290 évvel ezelőtt hunyt el Dobner Nándor Ferdinánd

290 évvel ezelőtt, 1730. február 12-én hunyt el Sopronban Dobner Nándor Ferdinánd polgármester, költő, diplomata.

Sopronban született 1659. január 5-én. A 17-18. század fordulóján a közélet vezéralakja volt Sopronban, hatszor választották meg bírónak, nyolcszor polgármesternek. Atyja Dobner Dániel, édesanyja Schueler Zsuzsanna volt. A jénai egyetemen 1678-tól filozófiát és jogot hallgatott. Szerette és művelte a szépirodalmat: versei nyomtatásban is megjelentek. Hazatérése után ügyvédi joggyakorlatot folytatott a városban. 1688-tól “vormund”, majd 1689-től haláláig belső tanácsos volt. A polgármester Dobner politikai és városépítő munkájában Lackner nyomdokain haladt. Gazdag tevékenységét a soproni krónikák őrizték meg az utókor számára. A hazai barokk építészet remeke, a Szentháromság szobor, városbírói évei alatt készült el. A nagy tűzvészben elpusztult városházát barokk stílusban felújíttatta, az épület stukkódíszítést és egy faragott feszületet kapott. A város fásítása szívügye volt.

1704 januárjában Ocskay brigadéros serege fenyegette Sopront. A város, hogy időt nyerjen, alkudozásba kezdett a kurucokkal, a tanácsurak pedig a polgármestert Bécsbe küldték, hogy segítséget hozzon. Dobner Bécsben hűséget esküdött a királynak, aki azonnal felmentő sereget irányított a város alá. Sopront ezután 1705. december 25-től 1706. január 10-ig ostromolták Vak Bottyán hadai. A város óriási anyagi kárt szenvedett, főleg az ágyúzások miatt. A várost védő Weitersheim ezredes már Sopron feladására gondolt, de ebben Dobner elszántsága és személyes fellépése megakadályozta és a polgárok, vitéz helytállásukkal megmentették a várost. A lutheránus Dobner hűséges maradt az uralkodóhoz, de főleg városához, Sopronhoz. A szabad királyi város jogainak védelmében és a vallási tolerancia jegyében az udvar mellé állt. Szülővárosának békéjét, felvirágzását és polgárainak jólétét tartotta a legfontosabbnak. Lackner Kristóf örökségét, a soproni “reneszánsz városállamot” nem áldozta fel a háború miatt. A város követeként mind az 1709-es, mind az 1715-ös országgyűlésen kiállt a protestánsok vallásszabadságáért. A reformáció 200. éves jubileumára ünnepi költeményt írt. Értékes, háromkötetes naplójában az 1707 és 1730 közötti időkből feljegyezte a város mindennapjait.

1730. február 12-én hunyt el Sopronban. Fia az első nyomdát alapította városunkban. Nevét egykor a mai Városház utca viselte, ma egy, a Lackner Kristóf utcával párhuzamos utca neve Dobner Nándor utca.

Irodalom:

Csatkai Endre: Dobner Ferdinánd, a könyvbarát Soproni szemle. 11. évf. 3-4. sz. (1957). p. 300-301.

Sarkady Sándor (szerk.): Aranykönyv 2000. Sopron: Quint Reklámügynökség, 1999. p. 32.

Payr Sándor: Luther és a magyarok Bp.: Luther-Társaság 1930.

Szála Erzsébet: Sopron tudomány- és technikatörténetéből Sopron: Soproni Egyetem, 1997.

A céltáblákat szőlő díszítse!: Szőlő- és lövészünnepek Magyarországon a 16-19. században: Traubenfeste und Freyschiessen vom 16. bis 19. jahrhundert in Ungarn: Budapest, összeállította, fordította: Kovács József László Országos Széchényi Könyvtár, 2009 és online Hozzáférés módja: http://mek.oszk.hu/07100/07173/07173.pdf Letöltés: 2020.01.31.

Internet:

Sopron anno Facebook oldala Hozzáférés módja: https://www.facebook.com/Sopronanno/posts/196981247035016 Letöltés: 2020.01.31.