170 évvel ezelőtt hunyt el Murmann Sámuel

170 évvel ezelőtt, 1849. augusztus 25-én hunyt el Murmann Sámuel, a soproni nemzetőrség helyettes parancsnoka, majd főparancsnoka, az 1848-49-es szabadságharc egyik első vértanúja. Sopronban született 1817. június 3-án.

Murmann nagyapa Kőszegről származott, apja Murmann Kristóf szűcsmester, anyja Halasy Erzsébet, iparos-kisnemes Sopron megyei család leánya. A német ajkú, evangélikus vallású család az egykori Várkerület 24. számú házban lakott. Líceumi tanulmányai után műszaki főiskolát végzett Bécsben, de a lovastiszti pálya vonzotta, 1835-től egy túlnyomóan magyar tisztikarból álló huszárezredben szolgált. 1846-ban már főhadnagy a 2. sz. cs. kir. hannoveri királyról elnevezett huszárezredben, majd 1848 elején saját kérésére nyugállományba vonult. A márciusi események után Murmann, mint „nyugalmazott hadnagy” Sopronba, a nemzetőrségbe került, júliusban már parancsnok-helyettes lett. Calm parancsnok szeptemberi távozása után Sopron város és környéke ideiglenes főparancsnoka lett. A polgárok kiképzését vezette. A lövői vereség után november 4-én tisztségéről lemondott, de helyén maradt december 2-ig. Ezután távozott az osztrákok által megszállt Sopronból és küzdött a hazáért máshol.

Ezután Arad megye és város nemzetőrparancsnoka, mozgósított zászlóaljával a román felkelők ellen küzdött. Decembertől az aradi vár ostrománál szolgált. Részt vett a bánáti harcokban. Lóismerete és szervezési tapasztalatai ismeretében 1849. februárjától az Arad, majd Temesvár ostrománál bevetett V. hadtest szekerészkari parancsnokává nevezték ki. Gróf Vécsey Károly tábornok 1849. március 27-én honvéd őrnagyi kinevezésre terjesztette fel, de ezt a hadügyminisztérium elutasította.

A császáriak az 1849. augusztus 9-ei temesvári csata után elfogták. Az Ő sorsa mutatta igazán Haynau kegyetlen szándékát a megtorlás végrehajtásának mikéntjére. A teljhatalommal felruházott táborszernagy ugyanis minden honvédtisztet, aki korábban tisztként szolgált a császári-királyi hadseregben, halálra szánt. Murmann Sámuel őrnagyot Temesváron rögtönítélő bíróság elé állíttatta, s a soproni szűcsmester 32 éves fia 1849. augusztus 25-én még az aradi vértanúk perének befejezése, valamint az osztrák minisztertanács rendes hadbírósági eljárást előíró utasításának megérkezése előtt a szabadságharc katonamártírja lett.

Murmann Sámuel és az 1848-as Soproni Nemzetőrség VII. Líceumi Századának tiszteletére Kutas László alkotta emléktábla a Soproni Evangélikus Líceum falán található. 1998. március 15-én avatták.

Irodalom:

Sarkady Sándor (szerk.): Aranykönyv 2000. Sopron, 2001. p. 70.

Magyar Nemzet, 2008. március 71. évf. (2008.) 73. szám

Sarkady Sándor: A Soproni Nemzetőrség 1848-ban Sopron : Edutech Kiadó, 1998.

könyv
190.297db
cd
4350 db
dvd
5052db
diafilm
3018db
hanglemez
3563 db
hangoskönyv
2256db
to top