225 évvel ezelőtt született Petz Lipót

225 évvel ezelőtt, 1794. február 15-én született Sopronban Petz Lipót magyarországi német író, a soproni líceum tanára.

Leopold Petz családja 1723-ban telepedett le Sopronban. Dédapja ekkor nyerte el a polgárjogot és nyitotta meg posztónyíró üzletét. Fia, id. Daniel Petz 1778-ban krónikát kezdett írni, melyet halála után, 1800-tól fia, ifj. Daniel folytatott. A költő, Leopold Petz, ifj. Daniel öccsének, Matthias Samuelnek fiaként született 1794-ben. A soproni evangélikus líceumba járt, a Magyar és a Német Társaságnak is tagja volt. Valószínűleg már ekkor elkezdett nyelveket tanulni, későbbi adatok elképesztő nyelvtudásáról számolnak be, 15 nyelvet ismert: a magyart, németet, szlovákot, latint, görögöt, franciát, olaszt, angolt, spanyolt, portugált, hébert, arabot, törököt, perzsát és a szanszkritot. A német nyelvű polgárcsaládok gyakran küldték gyerekeiket hosszabb-rövidebb időre vidéki magyar családokhoz magyart tanulni. Nem tudjuk, hogy Leopold is így tanult-e meg magyarul. A líceum után a Zay család alkalmazta: könyvtárosnak és nevelőnek. 1814-től a jénai egyetemen teológiát és fizikát hallgatott. Egy weimari kirándulás alkalmával állítólag Goethevel is találkozott. Hazatérve rövid ideig házitanító volt Győrben, majd 1819-ben Kis János szuperintendens pappá szentelte és Szalónakra került evangélikus lelkésznek, itt vette feleségül a szárazdi lelkész Bergmann Gottlieb leányát, Zsuzsannát. Már egy év múlva visszatért Győrbe és az evangélikus líceum rektora lett. 1829-ben költözött haza, ahol először retorikát tanított a líceumban. Tanítványai között volt Müller Mátyás és Lunmiczer Sándor. Petz 1831-től lelkészként is szolgált Sopronban. Kis János superintendens és Gamauf Gottlieb mellé rendes harmadik papnak választották meg. Emellett tovább tanított teológiát és fizikát is. Sajnos csak négy, nyomtatásban megjelent prédikációját ismerjük. Kettő közülük az akkoriban minden felekezet lelkészétől elvárt, az uralkodóhoz intézett születésnapi jókívánságok kategóriájába tartozik. A másik kettőből azonban a felvilágosult író hangja szól. Hivatalba lépésekor mondott beszédében a lelkészt Isten munkatársának nevezte az emberiség nevelésének nagy művében. Sokrétű fordítói tevékenységét Győrben kezdte a Don Quijote-t fordította magyarra. Egy könyvkiadó sem adta ki a fiatal magyar író művét, így inkább anyanyelvén kezdett el írni, magyarországi német író vált belőle. A német irodalom számára Shakespeare-fordításai a legértékesebbek, de lefordította Kisfaludy Sándor Csobáncz c. versét és Fáy András mesegyűjteményét. Eredeti költeményeit halála után hét évvel fia adta ki. Nyelvtudományi tanulmányai keretében foglalkozott a magyar nyelv rokonsági kapcsolatainak kérdéseivel.

Igen korán, 46 éves korában, 1840. április 16-án hunyt el Sopronban. Kollégája és hivatali elöljárója, Kis János szuperintendens szeretettel és tisztelettel emlékezett meg róla:

„…nemcsak Fáy András meséinek és Kisfaludy némely dalainak fordításáért, egy, a Felsőmagyarországi Minervában megjelent értekezéséért, s egy kéziratban maradt munkájáért érdemel a magyar irodalomra nézve említést, hanem azért is, mivel azon esetben, ha őtet a kora halál az élők sorából ki nem ragadja, kétségkívül mély gondolkodásánál, s bámulást érdemlő tanulási szorgalmánál s szigorú moralitásánál fogva, belőle nagyon jeles író lett volna.”

Irodalom:

Boronkai Szabolcs: Arcképek Sopron XIX. sz.-i német nyelvű irodalmi életéből

3. Leopold Petz (Petz Lipót) 1794–1840 Soproni szemle (51. évf.) 2.sz. (1997.) p.135-139.; Demmel József: Ludovit Stur “szláv szellemű” tanára? Leopold Petz a magyar és a szlovák történetírás In: Soproni Szemle (2011. LXV. évf. 1. szám) p. 34-41.

Internet:

Magyar Elektronikus Könyvtár weboldala. Hozzáférés: http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/p/p19863.htm Letöltés: 2019. 01. 30.

könyv
194495db
cd
4350db
dvd
5059db
diafilm
3018db
hanglemez
3575db
hangoskönyv
2241db
to top