175 évvel ezelőtt hunyt el Lakos János

175 évvel ezelőtt, 1843. június 28-án hunyt el báró Lakos János író, tábornok, a Líceumi Magyar Társaság egyik alapítója, a magyar nyelvű soproni színjátszás megteremtője. Ajkán született 1774. március 20-án, atyja Lakos Ádám evangélikus lelkész volt.

Elemi iskolái elvégzése után a soproni líceumban tanult és Kis János után a Magyar Társaság főjegyzője volt, 1792–1793-ban. A soproni magyar nyelvű színjátszás megteremtője, Hunyadi János című szomorújátékát 5 felvonásban írta meg. Ezt nagy sikerrel a diákság többször is előadta, a soproni rendezésben Hunyadit Lakos Lajos alakította. A Magyar Hírmondó erről is tudósított:
„Ma, úgymint Bak-Havának (Áprilisnek) 30dikán fog a’ Sopronyi Magyar Iffjúság egy Nemzeti Szomorú Játékot jádzani, mellynek czimje: Hunyady László. Személlyek: V. László Magyar Király. Kiss Mihály. – Gara László Nádor-Ispány. Tóth Ferentz. – Ulrich, Tzillei Gróf. Zigán János. – Giskra Tseh Vezér. Ajkay Pál. Szilágyi Mihály. Kiss János. – Hunyady László. Lakos János. – Hunyady Mátyás 6 észt. Gyermek. Iffjabb Kiss Mihály. – Horváth, Modrár, Bodó Fő Nemesek. (Doktorits Pál, Ihászi Imre, György evics Demeter.) – Szápory Miklós Várbéli Hadnagy. Kubovits Ferenc. – Lemberger Allemann, Német Lovas. Asboth András. Vertoon, egy Német katona. Vétsey Ferentz.”
Az 1792-es színielőadás túlnőtt jelentőségben a vidéki diákelőadás keretein. A Sopronban írt „Hunyadi László” című tragédia a fővárosban is színre került többször 1794 és 1813 között, Kolozsváron is játszották és a a vándorszínészek egyik kedvenc darabja volt. Virág Benedek is érdemesnek tartotta, hogy elolvassa. Kazinczynak írta 1803-ban: „Igaz! Most olvasom Hunyadi László. Szom. Ját. öt felvon. Sopron, 1792. Irta Lakos János.”
Lakos János levelezett Kis Jánossal és Kazinczy Ferenccel is, előbbi méltatta tevékenységét, amelyet a Magyar Társaság elnökeként kifejtett. Pozsonyban folytatta iskoláit, 1793-ban már hadapród és az 53. sz. Jellasics gyalogezredbe lépett, ahol tiszt lett és 1809-ben a főtábornoki karhoz került, kapitányi rangban. Vitézsége jutalmául 1811-ben kapott nemességet, báró címet, majd Eszéken várparancsnokká nevezték ki. Mária Terézia lovagkeresztjét is elnyerte és a György katonai rend vitéze lett.
Katonaként is művelte az irodalmat, katonai tárgyú írásai is megjelentek. A magyar színtársulatok fordítói előtt továbbra is minta volt Lakos műve, sajnos csak egy magyarosított darabjáról van még tudomásunk, amelyet Kotzebue után átírt, címe: Székfalvy Ágnes.

Csehy József írta Kazinczynak később: „Még azon korban a fenn álló magyar Theatrom számára fordítottam vagy három játékdarabokat, mellyek meg is jelentek a színen. Ez volt első müve csekély tehetségemnek, egyszersmind olly foglalatosság, melly többeket fárasztott nagy buzgósággal a tanuló nevendékek közt, kiknek e tekintetben is Ihászi és Lakos cimereik voltak.” (1803. I. 26.). A Magyar Tudományos Akadémia 1832. március 10-én tiszteleti tagjává választotta. Lakos János Eszéken hunyt el 1843. június 28-án.

Irodalom:
Kis János superintendens Emlékezései életéből Budapest : Franklin-Társulat, 1890
Csatkai Endre dr.: Az első soproni magyar színielőadás (1792) szereplőinek levélváltásából. In: Soproni szemle 6. évf. 1. sz. (1942.) p. 37-41.
Sarkady Sándor (szerk.): Aranykönyv 2002. Sopron, 2001. p. 10.
Fehér Katalin: 18. századi irodalmi diáktársaságaink és a sajtó In: Magyar Könyvszemle, 116. évf. 1-4. szám (2000.)
Bayer József: Adatok a soproni magyar színészet történetéhez In: Egyetemes Filológiai Közlöny 34. évf. 1910. I. Értekezések p. 385-390.
Internet:
Tárca–y.: Báró Lakos János (1776–1843) In: Hadtörténelmi Közlemények 1928. évfolyam (29. kötet. Budapest, 1928) 205. p. elérhetősége: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/HadtortenelmiKozlemenyek_1928/?query=lakos%20J%C3%A1nos&pg=209&layout=s Letöltés: 2018. 05. 29.

könyv
193377 db
cd
4307db
dvd
4932db
diafilm
3015db
hanglemez
3575db
hangoskönyv
2225 db
to top