150 évvel ezelőtt született Thirring Gusztávné Waisbecker Irén tanítónő

150 évvel ezelőtt, 1868. szeptember 25-én született Kőszegen Thirring Gusztávné Waisbecker Irén tanítónő.

Édesapja Waisbecker Antal megyei orvos, édesanyja Szovják Emilia. Tanulmányait Kőszegen és Sopronban végezte, 1891-ben tanítónői oklevelet szerzett. Szintén 1891-ben kötött házasságot Thirring Gusztávval. Főleg gyermekirodalmi munkássága jelentős. Tanulmányai, beszédei és meséi megjelentek a Turisták Lapjában (1892), a Tanulók Lapjában (1895-1896), az Ország-Világban (1903., 1905., 1907), a Kis Lapban (1903), Uj Időkben (1905), M. Lányokban (1905), Divat Szalonban (1905-1907), Budapesti Hírlapban (1905. aug. 4.). Számos gyermekmeséjét tette közzé az Én Újságom, a Pesti Napló és Az Újság. Népdalokat is fordított, valamint kutatta Nyugat-Magyarország néprajzát. A néprajz terén főleg Nyugat-magyarország foglalkoztatta, a hienc nyelvjárás és a vendek. 1916-ban bécsi kiadónál látott napvilágot jelentős hienc népdalgyűjtése Volkslieder der Hienzen címen. A Soproni Szemlében is publikált.

Thirring Gusztávné Waisbecker Irén Budapesten hunyt el és utolsó kívánságának eleget téve hamvait Sopronban helyezték örök nyugalomra. Szegedi születése ellenére, férje révén – aki soproni származását nemcsak büszkén vallotta, de számos úttörő helytörténeti munkával is szolgálta a tudományt – maga is soproninak számított.

Munkái:
1. Zur Volkskunde der Hienzen. Bpest, 1897. (Beiträge zur Volkskunde in Ungarn I. 1.).
2. Horthyék rózsái. Beszély. U. ott, 1903.
3. Apró mesék. Képekkel. Bpest, 1903. és 1907. Két kötet. (Filléres Könyvtár 160., 254. k.).
4. Apró mesék, példabeszédek. U. ott, 1906. (Ism. Vasárnapi Ujság 1905. 47. sz.).
M. Könyvészet 1903., 1905.

Irodalom:
Csatkai Endre: Thirring Gusztávné Waisbecker Irén 1866-1957. In: Soproni Szemle 12. évf. 3. sz. (1958) p. 280.
Új Magyar Irodalmi Lexikon. 3., P-Zs. Budapest, 1994. p. 2083.