Helytörténeti évfordulók: 50 évvel ezelőtt hunyt el vitéz Varga Lajos

vl50 évvel ezelőtt hunyt el
vitéz Varga Lajos
zoológus

Varga Lajos 1890. január 26.-án született Désaknán (Szolnok-Doboka vármegye). A lexikonok a 20 század egyik kiemelkedő zoológus- hidrobiológusaként tartják számon. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen szerezte diplomáját. 1912-ben természetrajz-földrajz szakos tanári, majd két év múlva bölcsészdoktori vizsgát tett. 1909-től az egyetem napidíjasa, később Apáthy István professzor mellett gyakornok volt (1910-14). Részt vett az I. világháborúban, harcolt az orosz és az olasz fronton. Az első világháborút követően megpróbáltatások, vándorlások keserűségeivel Sopronba került, ahol az akkor félig németajkú világban talált otthont, munkát, családot. 1945-ig a soproni m. kir. Rákóczi Ferenc Reáliskolai Nevelőintézet (1936-tól Honvéd Főreáliskola) tanára, tanulmányi felügyelője, majd igazgató tanára lett, ezredesi rangban. Tanári munkája mellett Fehér Dániel meghívására magánkutatóként dolgozott a Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola Növénytani Intézetében. A soproni évek kezdetén, 1919-ben a szegedi egyetemen magántanárrá képesítették hidrobiológiából. 1938-tól egyetemi ny. rk. tanári címet kapott. Felkészültségére, szorgalmára csakhamar felfigyeltek Sopronban és hamarosan kinyílt előtte a nagyvilág. 1930-ban a Norvég Erdészeti Kutató Intézet meghívására kutatóúton járt a Lappföldön, 1934-ben részt vett az International Society of Limnology (Nemzetközi Limnológiai Egyesület) belgrádi kongresszusán és tanulmányutat tett a macedóniai nagy tavakhoz (Ohrida-, Presspa-, Szkutari-tó), majd Dalmáciát megkerülve a Horvátországi és Krajnai tavakat tanulmányozta. A 2. világháborút követő mellőzések ellenére folytatta hidrobiológiai tevékenységét és a Magyar Tudományos Akadémia keretében dolgozott. 1952-től az MTA Talajbiológiai Kutató Laboratórium munkatársa, 1957-59 között igazgatója, 1959-től haláláig a Soproni Főiskola Termőhelyismerettani Tanszékén az MTA kutatójaként tevékenykedett. Külföldön is elismert szaktekintélye volt a vizek és talajok kerekesférgeinek és egyéb alacsonyrendű állati szervezeteinek, amelyek hazai ismeretét számos a tudományra nézve új fajokkal és környezettani és szokástani adatokkal gyarapította. Lényegesen hozzájárult Bars vármegye, a Fertő tó, a Hanság, a Balaton és a Szeged környéki Tisza mikroszkópos állatvilágának megismertetéséhez. A több mint negyven éven át tartó Fertő tó kutatása során tisztázta a tó általános limnológiai viszonyait, fizikai kémiai periodikus változásait és a kiszáradás következtében beálló katasztrófák biológiai hatásait. A fővárosi folyóiratokban és a soproni lapokban (Soproni Hírlap, Soproni Szemle, Sopron vármegye), a Fertő csaknem minden problémájához hozzászólt. Kedvenc terve az volt, hogy egyszer egy nagyobb terjedelmű Fertő monográfiát írjon. Tanulmányozta a talajokban élő mikroorganizmusokat és feldolgozta regionális elterjedésüket is. Érdemeket szerzett a szikes talajok megismerésében és lényegesen hozzájárult azok fásítási lehetőségeinek megállapításához. Dudich Endre kérésére foglalkozott a Baradla mikroszervezeteivel is. A hidrobiológia alapvető kérdései közül a „tó” fogalmát tisztázta. Felfedezett egy érdekes biotópot, amely az erdei mácsonya (Dipsacus silvestris) szárölelő levelei által képezett gyűjtőmedencében az un. „héjjakút”-ban alakul ki. Több száz tudományos dolgozatot, értekezést publikált. 1961-ben Vendel Miklós felkérésére elvállalta a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezetének elnöki tisztét. Gazdag életművét az MTA levelező tagsággal ismerte el (1940)- Az Akadémiai átszervezésekor (1949) levelező tagságát megvonták, amelyet csak 1989-ben posztumusz állították helyre. 1952-ben a biológiai tudományok doktorává nyilvánították. 1961-ben a Hidrológiai Társaság Schafarzik Ferenc-emlékérmével jutalmazta. Érdemdús sokrétű munkás életét az elhatalmasodó rákos kór szakította meg Sopronban 1963. május 10-én. Emlékét kegyelettel őrzi a Soprontól 8 km-re levő fertőrákosi Vízügyi Kutatóállomás bejáratának bal oldalán, az 1981-ben elhelyezett emléktábla: „a MHT Területi Szervezete első elnökének emlékére a területi élet 20 éves évfordulóján.”

Válogatás vitéz Varga Lajos tudományos publikációiból

Irodalom:
Dudich Endre: Dr. Varga Lajos emlékezete. – Állattani Közlemények, 52. évf., 1965. p.3-9.
Dudich Endre: Halottja van a magyar barlangbiológiának. – Karszt és Barlang, 1963. 1. p. 45-46.
Garád Róbert: A Soproni Területi Szervezet Varga Lajos emlékülése. Hidrológiai Tájékoztató, 22. évf. 1982. 1. sz. p. 5-6.
Pántos György: Dr. Varga Lajos 1890-1963. – Soproni szemle. 17. évf., 1963. 4. sz. p. 382-383.
Szabó, I. – Marton, M.: Lajos Varga (1890-1963. – Pedobiologia, 3. 1963. p. 93-94.
Dudich Endre: Contribution to the Literature of Lajos Varga (1890-1963). – Opuscula Zoologica, 5. évf. 1965. p. 183-192.
Vendel Miklós: Megemlékezés dr. Varga Lajosról születése 100. évfordulóján. Hidrológiai Tájékoztató, 31. évf. 1991. 1. sz. p. 10-11.

könyv
194495db
cd
4350db
dvd
5059db
diafilm
3018db
hanglemez
3575db
hangoskönyv
2241db
to top