Nyári nyitvatartás

KÖZPONTI KÖNYVTÁR Pócsi u. 25. Tájékoztatjuk Kedves Olvasóinkat, hogy 2018. július 2. és július 23. között belső munkálatok miatt KÖNYVTÁRUNK ZÁRVA TART. 2018. július 24. és augusztus 31. között nyári nyitvatartással várjuk Olvasóinkat! Hétfő: ZÁRVA Kedd: 9:00 – 16:00 Szerda: 9:00 – 16:00 Csütörtök: 9:00 – 18:00 Péntek: ZÁRVA Szombat: ZÁRVA

BÁNFALVI FIÓKKÖNYVTÁR Bánfalva, Bánfalvi utca 180. Tájékoztatjuk Kedves Olvasóinkat, hogy 2018. július 9. és július 23. között KÖNYVTÁRUNK ZÁRVA TART. 2018. július 24. és augusztus 31. között nyári nyitvatartással várjuk Olvasóinkat! Hétfő: ZÁRVA Kedd: 9:00 – 12:00 Szerda: 9:00-13:30 és 14:00-17:00 Csütörtök: ZÁRVA Péntek: 9:00-13:30 és 14:00-17:00 Szombat: ZÁRVA

Kellemes nyarat kívánunk!

105 évvel ezelőtt született Kántás Károly

105 évvel ezelőtt, 1912. december 2-án a Veszprém megyei Sólyon született Kántás Károly, Kossuth-díjas geofizikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
Egy parasztcsalád negyedik gyermeke volt, a középiskolát a Pápai Református Kollégiumban végezte. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett matematika–fizika szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet 1936-ban. Előbb a kőolajkutatásokkal foglalkozó amerikai Eurogasco, majd 1937-től a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) alkalmazásában állt, mint vezető geofizikus. 1939-ben kötött házasságából két fiú született, feleségével 52 évig éltek harmonikus házasságban. Nagyon kedvelte a zenét, több hangszeren játszott, és szórakozásként elektromos orgona építésével foglalkozott.
Az ötvenes évek közepén első feladatai egyike volt, hogy geomágneses méréseket végezzen a Dunántúlon. Így került Sopronba, a Soproni-hegységben is végzett méréseket. Itt ismerkedett meg a brennbergi szénbánya vezetőivel, majd az ottani bányamérnökök útján Tárczy-Hornoch professzorral. Kántásnak ekkor már közleményei jelentek meg a geomágneses tér normálértékének meghatározásáról, ami szükséges volt a mérési eredmények földtani értelmezéséhez, műszert szerkesztett a kőzetek mágnesezettségének mérésére. Eredményei alapján 1942-ben megszerezte a kísérleti fizika és matematika doktorának címét a budapesti egyetemen. Az elvégzett mérések eredményei, a Dunántúl regionális geofizikájáról Scheffer Viktorral közösen írt úttörő tanulmányába is beépültek.
Az 1944. októberi nyilas hatalomátvételt követően elbocsátották állásából, 1945-ig a lovászi kőolajmezőn, majd 1945-től 1947-ig ismét a MAORT-nál dolgozott. 1947-ben alkalmazott geofizikából magántanári képesítést szerzett a soproni egyetemen. 1951-ben soproni Bánya- és Földmérőmérnöki Kar Geofizikai Tanszéke alapító tanszékvezető egyetemi tanára lett. (a kar 1956 után a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre került). A tanszéken geofizikus-mérnökök képzése folyt. 1955-től az MTA szervezeti keretén belül létrehozott soproni Geofizikai Kutató Laboratórium igazgatói tisztét is betöltötte. (Ez volt az 1972-ben létrejött soproni Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet elődje.) Különösen jelentős alkotása volt a béléscsövezett fúrólyukak szúrólánggal működő hő- és nyomásálló perforátora, amelyért 1952-ben Kossuth-díjat kapott. Az 1950-es években érdeklődése a – kőzetek, ásványok és egyéb földtani közegek elektromos tulajdonságainak mérésén alapuló – geoelektronikus módszerekre irányult. 1955-ben az ő kezdeményezésére jött létre a kínai–magyar geofizikusokból álló munkaközösség, 1955–1956-ban maga vezetett egy expedíciót Kínába. Az 1956-os forradalom leverését követően, családjával együtt elhagyta az országot. Kántás professzort hívták Amerikába, de ő Ausztriában maradt, Bécs mellett élt. Emigrációjában jelentősen hozzájárult az országban folyó szénhidrogén-kutatásokhoz. Az Österreichische Mineralölverwaltung igazgatójának lett tanácsadója geofizikai ügyekben, a Leobeni Ércbányászati Egyetem geofizika-professzoraként oktatott. Javaslatára történtek tellurikus és gravitációs mérések az Alpok előterében, ő vezette be a gravitációs tér derivált térképeinek alkalmazását Ausztriában. Tudományos eredményei elismeréseként 1952-ben Kossuth-díjat kapott, 1954-től pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Miután elhagyta az országot, kizárták a tagok sorából, s levelező tagságát csak posztumusz, 2000-ben állították vissza. 1968 és 1978 között az ausztriai magyarok kulturális egyesülete, a Bornemissza Péter Társaság elnöke volt.

Kántás Károly 1991. március 13-án Bécsben hunyt el. 2001-ben, halálának 10. és a Soproni Egyetem Geofizikai Intézete alapításának 50. évfordulóján elhelyezték emléktábláját az intézet falán. Születésének 100. évfordulóján az MTA soproni Geodéziai és Geofizikai Intézete is emléktáblát állított tiszteletére és róla nevezték el a Kántás Károly Geofizikai Kutatólaboratóriumot (2012. dec. 1-jén). Hagyatékát a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum őrzi, ahol bronz mellszobrát is A magyar–kínai geofizikai expedícióról előkerült fényképeket a Fortepan közölte (2014-ben).

Irodalom:
Ádám Antal-Takács Ernő: Kántás Károly In: Magyar geofizika 33. évf. (1992.) p. 55-56.
Kántás Károly és Scheffer Viktor szakmai hagyatéka a Magyar Olajipari Múzeumba került In: Magyar geofizika 42. évf. (2001.) p. 37.
Megemlékezés az egykori Soproni Egyetem Fizika-Geofizika Tanszékének 1951-es megalakulásáról, és az alapító első professzorról, Kántás Károly akadémikusról : 1912-1991 In: Magyar geofizika 42. évf. (2001.) p. 66-69.
Ádám Antal, Bencze Pál, Verő József: A Magyar Tudományos Akadémia Geofizikai Kutató Laboratóriumának története (1952-1972) In: Soproni Szemle 52. évf. 2. sz. (1998.) p. 99-125.
Internet:
Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett 2001 (Budapest, 2002) In: Verő József: Kántás Károly (1912-1991) Budapest MTA 2002. hozzáférés: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AM_Emlekbeszedek_2001/?query=K%C3%A1nt%C3%A1s%20K%C3%A1roly&pg=78&layout=s Letöltés: 2017. 11. 16.

könyv
191643db
cd
4307db
dvd
4798db
diafilm
3015db
hanglemez
3575db
hangoskönyv
2199db
to top