125 évvel ezelőtt született Vitnyédi Németh István

125 évvel ezelőtt, 1894. december 2-án született a rábaközi, Fertő- és Hanság-széli Vitnyéden Németh István római katolikus plébános, püspöki tanácsos, író, költő.

Kisparaszti családból származik. Hatan voltak testvérek, a gazdálkodó, földműves családban. Édesapja korán meghalt. Alakját az Apám, a megvető című versben örökítette meg. Özvegy édesanyja nevelte a gyermekeket, három fiútestvér István, János és Pál pap lett.

János az Actio Catholica Győr megyei igazgatója volt, a hitoktatást, a templomi éneklést, a népi vallásosságot nagyra értékelte. Pál Rómában szerzett licenciátusi fokozatot. A hittudományi főiskolán professzorként tanított, egyházmegyei könyvtárosként is dolgozott; a győri Orsolya-templom igazgatója volt.

István az iskolába kerülve hamar kitűnt tehetségével, szorgalmával. Tanítója, Bolla Géza addig győzködte szüleit, míg beleegyeztek, hogy fiúk továbbtanuljon. Ehhez a szülői erőn kívül szükség volt az egyházi támogatásra is. Áldozópappá 1919-ben szentelték, előbb Gyarmaton, majd Csornán szolgált segédlelkészként. 1923-tól 1927-ig Győrben káplán, közben a Dunántúli Napló felelős szerkesztője is volt. Utána Ácson, később Hidegségen lett plébános, 1947-től püspöki tanácsos. Egyházjogi doktori címét 1935-ben védte meg.

Versei korán megjelentek a Zászlónk, az Élet, a Napkelet, a Dunántúli Napló és a Vigília című kiadványokban. Már szeminaristaként kiadott egy kis verseskötetet 1916-ban Kiáltás az Úrhoz címmel, a második 1922-ben Csornán, Lelkem elküldelek címmel jelent meg. A negyvenes évek elején, évtizedes önművelés és szellemi munka eredményeként sorjáztak könyvei: Krisztus helyettese Genezáretnél, Rómában és az Északi-sarkon (Budapest, 1940); Az egyház szentsége (Budapest, 1940); Szociális igazságosság (Budapest, 1941); Magyar fény a nagyvilágban, magyar hithirdetők élete és munkássága (Budapest, 1941); Ádventi örömök (Rákospalota, 1942); Az áldozat (Budapest, 1942). A főtanítóúr című regényében emlékezett meg egykori nevelőjéről, Bolla Gézáról. Szent Margit életét Az áldozat című könyvében dolgozta fel. Templomi énekeit ma is éneklik, A Rábaköz halk szavú költőjének emlékét őrzi a Hozsanna énekeskönyv is, amelynek 8., 76. 84. és 206. énekeiben Vitnyédi Németh István szavaival dicsérjük az Urat.

Vitnyédi Németh István Harsányi, Sík és Mécs költőhármas kortársa volt. Harsányi Lajos, Mécs László, Géczy Lajos, Vitnyédi Németh István, Városi István többször találkozott egymással és olvasóival Szent István monostorában, Pannonhalmán.

Fiatalon, 54 évesen, 1948. május 30-án hunyt el, vesebetegségben. A temetésén Harsányi Lajos pap költő mondta a gyászbeszédet. A szülőfalujához való ragaszkodás jeléül vette fel a Vitnyédi előnevet. A községben 2006-ban a Vitnyédiek Baráti Köre avatta fel a pap-költő emléktábláját, szülőházának helyén.

Irodalom:

Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után. Budapest, 1930. p. 219.

Internet:

Új Ember, 2006. 26. évf. 3019. szám https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/UjEmber_2006/?query=vitny%C3%A9di%20n%C3%A9meth%20istv%C3%A1n&pg=421&layout=s

Katolikus Lexikon http://lexikon.katolikus.hu/N/N%C3%A9meth.html Letöltés: 2019. november 28.