Helytörténeti évfordulók: 275 évvel ezelőtt született Wietoris Jonathán

wj275 évvel ezelőtt született
Wietoris Jonathán
evangélikus lelkész, a soproni líceum rektora

Wietoris Jonathán 1738. április 27-én született a Gömör megyei Kuntapolcán. Apja lelkész volt, s ő is annak készült. Hazai iskoláit Dobsinán, Késmárkon és Sopronban végezte. Innen került németországi egyetemre, Jénába. Az egyetem Wietoris egyéniségét, világfelfogását is meghatározta. Hazatért és Csetneken 1763-ban rektornak választották. Egy év mulva Sopronba conrector, majd 1785-ben rektor lett, 1786 július 1-én iktatták be hivatalába, mint professor primariust. 1794-ben rektori tisztjéről lemondott s 1802 október 31-én bekövetkezett haláláig mint conrector működött. Tekintélyes soproni polgári családból nősült: Schneller Mária Rozinát vette el 1770-ben, öt gyermekük született.
Kis János „Emlékezéseiben” így írta le volt tanítóját: „Wietoris fenségesnek közelítő magasságú s arányos testességű termetével, mesterkélés nélkül csinos külsejével, kellemes maga alkalmazásával s komolyságot és nyájasságot szerencsésen párosító társalkodásával mindenütt könnyen tuda magának kedvességet és tekintetet is szerezni.” „…szeretetemhez utóbb tisztelet és hála is nagy mértékben járult mind tanításáért, mellyel elmémet sokakban felvilágosította, mind különösen azon határtalan jóságáért és szívességéért, mellyel haszonvétel végett tőle kérék, legnagyobb készséggel közölt.”
Wietoris, az ifjúság megértő, segítő barátja és meginduló önképzésének támogatójává vált. Az evangélikus lyceumi Magyar Társaság megalakulása idején felvilágosult szellemű rektor állt az iskola élén, aki, mivel az ifjúság előtt sokszor az egyházi tantételekkel ellentétes racionalista kijelentéseket tett, az ortodox egyházi vezetés részéről támadásoknak volt kitéve. A líceum másik nagy költőjével: Berzsenyi Dániellel való összeköttetése már nem olyan kellemes. Wietoris jegyezte be az iskolai anyakönyvbe Berzsenyi Dániel neve mellé az ismeretes ítélet : „mores non probavit” (szabályoknak nem felelt meg)
Tanítási módszerét többféleképpen ítélték meg, – de mindenki úgy emlékezik meg róla, mint akinek az ifjúságra igen nagy hatása volt, mint akit az ifjúság nagyon kedvelt. Tudományos készültsége, mint Kis írja „különösen a hazai történeteket, ember- és világesméretét s megvilágosodást illetőleg a középszerűségen jóval felül álla. Használhatóságát nevelé jeles könyvtára is, melyben a bölcselkedési, szép literatúrai s kivált magyar dolgok esméretéhez tartozó osztályokból válogatott munkák találtattak, s melyből az utolsók közül a nagynevű gr. Széchenyi Ferenc is utóbb többeket vásárolt az országnak ajándékozott könyvtár számára.”
Wietorisnak nincs nyomtatásban megjelent nagyobb műve, kivéve két versét, munkásságát ma is kevesen ismerik. Kortársai, például a tudós jezsuita Horányi, vagy a történetíró Hrabovszky György gyakran utaltak az Ő történeti kutatásaira. Wietoris kéziratai szinte kizárólag a magyar történelemre s a magyar protestáns egyháztörténelemre vonatkoznak. Kéziratai egy része a soproni ev. líceum könyvtárában található, de legnagyobb részük a Nemzeti Múzeumban van, ahova Széchenyi Ferenc adományaként kerültek. Kéziratai témája nagyon gazdag: történelmi, irodalomtörténeti, egyháztörténeti munkák, iskolaszervezeti javaslatok, tantervek tartoznak e körbe. Sopronban hunyt el 1802. október 31-én.

Irodalom:
Wietoris Jonathán, a soproni ev. líceum rektora. (1738-1802). In: Soproni szemle. (6. évf.) 4. sz. (1942) p. 300-303.
Kovács Sándor: A soproni evangélikus lyceumi Magyar Társaság története, 1790-1890 Budapest : Magyar Társaság, 1890.
Schneider István: A soproni evangélikus líceum a Ratiók korában Neveléstörténet 2008. ÉVFOLYAM – 1-2. SZÁM
Bodolay Géza (1963): Irodalmi Diáktársaságok 1785-1848. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Internet: http://feherkatalin.hanoi.hu/upld/3.9diaktars.pdf

könyv
190.297db
cd
4350 db
dvd
5052db
diafilm
3018db
hanglemez
3563 db
hangoskönyv
2256db
to top