75 évvel ezelőtt hunyt el Manninger Vilmos

75 évvel ezelőtt, 1945. május 2-án hunyt el Sopronban Manninger Vilmos orvos, a Magyar Sebésztársaság megalapítója, a rákkutatás hazai úttörője. Sopronban született 1876.szeptember 30-án.

Apja Manninger Gusztáv Adolf a város szemorvosa volt. Manninger Vilmos a Líceum diákjaként érettségizett alig 17 évesen, kitűnő eredménnyel. 1898-ban orvosdoktori diplomát, 1900-ban műtőorvosi képesítést szerzett Budapesten. Gyakorlatait bécsi és berlini kórházakban végezte, majd hazatérve, segédorvosként kezdte pályáját a Szent Rókus kórház sebészeti osztályán. 1903-ban megjelent Az aseptikus és antiseptikus orvoslási módok története című könyvéért elnyerte az Akadémia Vigyázó-díját.1906-ban egyetemi magántanárrá habilitálták. 1904 és 1916 között az új Szent János kórház sebészeti osztályának vezető főorvosa volt. Az első világháború alatt áldozatos, segítő munkát végzett egy 1200 ágyas hadikórház sebészfőorvosaként. 1926-ban létrehozta az Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézetet, amellyel egy új kutató és gyógyító központ jött létre Budapesten. Az intézet főorvosaként a rákkutató bizottság főtitkára is lett. Az itt véghez vitt munkája, kutatásai révén ő tekinthető a rák elleni küzdelem elindítójának, fő mozgatórugójának Magyarországon. 1926-ban a magyarországi rákkutató bizottság főtitkárává választották, ő dolgozta ki elsőként hazánkban a daganatos betegségek kezelésének metodikáját. 1937-ben vonult nyugállományba, 40 év áldozatos munkája után. Manninger Vilmos 1945. május 2-án hunyt el Sopronban.

Rendkívül sokoldalú ember volt, a gyógyítás mellett remekül festett, szobrászkodott, szépen zongorázott, hegedült és brácsán is játszott. Füvészkedéssel is foglalkozott, a Virágos Magyarországért nevű mozgalom elindítása is az ő nevéhez fűződik. Saját maga termesztett virágkülönlegességeket, amelyért 1930-ban az országos kertészeti kiállításon aranyérmet kapott. Előadóként vett részt számos nemzetközi orvoskonferencián, kiválóan beszélte a német, angol, francia és olasz nyelvet. Több mint száz szakcikket publikált, tankönyvéből sebészek generációi tanultak. Betegei szerették és feltétel nélkül bíztak benne.

Szülővárosához élete végégig ragaszkodott, gyakran járt haza előadásokat tartani. Elköteleződését jelzi még, hogy édesapjától örökölt családi nyaralóját és birtokát Sopron Szabad Királyi Városnak adományozta 1917-ben. Ezzel elsődleges célja volt a szegény, árva, beteg, legyengült szervezetű gyerekek segítése, az ő kezeltetésüket biztosította “Soproni erdei iskola” alapítványával. Elsősorban gümőkorra hajlamos 6-14 év közötti gyermekek nevelése folyt az itt létesített Manninger-ház Soproni Erdei Iskolában. Az épület ma Doborjáni Ferenc Nevelési-Oktatási Központként üzemel. 2000. október 6-án, intézmény alapításának 50 éves évfordulóján az intézmény falán Dr. Manninger Vilmos emlékére domborművet avattak.

Irodalom:

Sarkadi Sándor (szerk.): Aranykönyv 2000. Sopron: Quint, 1999. p. 114.

Király Jenő: Dr. Manninger Vilmos (1877-1945) In: Soproni szemle, 12. évf. 2. sz. (1958). p. 190-192.

Internet:

Sopron Anno. Hozzáférés módja: http://sopronanno.hu/bejegyzes/dr-manninger-vilmos Letöltés ideje: 2020.. április 23.

Fertőpart.hu archívuma. Hozzáférés módja: http://www.fertopart.hu/szabadido/sopron/kulturalis/kulturkozpont/308-doborjani_ferenc_nevelesi-oktatasi_kozpont.html Letöltés ideje: 2020. április 23.

Kisalföldi Tudástár weboldala hozzáférés: http://kitud.kkmk.hu/web/guest/wiki/-/wiki/Main/Manninger%20Vilmos;jsessionid=B6E278D1371AA4069FE4244D4C36F053 Letöltés: 2020.. április 23.

könyv
191.621db
cd
4434db
dvd
5291 db
diafilm
1217db
hanglemez
3563db
hangoskönyv
2314db
to top