stephan” alul “Széchenyi” beosztással, a két végén kis csillaggal. A könyvek jelölésére használtak egy másik bélyegzőlenyomatot is, amelynek tartalma: csupa nagybetűvel, az első sorban “Gr. Széchenyi”, a második sorban “István”.
Széchenyinek dedikált könyvek
Széchenyi István családtagjaival együtt bőkezű mecénása volt a kortársak alkotásainak, nagylelkűen támogatták azokat a kiadványokat, amelyek a nemzet haladását mozdították elő. Akik élvezhették Széchenyi műpártolását, hálás tisztelettel ajánlották műveiket a nagy mecénásnak. A dedikált könyveket Széchenyi biztosan kézbe vette, erről naplójegyzetei tanúskodnak. A kézírásos ajánlásokon kívül figyelemreméltóak a nyomtatott ajánlások. A kor divatjához tartozott, hogy a szerzők műveiket egy személy vagy társaság tiszteletére, vagy éppen egy cél érdekébe kívánták állítani. A tulajdonos jelölésein és az ajánlásokon kívül több mint egy tucat könyvben találkozunk a címlapon vagy a könyv borítóján különböző kézírással.
Néhány könyv a töredékből
1. BESZÉDES József (1787-1852) Kolozsvártól Grétzig hajózható, országos nagy csatorna’ tervének és a’ földszín’ ‘s folyó-vízágy’ ótalmi elvének rövid előadása. Pesten, 1839. Hartleben K. A. tulajdona. Nyom. Trattner – Károlyi’ bet.[4], 68 p. 1 térk. cm. |
|
Mérnöki irányzatok. Pesten, 1843. Trattner – Károlyi 141, 171 p., 3 t. ; 21 cm |
|
Vizsla-tanitó könyv, melyben a vizsla – faj s annak felnevelése, szobabeli tanitása, mezőre vezetése s a kutya – betegségek gyógyszereikkel együtt rövideden és értelmesen foglaltatnak. Nyitrán, 1867. Nyomt. Szigler testvérek. 31 p. ; 17 cm. |
|
1 pars. Numi Hungariae. 121, VI, 171-492 p. IIII p. |
|
Mikép gazdagodhatunk ingyen? Pozsony, 1844. Schmidt Antal. 4, 43 p. 3 t. ; 22 cm |
|
Land und Leute der Moldau und Walachei. [Moldva és Havasalföld földje és népei] Prag, 1859. Kober et Markgraf. Druck Leipzig, von A. Edelmann. IV, 315 p. ; 18 cm |
|
Fizessünk! Mennyit becsülettel elbírunk, magunknak, magunkért. Pesten, 1847. Landerer – Heckenast 124, 1 p. ; 25 cm |
|
Egy nemzeti magyar hitelbank és élelembiztosító intézetnek tervezett szabályai. Budán, 1841. Magy. Kir. Egyet. bet. XVIII, 19-84 p. ; 21 cm |
|
Magyar bank. Pesten, 1841. Eggenberger József és fia, M. Academiai könyvárusok’ tulajdona. 46, 1 p. ; 22 cm |
|
|
|
A’ kávé munkálatjai. [Ford. Almási Balogh Pál] Budán, 1829. A Magyar Királyi Univerzitás betűivel. 60 p. ; 18 cm |
|
Das künftige Eisenbahn – system für Ungarn und Siebenbürgen in seinen Beziehungen zum Welthandel und den inneren Verkehr. [Magyarország és Erdély jövőbeli vasúti rendszere a világkereskedelemmel rendelkező kapcsolataiban és a belső forgalomban.] Wien, 1856. Leopold . 36 p., 1 térk. ; 18 cm |
|
Meddig él a magyar nemzet : Nemzeti lét – kérdés. Pest, 1873. Heckenast Gusztáv. 4, 139, 1 p. ; 20 cm |
|
Mint lehetne Pestet jobb levegővel és jobb kutakkal ellátni? Mellette buzakereskedésünket lisztkereskedéssé alakítani? Egyszersmind az alsó Duna bal partján 400000 hold mocsárt lecsapolni? 600000 holdat öntöztetni? Egy millió holdat árvíz ellen mentesíteni? És mi hatása volna ily fejlődésnek az alföldi vasút irányára? Nagy-Becskereken, 1863. Nyomt. Pleitz Pál bet. 43 p. ; 19 cm |
|
Néhány szó a gazdászati vegytanról : Adolf Stöckhardt “Chemische Feldpredigten” czímű munkája után magy. Vasvári Lajos. Pest, 1858. Hartleben K. A. biz. Trattner-Károlyi Ny. ; 19 cm 1. köt. 1. füz. 8, 104 p. |
|
Amerikai utam : Kivonatok 1862-ki naplómból : Gróf Károlyi Gyula utitársamnak ajánlva. Pest, 1863, Nyomatott Emich Gusztáv m. acad. nyomdásznál. , [9]-157 p. ; 24 cm. |
|
Adó és két garas. Budán, 1844. M. Kir. Egyet. Bet. 4, 308 p. ; 22 cm |
|
A’ Magyar Academia körül. 1842, Nyomt. Trattner – Károlyi betüivel. [4], 56 p. ; 22 cm |
|
A’ természettan’ némelly elveinek taglalása : Különösen Tarczy Lajos ur’ 1844ki természettani munkájára vonatkozólag. án, 1846, A’ Magy. Kir. Egyet. Betüivel. 23 cm. |
20. [TITTEL Pál] (1784-1831) Rövid tudósítás a’ Buda – Pesti torony órák regulázása végett adandó jelek idejérôl ‘s módjáról, négy közhasznu tábla toldalékkal. án, 1830, A’ Magy. Kir. Egyet. Betüjivel. 39 p. ; 15 cm. |
|
Der Eisgang und die Ueberschwemmung der Donau in Ungarn im Marz 1838. [Jégzajlás és árvíz a Dunán Magyarországon 1838 márciusában.], 1838, Bei C. A. Hartleben. Gedr. Ofen. Bei Gyurián – Bagó 22 cm |
