120 évvel ezelőtt született Báthy Anna (Stampf Anette)

120 évvel ezelőtt, 1901. június 13-án született Beregszászon Báthy Anna (Stampf Anette) európai hírű énekesnő. Sopronban, ahol apja törvényszéki elnök volt a Jókai u. 20. szám alatt lakott. Tehetségét egy városban élő tanár, Max Bacsinszky egyik rokona fedezte fel, aki korábban Bécsben opera-énekesnő volt. Apja sokáig ellenezte, hogy legkisebbik leánya Budapestre színésznőnek menjen tanulni, de végül is beadta a derekát. A Zeneművészeti Főiskolán Maleczki Bianka tanítványa volt. Az évzáró növendék-előadáson Verdi Aida című operájából a címszereplő Nílus-parti jelenetét énekelte. A család ekkor már Sopronban lakott, édesapja itt született és ebben az időben városunk törvényszékének elnökeként dolgozott.

Báthy Anna 1930-tól az Operaház magánénekesnője lett, számos nagy sikerű külföldi turnén vett részt. Verdi Álarcosbáljának Amélia szerepében debütált, a korabeli sajtó elragadtatással írt róla. Báthy Anna több mint harminc éven át volt a Magyar Operaház legrangosabb énekesnője, 1955-ben a társulat örökös tagjává választották. Bécsben és Salzburgban világhírű karmesterek vezényletével lépett fel. Ugyanakkor Sopronhoz kötődését mutatja, hogy több alkalommal és szívesen lépett fel a Frankenburg Irodalmi és Művészeti Kör rendezvényein. A család Jókai utcai házát és testvéreit gyakran látogatta. 1928-ban férjhez ment Rimaszéky Richter Béla építészmérnökhöz, akitől azonban hamarosan elvált és Szaszovszky Ottóhoz, az Indiát is megjárt villamosmérnökhöz ment férjhez. A Báthy nevet akkor vette fel, amikor a harmincas évek végén, negyvenes évek elején a német expanzió a magyar kultúrát is megcélozta. Rossz néven vette, hogy német származását túl sokat firtatják. Előfordult, hogy amikor vendégül hívták Salzburgba, Grácba, Bécsbe, a helyi újságok német énekesnőként ünnepelték. Ezt megelégelve lett Stampf Anette-ből Báthy Anna. A német befolyás előretörése idején csak egyszer céloztak németes nevére és ő máris felvette az anyai nevét, így elég korán hirdették az opera vagy hangverseny plakátok Báthy néven. Gazdag operarepertoárja Gluck és Wagner szerepeken át egészen a XX. századi operákig terjedt. Hatalmas vivőerejű, kiegyenlített szopránja, meggyőző előadásmódja az Operaház legkiválóbb énekeseinek sorába emelte. Az oratórium és daléneklés magyarországi történetének is kimagasló alakja volt. Oratóriuménekesként is számon tartották. Fontos szerepe volt Bartók és Kodály dalainak népszerűsítésében. Kodály Zoltán neki ajánlotta egyik népdalfeldolgozását. A Székelyfonó bemutatóján együtt szerepelnek a csoportképen.

1950-ben Kiváló művész címet kapott, 1954-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki. Gazdag és kimagasló életpálya után hunyt el 61 évesen, 1962. május 14-én Budapesten. Báthy Anna Hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Irodalom:

Sarkady Sándor (szerk.): Aranykönyv 2002. Sopron: Quint, 2001. p. 166.

Internet:

Szepesi Attila: Egy mogul miniatúrára. In: Kortárs: Irodalmi és Kritikai Folyóirat. Hozzáférés módja: http://home.hu.inter.net/kortars/0109/szepesi.htm Letöltés ideje: 22021. 05. 28.

Báthy Anna; Stampf Anette. In: Magyar Színházművészeti Lexikon. Hozzáférés módja: http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz02/293.html Letöltés ideje: 2021. 05. 28.

könyv
184308db
cd
4455db
dvd
5271db
diafilm
1459db
hanglemez
2509db
hangoskönyv
1138db
to top