125 évvel ezelőtt született Becht Rezső

125 évvel ezelőtt, 1893. június 5-én született Sopronban Becht Rezső szépíró. A Soproni Szemlében jelentek meg színvonalas munkái.

Az Evangélikus Líceumban érettségizett, a kereskedelmi főiskolát Lipcsében végezte. Első írása 1914-ben jelent meg a Soproni Hírlapban. Az első világháborúban orosz hadifogságba esett, ahonnan csak hat év múlva vergődött haza, Kínán és Indián át. Szibériában is szerkesztett hadifogoly újságot. A lágerben verseket írt, orosz, francia, angol, és olasz költőket fordított. A hadifogolylét kietlenségét, a kirekesztettség emberi drámáit megrázóan hiteles figurákban örökítette meg későbbi novelláskötetében, amelynek címe: Szomeya-szan nevetett.
Itthon banktisztviselőként, majd a Vasáru Rt. igazgatóhelyetteseként dolgozott. A két világháború között sokat utazott. Járt Párizsban, Londonban, Rómában, de megfordult a Távol-Keleten is. 1937-ben publikálta első „Sopron-himnuszát”, Az én városomat. Ezt követte 1939-ben a második: a Soproni évszakok. Ekkoriban az író a kulturális közélet vezéralakja volt a városban. Könyveit két nyelven olvasták, verseit a rádió sugározta, a Frankenburg Irodalmi Körben zsúfolt ház tapsolt előadásainak. Írásainak rangos hazai lapok adtak helyet, sőt osztrák lapokba is írt. 1941-ben írói munkásságáért a város neki ítélte az irodalmi arany Hűség-díjat. 1944 októberében a Gestapo őt is letartóztatta, 1945 után az új hatalom is gyanakodva figyelte minden lépését. Becht visszahúzódott a kulturális közélettől, de naponta dolgozott az íróasztala fiókja számára. Szépírói munkássága mellett helytörténeti tanulmányai, műkritikái is igen jelentősek voltak. A Soproni Szemlében megjelent dolgozatai négy évtizeden át a legkitűnőbb színvonalat képviselték.

Dolgos élete alkonyán megérdemelt elismerésekben volt része. 1973-ban az Életünk, a Kisalföld, a Soproni Szemle és a Neue Zeitung köszöntötte a 80 éves írót. Szülővárosa Lackner-éremmel, majd Pro Urbe Sopron éremmel ismerte el szépírói érdemeit, emberi kiválóságát, önzetlen közéleti munkáját. 1976. július 6-án hunyt el Sopronban.

Irodalom:
Szabó Jenő: Becht Rezső nyolcvan éves In: Soproni szemle 30. évf. 4. sz. (1976). p. 361-373.
Szabó Jenő: Emlékező gondolatok Becht Rezsőről (1893–1976) In: Soproni szemle 27. évf. 2. sz. (1973). p. 97-102.
Sarkady Sándor: Beszéd Becht Rezső sírjánál In: Soproni szemle 30. évf. 4. sz. (1976). p. 374-375.
Sarkady Sándor (szerk.): Aranykönyv 2000. Sopron: Quint Reklámügynökség, 1999. p. 160.