130 évvel ezelőtt született Manninger Rezső

130 évvel ezelőtt, 1890. július 7-én született Sopronban Manninger Rezső állatorvos, mikrobiológus, akadémikus, egyetemi tanár, kétszeres Kossuth-díjas tudós.

Édesapja Manninger Ágost, soproni kereskedő volt. Rezső a líceumban tanult, az itt működő Magyar Társaságban VIII. osztályos korában „Csokonai és a Lilladalok” című értekezésével szerepelt. Az év végi irodalmi pályázaton „Kleanthes himnusza Juppiterhez” című műfordítása díjat nyert. VIII. osztályos korában az iskola Ének- és zenekörének főjegyzője volt. 1908-ban érettségizett jeles eredménnyel.

A középiskola után a M. kir. Állatorvosi Főiskola hallgatója lett, ahol 1912-ben kitűnő jelzésű állatorvosi, 1914-ben pedig summa cum laude állatorvos-doktori oklevelet szerzett. A főiskola járványtani tanszékének gyakornokává nevezték ki és 50 éven át itt dolgozott itt. 1916-1923 között végigjárva az egyetemi ranglétrát, nyilvános rendkívüli tanár lett. A törvényszéki állatorvostant, járványtant és mikrobiológiát nyugdíjba vonulásáig (1963) oktatta. 1927-ben a járványtani tanszék vezetését bízták rá. Manninger professzor oktatómunkáját minden egyéb tevékenysége elé helyezte. A német és a francia nyelvet anyanyelvi szinten, az angolt kifogástalanul beszélte; olvasott és értett olasz és spanyol nyelven, büszke volt ógörög és latin tudására. Még külföldi útjait is igyekezett az oktatási szünetekre ütemezni. Lenyűgöző előadó, igazi pedagógusegyéniség volt, 35 „évfolyamnyi” állatorvost tanított. Az 1940/1941-es tanévben a M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karának dékánja, az 1948/1949-es tanévben pedig a Magyar Agrártudományi Egyetem rektora volt. 1928-ban megszervezte az Országos Állat-egészségügyi Intézetet, igazgatóként 15 éven át (1943-ig) megteremtette az alapját a fertőző betegségek széles körű laboratóriumi kórjelzésének. Az állatorvosi mikrobiológia területén jelentősek a ragadós száj- és körömfájás vírusának pluralitására (1930), a lépfene-baktérium genetikai mutációjára (1959) vonatkozó kutatásai. Immunitástani kutatásai megalapozták a fertőző betegségek elleni védekezést.

Manninger professzor tudományos munkássága felölelte az állatorvosi mikrobiológia mellett, az immunitástan és járványtan csaknem egész területét, szinte a háziállatok teljes kór- és gyógytanára kiterjedően. Több mint 200 magyar és 100-nál több idegen nyelvű publikációja jelent meg. Döntő szerepe volt abban, hogy nemzetközi fórumokon való szerepléseivel tekintélyt szerzett a hazai állatorvos-tudománynak és állategészségügynek. A Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere című kézikönyv újabb, átdolgozott kiadásait tanártársával, Mócsy Jánossal közösen írta, így jelent meg a mű 11 (1938–1959) német nyelvű kiadása. A nemzetközi vonatkozásban is páratlan munka sikerét bizonyítja, hogy a fenti német kiadás mellett öt angol, három olasz, két orosz, három spanyol, egy szerb, egy lengyel, egy kínai, egy török, egy szlovák és egy francia kiadás is napvilágot látott. A világ állatorvosainak kétharmada évtizedeken át ebből tanulta a fertőző betegségek tanát.

Tudományos munkássága elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémiának már 1927-ben (37 éves korában) levelező, majd 1939-ben rendes tagjává választották. Elnöke volt az Országos Állategészségügyi Tanácsnak, alapító tagja a Magyar Mikrobiológiai Társaságnak. A nemzetközi tudományos világ számos kitüntetéssel jutalmazta életművét, a külföldi akadémiák, egyetemek, tudományos egyesületek egész sora választotta tagjává.

80. életévében, 1970. február 4-én hunyt el Budapesten. A Manninger Rezső Emlékérmet a Magyar Mikrobiológiai Társaság 1974-ben alapította. A díjat a Társaság Vezetősége ítéli oda azoknak a kiemelkedő, nemzetközi elismertségű tudományos munkássággal rendelkező tagoknak, akik aktívan részt vesznek a Társaság életében. 1990. június 8-án az Állatorvostudományi Egyetem Tanácsa és az MTA Agrártudományok Osztálya emlékülést rendezett Manninger professzor születésének 100. évfordulója alkalmából. Mellszobrát ekkor avatták fel az egyetem parkjában.

Irodalom:

Szabó István: Dr. Manninger Rezső 1890–1970 In: Soproni szemle 24. évf. (1970) 2. sz.p. 87-90.

Fehér György: Életrajz (Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtár – PDF)

Internet:

https://tudosnaptar.kfki.hu/historia/webdok.php?namenev=manningerr

https://www.kozterkep.hu/4777/Manninger_Rezso_Budapest_1990.html

http://www.mmt.org.hu/hu/dijak_palyazatok/manninger_dij_ajanlas

Manninger Rezső (1890-1970) https://mek.oszk.hu/00000/00058/html/manning.htm