Nyári nyitvatartás

KÖZPONTI KÖNYVTÁR Pócsi u. 25. Tájékoztatjuk Kedves Olvasóinkat, hogy 2018. július 2. és július 23. között belső munkálatok miatt KÖNYVTÁRUNK ZÁRVA TART. 2018. július 24. és augusztus 31. között nyári nyitvatartással várjuk Olvasóinkat! Hétfő: ZÁRVA Kedd: 9:00 – 16:00 Szerda: 9:00 – 16:00 Csütörtök: 9:00 – 18:00 Péntek: ZÁRVA Szombat: ZÁRVA

BÁNFALVI FIÓKKÖNYVTÁR Bánfalva, Bánfalvi utca 180. Tájékoztatjuk Kedves Olvasóinkat, hogy 2018. július 9. és július 23. között KÖNYVTÁRUNK ZÁRVA TART. 2018. július 24. és augusztus 31. között nyári nyitvatartással várjuk Olvasóinkat! Hétfő: ZÁRVA Kedd: 9:00 – 12:00 Szerda: 9:00-13:30 és 14:00-17:00 Csütörtök: ZÁRVA Péntek: 9:00-13:30 és 14:00-17:00 Szombat: ZÁRVA

Kellemes nyarat kívánunk!

Névadónkról

„Az évszázad, mely előre halad, meg nem állítható –
és ha nem akarunk veszíteni a közvéleményben,
melyre fölöttébb nagy szükségünk van,
okvetlenül vele kell haladni és elébe vágni.”
(1821. március 18.)

Gróf Széchenyi István
(1791-1860)

Származása
Gróf Széchenyi István 1791. szeptember 21-én született Bécsben, a Széchényi család ötödik gyermekeként. Apja Gróf Széchényi Ferenc, aki könyvgyűjteményét ajánlotta fel a nemzet számára és ez képezte a Magyar Nemzeti Múzeum alapját. Édesanyja Festetich Júlianna grófnő, a Keszthelyen munkálkodó Festetich György gróf testvére.

Diákévei
Tanulmányait tanítója, Lunkányi János segítségével magántanulóként Nagycenken végezte. Vizsgáit Pesten, Sopronban, Szombathelyen tette le. Tanárai a kor kiemelkedő egyéniségei közül kerültek ki, pl.: Révai Miklós vagy Madách Sándor, Madách Imre apja.

Katonaévei
1809-ban részt vett a Napóleon ellen induló nemesi felkelésben és a győri csata után a katonai pályára lépett. Részt vett 1813-ban a Lipcsénél vívott “népek csatájában”, ahol futárként szolgált és a harcok során többször is kitüntették. Bírálatai miatt a hadseregben kinevezését nem hagyták jóvá, kegyvesztett lett.

Utazásai
Barátjával, Wesselényi Miklóssal utazott Nyugat-Európába. Angliai utazásai rádöbbentették „csúnyácska hazája” elmaradottságára. A katonai pályán szerzett tapasztalatai és az utazások élményeinek hatására politizálni kezdett.

Politikai pályája
Az 1825-ös országgyűlésen lépett fel először, ahol a Magyar Tudós Társaság létrehozása érdekében a következőket mondta:
“Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá”.

Elméleti munkái
Munkáiban ellenezte a robotoltató gazdálkodást, helyette bérmunkán alapuló, a jobbágyfelszabadítás után szabad gazdálkodó parasztokra alapozta elképzeléseit. E programjáról írt a “Hitel” című munkájában, amelyet 1830-ban jelentetett meg. Könyvét, az arisztokrácia hevesen támadta. Dessewffy József írására született a “Világ” című mű, 1831-ben. Céljait 1833-ban Lipcsében kiadott műve, a “Stádium” 12 pontban foglalta össze. Programja ez idő tájt Kossuth nézeteihez képest kevésnek és visszafogottnak bizonyult. Ellentéteiket a “Kelet Népe” vitában ütköztették, majd Széchenyi elképzeléseit a “Politikai programtöredékek” című munkájában foglalta össze. A reformmozgalmat elindító Széchenyi az 1840-es évekre elszigetelődött.

Gyakorlati tevékenysége
Megszervezte 1827-ben a lóversenyzést és a kaszinót. A közlekedés fejlesztését sürgette, 1831-ben megindultak a Vaskapu szabályozási munkálatai, ennek köszönhetően 1846-ban megnyitották a hajózó-csatornát. A Tisza szabályozása, a dunai gőzhajózás elindítása, a Lánchíd, az óbudai téli kikötő megépíttetése is a közlekedés fejlődését szolgálta. Támogatta a ló-, valamint a selyemhernyó tenyésztést, az első gőzzel hajtott hengermalom megépítését. A korabeli szokások, a kultúra, az erkölcsi és viselkedési normák: Széchenyi mindegyik területen tett valamit. Felkarolta az Akadémia, a nemzeti színház, és a művelődés ügyét. A kaszinó létrehozásával pedig a „concentratio”, a polgári egyesülés eszméjét segítette. Megjelennek a közélet pezsdítését célzó, a majdani polgári életmódra jellemző szabadidő-eltöltési formák is. A gróf kezdte el Magyarországon a lövészet, az evezés, a vitorlázás, a korcsolyázás társasági „bevezetését”.

Széchenyi 1848 áprilisában a Batthyány kormányban közmunka-közlekedésügyi miniszteri megbízatást kapott. Az udvar és a független magyar kormány közötti ellentéteket azonban nem tudta elviselni. Lemondott, és 1848. szeptember 5-én gyógykezelésre a döblingi elmegyógyintézetbe ment. Széchenyi Döblingben érdeklődéssel kísérte a hazai és európai politikai eseményeket. Az 1850-es évek második felében kapcsolatban állt a politikai élet képviselőivel, és maga is írt. A Bach-korszakot dícsérő “Rückblickre” válaszként írt “Ein Blick auf den anonymen Rückblick” című munkájában bírálta a fennálló rendszert. A névtelenül megjelent munkában mindenki ráismert Széchenyire, a hazafiak és a császári rendőrség is: zaklatásoknak, házkutatásoknak volt kitéve. 1860. április 7-éről 8-ára virradó éjszakán “karosszékében ülve, átlőtt koponyával találtatott”.

Széchenyi István sopronmegyei tevékenysége kicsiben visszatükrözte országos szereplését.
1828. augusztus 6-án személyesen vett részt a vármegyei közgyűlésen, majd „A Lovakrúl” című munkáját a vármegyének is átadta. A következő évben kinevezték a vármegye táblabírójának és beválasztották „a systematicus operatumok” megvizsgálására kiküldött megyei bizottságba. A kolera 1831. nyarán vármegyénkben is elterjedt, Széchenyi Sopronban elvállalta a vármegye kolerabizottságába való jelölését. Ettől kezdve október közepéig Cenken maradt, és onnan kolerabiztosként járta a veszélyeztetett községeket, hogy a betegség leküzdésében segítsen. Mikor 1845-ben a helytartótanács közlekedésügyi bizottságának élére állították, Széchenyi volt a Sopron és Győr postavonal kezdeményezője. Szerette volna, ha a Bécs-Bécsújhelyi vasútvonalat legalább Sopronig meghosszabbítják és azután Kanizsán át Fiumeig. A Bécsújhely-Sopron-i elágazás megvalósítása érdekében megalakult a Sopron–Bécsújhelyi Vasúttársaság (1843. III. 28.), amely elnökének választotta. Egyik soproni látogatása alkalmával megnézte az épülő új vasúti völgyhidat (1847. II. 24.).

A kormány megbízta Széchenyit a győri Kisduna-Rába-Rábca és Marcal folyók szabályozásának felügyeletével. Elképzeléseit később mások valósították meg.
Cenken már 1835-ben megkezdte a selyemhernyótenyésztést: 1829-ben Olaszországból oltott szederfákat hozatott és ezeket nagycenki birtokán ültette el. 1840. július 13.-i közgyűlésen az új vármegyeházán, az ő kezdeményezésére határozták el, hogy egyesületi úton valósítják meg a selyemhernyótenyésztést és létrehozták a Sopron-Vasi Szederegylet-et.
Az első népképviseleti választáson Széchenyi Istvánt Sopron vármegyében választották meg képviselőnek, a nyéki választókerületben. A 1848. június 27-éről szóló jegyzőkönyv kiemeli, hogy a szavazás Széchenyi Istvánnak „közakarattal lett elválasztását eredményezte” és ezt „az egész nagy néptömegben kitörő örömvel és lelkesedéssel fogadtatott”.

A halála utáni megemlékezéseken hívei Széchenyi eszméi mellett álltak ki, és ezzel nem csak a fennálló rendszer ellen tiltakoztak. Kossuth már 1840-ben így méltatta őt: “Ujjait a kornak ütőerére tevé, és megértette annak lüktetéseit; és ezért; egyenesen ezért tartom én őt a „legnagyobb magyarnak…”

könyv
191643db
cd
4307db
dvd
4798db
diafilm
3015db
hanglemez
3575db
hangoskönyv
2199db
to top