25 évvel ezelőtt hunyt el Renner Kálmán

25 évvel ezelőtt, 1994. április 13-án hunyt el Sopronban Renner Kálmán szobrász, kiváló éremművész, a Nemzetközi Éremszövetség tagja, a soproni Országos Érembiennálé egyik életre hívója. Sopronban született 1927. december 8-án.

Ősi rézműves család sarja, a családi tradíciókhoz híven a gépészmérnöki képesítés mellé rézműves mesterlevelet is szerzett. Fiatalkorában a fényképezésnek hódolt, majd Reményi Józseftől eltanulta a mintázás művészetét, portré-reliefeket kalapált rézbe. Innentől kezdve elköteleződött az éremkészítés mellett. Megvoltak hozzá a művészi ambíciói és a tehetsége. Önmagát folyamatosan képezte, míg nemzetközileg elismert éremművésszé vált. 1959-ben felvették a Művészeti Alapba, majd 1969-től a FIDEM tagja volt. 1968-ban, első önálló kiállításával bemutatkozott a Festőteremben, rákövetkező évben pedig megkapta Győr-Sopron Megye Művészeti Díját. Élete folyamán mintegy 40 egyéni tárlatát tekinthették meg az érdeklődők, itthon és külföldön. Bemutatkozott többek között Párizsban, Prágában, Kölnben, Helsinkiben, Krakkóban, Liszabonban, Firenzében és Stochholmban. Életműve mintegy 430 érmet sorakoztat fel, ez is jelzi munkabírását és tehetségét. Elismerésre érdemes, amit a soproni, megyei és egyetemes éremművészet érdekében tett. Nagy szerepe volt abban, hogy 1977-ben Sopron nyerte el az Országos Érembiennálé rendezésének örökös jogát, lépéseket tett az Alpok-Adria érembiennálék érdekében, továbbá szorgalmazta a Festőterem művészházzá alakítását. Ő készítette el az emlékérmet Sopron szabad királyi városi rangra emelésének hétszázadik évfordulójára. Méltán tartozott a legismertebb magyar éremművészek közé. Sorra készített eseményekhez kötődő alkalmi érmeket, elismerést kifejező díj- és emlékérmeket. Ezek elkészítésére egyesületek, intézmények, városok adtak neki megbízást. Domborműves, köztéri táblákat is örömmel készített, mint Szent István, Mindszenty, Mikola Sándor ábrázolása. Karakteres, egyedi érmeit 13 hazai és 42 külföldi múzeum őrzi, mint például a Magyar Nemzeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, Had- és a Zenetörténeti Múzeum. Érmeinek témáit főleg a történelem, a tudomány és a művészetek (zene, irodalom, képzőművészet) nagy alakjai ihlették. Egyedi és sorozatműveket egyaránt mintázott. Plasztikai munkásságát domborított reliefek készítésével kezdte. Érmei a tradicionális felfogás irányába mutattak. Mélyített, domborított, vésett és vert érmeit egytől egyig tiszta rajzú, kemény vonalú összefogott mintázás jellemzi. Munkásságért több kitüntetést is átvehetett. 1973-ban Győr-Sopron megye nívódíjával ismerték el munkáját, 1990-ban Perényi-díjat kapott, 1991-ben ő lett a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete „Az év legszebb érme” pályázatának győztese, továbbá még megyei és külföldi elismerésekben is részesült. Több évig állt a Képzőművészeti Kör élén és dolgozott a Kulturális Egyesületek Szövetségének elnöki posztján.

1994. április 13-án hunyt el Sopronban. Nagy álma volt – és maradt is, a soproni Országos Éremmúzeum megalakítása.

Irodalom:
Sarkady Sándor (szerk.): Aranykönyv 2000. Sopron: Quint Reklámügynökség, 1999.
Kerék Imre: Renner Kálmán 60 éves. In: Soproni Füzetek, 1988. p. 142-143.
Kerék Imre: Renner Kálmán érmei. In: Soproni Füzetek, 1982. p. 73-76.
Szimon János: Renner Kálmán ravatalánál. In: Soproni Füzetek, 1995. p. 268-270.

Internet:
Art Portal weboldala. Hozzáférés: https://artportal.hu/lexikon-muvesz/renner-kalman-989/ Letöltés: 2017. 12. 06
Renner Kálmán pályafutása. CyberPress weboldala. Hozzáférés: http://cyberpress.sopron.hu/article.php?id=9043 Letöltés: 2017. 12. 06.