125 éve született Ratkovszky Ferenc

Ratkovszky Ferenc

125 éve született Ratkovszky Ferenc Kossuth-díjas gépészmérnök, a magyar erősáramú elektrotechnika kiemelkedő alakja, az MTA tagja.

1900. május 18-án született Sopronban. Egyetemi tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte, 1922-ben szerzett gépészmérnöki diplomát. Ezután a Ganz-féle Villamossági Gyárban helyezkedett el, ahol egyetemi évei alatt is dolgozott gyakornokként. Itt Bláthy Ottó közvetlen munkatársaként tevékenykedett és többek között új turbógenerátor típust dolgoztak ki. Szakmai sikereinek köszönhetően 1924-ben főmérnöknek nevezték ki és a Transzformátorszámítási és Szerkesztési Iroda vezetője lett (1925-1929). 1929-ben a gyár helyettes igazgatója, 1934-ben igazgatója, majd 1939-től ügyvezető igazgató.

A Ganz gyár 1927-től mintegy 50 szabadalmát jelentette be és valósította meg. Legjelentősebb eredményeit a feszültségszabályozók, transzformátorok és nagy teljesítményű turbógenerátorok fejlesztése terén érte el. Az általa szerkesztett transzformátorok világviszonylatban elismertséget nyertek nagy teljesítőképességük és kis súlyuk miatt. Korszerűsítette a nagyfeszültségű készülékek gyártását és irányította a teljes erősáramú ipar műszaki fejlődését. Továbbfejlesztette a Kandó-féle 50 Hz frekvenciájú, egyfázisú váltakozó árammal táplált villamosmozdony-rendszert – megalkotta a BoCo típusú tetszőleges teljesítményre és sebességre alkalmas, fázis-és periódusváltós, forgóalvázas, egyedi tengelyhajtású, 3200 lóerős nagyvasúti mozdonyt, mely külföldön is nagy elismerést aratott –, amit a Francia Államvasutak is alkalmazott.

1932-ben a budapesti Műegyetemen, 1936-ban a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett magántanári képesítést. 1939-ben a MTA Berzeviczy-díjjal tüntette ki a relé nélküli automatikus feszültségszabályozó találmányáért.

Ratkovszky jelentős szerepet játszott az ország villamosításában. 1941-1944 között ő töltötte be a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei vezérigazgatói tisztségét, illetve 1942-1944 között Budapest székesfőváros nagyüzemeinek (villamos-, gáz-, és vízművek) központi vezérigazgatója volt. 1944-ben valamennyi tisztségéből leváltották, de a II. világháború után visszahelyezték, és 1960-ig az Elektromos Művek vezérigazgatói tisztét tötltötte be. A háború után megszervezte a gyors újjáépítést: az Elektromos Művek sérült berendezéseinek javítását, a villamosenergia-szolgáltatás újraindítását, korszerűsítését. 1948-1960 között az Erőműtervező és –építő Iroda műszaki vezetője, irányítása alatt épült a Mátravidéki Hőerőmű. Emellett számos újítás fűződik a nevéhez, például az országos elektromos hálózat 100 kV-os feszültségének 120 kV-ra való felemelése, mely jelentős gazdasági megtakarítást eredményezett és megkönnyítette az nagy mennyiségű energiaátvitelt.

1960-as nyugdíjba vonulása után szakértői feladatokat látott el az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság állandó tanácsadójaként. 1965. március 9-én hunyt el Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik.

Munkássága elismeréseként 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 1951-ben az Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1954-ben rendes tagjává választották.

Irodalom:

Sitkei Gyula: A magyar elektrotechnika nagy alakjai. Energetikai Kiadó Kht. 2005

Internet:

Kovács L. Ödön: Megemlékezés Dr. Ratkovszky Ferencről. In: Villamosság. 13. évf. 1965. 5. sz. p. 149: https://adt.arcanum.com/hu/view/Villamossag_1965/?query=ratkovszky+ferenc&pg=174&layout=s (letöltés: 2025. 04. 28.)

Magyar életrajzi lexikon: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/r-775E4/ratkovszky-ferenc-776D1/ (letöltés: 2025. 04. 23.)

Szendy Károly: Ratkovszky Ferenc. In: Magyar Tudomány. 7-8. sz. 1965: https://real-j.mtak.hu/119/1/MATUD_1965.pdf#page=599 (letöltés: 2025. 04. 28.)

https://www.nevpont.hu/palyakep/ratkovszky-ferenc-64986 (letöltés: 2025. 04. 28.)