180 évvel ezelőtt nyílt meg az első soproni óvoda

180 évvel ezelőtt, 1838. október 16-án a Halász utcában nyílt meg az első soproni óvoda.

Kilenc évvel Brunszvik Teréz Angyalkertjének létrejötte után Sopron polgárai felajánlást tettek kisdedóvó létesítésére.
A Hazai és Külföldi Tudósítások 1837. április 29-i számában ezt olvashatjuk:
„Többrendű s jótékony s közhasznu intézeteink sorában nem sokára egy uj járuland, t. i. kisdedovó intézet. Némelly előbbkelőink által közrebocsátott első felszólitására köz részvét mutatkozék, s a felállitási s három esztendei fenntartásra kivántató költségek fejében nyitott aláirás kis idő alatt 2393 pengő forintra ment.”
Az első soproni óvoda létrehozásában Vághy Ferenc volt polgármester és Martiny Frigyes tanácsnok fontos szerepet játszott. A fenntartási költségekhez a város nem járult hozzá, csupán a téli tüzelőt biztosította az intézmény számára. A soproni kisdedóvó, ahova a „gyermekek 2–5 évig vallás különbség nélkül fölvétettek”, tapasztalatokért a régebb óta működő pozsonyi testvérintézethez fordult.
A következő évben a Pozsonyi Hírnök 1838. november 22-i száma már az új intézmény megnyitásáról számolt be:
„October 16dikára nagyszámu gyülekezet elött nyiták meg e hasznos intézetet. Mint igen szép példája a valódi polgári érzelmeknek, emlitendő, hogy az intézet megnyittatását követett napon a városi tisztujitás után dr. Töpler Károly inditványára 10 ujonnan választott tanácstag 200 pgő forintot ajándékozott az intézeti pénztár gyarapitására.”
A 19. század közepén már komoly gondot jelentett a Halász utcai óvoda közadakozásból való fenntartása. A város még ekkor nem vállalta magára az intézet anyagi gondjait. Ezért 1863. december 6-án megtartott tanácsülésen arról tárgyaltak, hogyan lehetne az intézetet egyházi kezelésbe adni, vagyis felosztani a katolikus és evangélikus vallásfelekezet között. Ezek a felekezeti intézmények nem tudták maradéktalanul ellátni -a növekvő lakosságszám miatt sem- a város kisgyermekeinek nevelését.
Az 1890-es években már 5 kisdedóvó intézet működött Sopronban, felállításuk sorrendjében az alábbiak:
1. Az Evangélikus Konvent kisdedóvó intézete.
2. A Katolikus Konvent kisdedóvodája. (Az 1838-ban létesült Kleinkinderbewahr-Anstalt megszűnésével 1864-ben váltak külön.)
3. Petrik Vilma magánjellegű gyermekkertje (az 1874-ben alakult volt első soproni gyermekkert).
4. Népgyermekkert (1876-ban létesült).
5. Magyar kisdedóvó (1891-ben nyílt meg).
Ezekbe a „kisdedek naponta 4-5 órát töltenek az intézetben e hivatalra különösen kiképzett gyermek-kertésznő anyai felügyelete és vezetése alatt és pedig nyáron kedvező időben a kertben. Ide:
1. A gyermekkertbe minden ép kifejlődésü 3–6 éves gyermek vétetik fel, mind fiuk, mind leányok.
2. Az intézet a vasár- s ünnepnapok kivételével minden nap 2-3 délelőtti és 2 délutáni órában nyitva áll.”
A közigazgatási bizottság 1892. évi április hó 12-én tartott ülésén elhangzott tanfelügyelői jelentés szerint az óvodaköteles gyermekek száma a városban 1638 volt, ebből 816 leány, 822 fiú. A bizottság véleménye szerint közülük 1090-nek a felügyelete elsősorban a családban, másodsorban az 5 kisdedóvó intézetben (kb. 300-400 gyermek) biztosítottnak látszik, 548 azonban „minden gondozást nélkülöz”.
A jelentés szerint 9-10 új óvoda létesítésére lenne Sopronban égetően szükség, a népnevelési bizottság 1893. december 15-i ülése azonban már csak 6–7 új óvoda felállítását javasolja.
Sopron városában korán jelentkezett a kisgyermekek nevelésének igénye. Gyakran ellentmondásosan vagy kiábrándító huzavona árán, de mégis – más városoknak is példát szolgáltatva – korán előrelendült óvodahálózatának kiépülése.

Irodalom:
Kelényi Ferenc: Sopron Művelődési, jótékony célú és egyéb intézményei 1846-ban. In: Soproni szemle. (16. évf.) 2. sz. (1962) p. 152. ; Szele Lajos: Egykorú tudósítások az első soproni kisdedóvóról. Soproni szemle. (12. évf.) 4. sz. (1958) p. 361-362