250 évvel ezelőtt, 1776. április 7-én született Vághy Xavér Ferenc törvény- és jogtudós

Vághy Ferenc 1776. április 7-én született a Sopron vármegyei Darázsfalván (ma: Trausdorf an der Wulka, Ausztria). Anyanyelve német volt, születési neve Wagner (melyet később magyarosított Vághyra) – I. Ferenc király magyar nemességet adományozott neki.

A reformkori Sopron egyik vezéralakjaként dolgozott a gazdasági-társadalmi reformok megvalósításán, a nemzeti és polgári átalakulás ügyén. Sopron vármegye követeként részt vett az 1825-26. és 1832-33. évi országgyűléseken – itt gróf Széchenyi István elkötelezett híveként, az ő eszméit képviselve lépett fel.

1835-38 között Sopron polgármestere, 1838-42 között városbírája volt. Támogatta a magyar nyelvhasználat (oktatás, ügyintézés, törvénykezés) kiterjesztését. Érdeme, hogy Sopron váltótörvényszéket kapott, melynek 1840-ben bírája lett. Javaslatára alakult meg a „Szépítő Bizottmány”, a Városszépítő Egyesület elődje. Elősegítette a városias építkezés fellendülését: többek között támogatta az új színház felépítését, bevezette a közvilágítást, betömette az un. Nagytavat, létrehozva ezzel a Promenádot, a város első sétaterét. Ekkor rendezték az Ógabona tér Újteleki és Hátulsó utca közötti szakaszát, melyet a várfalak lebontásából származó törmelékhalom borított. A Várkerület Hátsó kaputól az Előkapuig terjedő szakaszát pedig faragott kockakövekkel rakatta ki. Vághy

A későbbiekben is jelentős tisztségeket töltött be. 1842-1848 között a Hétszemélyes Tábla bírája, majd a bécsi legfelső törvényszék tanácsosa.

Közéleti tevékenysége mellett jelentős törvény- és jogtudós volt. Rendszerbe foglalta a váltó-, csőd- és hitelügyi törvényeket. Fő műve: Magyar váltójogi kérdések (1841). 1831-től a MTA igazgatósági tagja.

1862-ben hunyt el Matzleinsdorfban.

1934-ben utcát neveztek el róla Sopronban.