350 évvel ezelőtt hunyt el Vitnyédy István

350 évvel ezelőtt, 1670. február 13-án hunyt el Nezsiderben (ma: Neusiedl, Ausztria) nemes muzsaji Vitnyédy (Vittnyédi/Wittnyédy) István ügyvéd, jegyző, országgyűlési követ, iskolaalapító.

A sárvári várban született 1612. december 20-án, Vitnyédy János és Egerváry Orsolya, szülőktől. Atyja gr. Nádasdy Pál kedves udvarbírája volt, ki szolgálataiért nemességet eszközölt ki számára II. Mátyás királytól. Vitnyédy István iskolái, jogi tanulmányai elvégzése után Nádasdynál egy ideig titoknok volt. 1640-ben feleségül vette a soproni születésű Endresz Zsuzsannát. Sopronban telepedett le, mint ügyvéd. Tehetségének, szorgalmának köszönhetően Sopron városa első, magyar jegyzőjének választotta és az 1646. évi országgyűlésre követnek is küldte. Sopron vármegyének főpénztárosa és szintén országgyűlési követe volt (1655). Jegyzőként 1647-ig szolgálta a várost, utána Kőszeg alkalmazta.

Gyakran összetűzött Sopron vezetőségével, többször pereskedtek is. Hosszadalmas pere volt házépítése miatt. Mint a város jegyzője, ingyen igényelhetett bizonyos építő anyagot, azonban háza, a mai káptalanház a Szt. György utcában, a korabeli ízlés szerint hívságosnak tűnt fel, megvádolták, hogy pazarolja a város juttatásait. A hosszú per folyamán kölcsönösen estek csúf szavak és tán Vitnyédy egyik titkos válasza a ma is meglévő kőfaragás a kapu felett, a „grober Ungar”-t jelképező nagybajszú, magyaros arc és a nyelvét öltögető torzpofa. Széles jogi és politikai kapcsolatrendszere gazdasági-kereskedelmi összeköttetést is jelentett, melynek révén Vitnyédy jelentős vagyonra tett szert. Közismert, hogy ennek jelentős részét a soproni magyar gimnázium és az eperjesi kollégium támogatására, valamint patronálásra költötte, áldozatkészségével sokat tett az evangélikus oktatásügyért. Hithű evangélikusként támogatta a protestánsok önszerveződését, vallási életének kiterjesztését.

Sikeres politikai és szakmai pályájának alapját kiemelkedő műveltsége képezte. Jogi és történelmi tudása – könyvtára és levelezése tanúsága szerint – a legmodernebb európai szinten állt, magyar, latin és német nyelvismerete mellett olvasott olaszul, de ismerkedett a francia és a török nyelvvel is. Szenvedélyesen gyűjtötte a könyveket. Könyvtárának 540 tételes jegyzékét – Klaniczay Tibor szerint – Vitnyédy 1670. február 13-án bekövetkezett halála után, a Wesselényi-összeesküvés bukásakor készítették a kamara emberei. Szent György utcai palotája kisebb kulturális központ lehetett, két-három íródeák és az egyetemi tanulmányaik előtt álló ifjak is folyamatosan élvezték a ház kényelmét, ezzel együtt és a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Vitnyédy István kiemelkedő szerepet játszott a kor politikai életében, ügyvédként, soproni követként és Zrínyi Miklós titkáraként egyaránt. Nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi kapcsolatok működésébe is betekintést nyerhetett. Örökké mozgásban volt, a hazájáért, vallásáért állandó tenni akarás jellemezte egész életét. Ezért is vállalhatta részvételét a Wesselényi-féle mozgalomban, szerette volna, ha Magyarország egyesítése megtörténik, valamint egyben függetlenné is válik. Átlátta, hogy a török szövetség csak további romlást hozhat, ezért minden erejével a francia királlyal építette a kapcsolatot. Nem rajta múlt, hogy XIV. Lajos számára a magyar nemesi mozgalom csak eszköznek bizonyult, és amint feleslegessé vált számára, azonnal ejtette. A sors különös kegye volt az aktív ügyvéd számára, hogy ügye bukását nem kellett megélnie. A Wesselényi-mozgalom kulcsalakja, Vitnyédy István épp az összeesküvés felgöngyölítését megelőzően hunyt el 1670. február 13-án. Ezzel elkerülte a felelősségre vonást.

Vitnyédy István (1612–1670) soproni ügyvéd, korának egyik legjelentősebb levélírója, Fábó András 445 levelét adta közre, ezek mellett több száz kiadatlan irat ismert még, amelyek jelentős forrásanyagként szolgálhatnak a 17. századra vonatkozóan. Kezdetben elsősorban Zrínyi Miklóshoz fűződő szoros szellemi kapcsolata és Habsburg-ellenes politikai szerepvállalása, később kiemelkedő történeti-politikai műveltsége, valamint komoly egyház- és iskolapártoló tevékenysége révén került az érdeklődés középpontjába.

Irodalom:

Sárközi Gergely: Vitnyédy István és az evangélikus oktatásügy In: Credo 2006. (12. évf.) 1–2. sz. p. 3–16.

Hörk József: Muzsaji Vitnyédy István: első közlemény In: Századok, 1907. (41. évf.) 4. sz. p. 289-320.

Hörk József: Muzsaji Vitnyédy István : második közlemény második közlemény In: Századok,
1907. (41. évf.) 5. sz. p. 400-414.

Hörk József: Muzsaji Vitnyédy István: harmadik és befejező közlemény In:
Századok, 1907. (41. évf.) 6. sz. p. 502-517.

Kovács József László: Vitnyédy István műveltsége = In: Jelentkezünk, Kardok és kulcsok, 1990–1991 p. 28–36.

Csatkai Endre: Soproni diákverselők a 17. század derekán In: Soproni szemle 1955. (9. évf.) 1-2. sz. p. 75-85.

Károlyi Bálint: Vitnyédy István kapcsolati hálózata: Egy kutatási terület lehetőségei In: Soproni Szemle  73. évf. (2019) 4. sz. p. 359-370.

Internet:

Fabo András, Vitnyédy István levelei 1652–1664, Adalékúl a XVII. század politikai és erkölcstörténetéhez, Pest, Eggenberger, 1871 (3. évf.) 3. (15.) sz. p. 7-21. (Magyar Történelmi Tár, 1.5) elérhetősége: http://real-j.mtak.hu/4072/1/MagyarTortenelmiTar_1871_15_2_03.pdf Letöltés: 2020.02.12.

Varga Bernadett: Három kötet Vitnyédi (Wittnyédi) István elveszett könyvtárából In: Magyar könyvszemle 132. évf. (2016) 1. sz. p. 81-88. elérhetősége: http://real.mtak.hu/37609/1/VargaB_MKsz_2016_1_u.pdf Letöltés: 2020.02.12.

Részletes életrajza a Nádasdy Ferenc Múzeum honlapján olvasható. http://nadasdymuzeum.hu/tartalom.php?tart=434



könyv
192.206db
cd
4383db
dvd
5111db
diafilm
3061db
hanglemez
3563db
hangoskönyv
2281db
to top