Helytörténeti évfordulók: 95 évvel ezelőtt hunyt el Dóczy Lajos

95 évvel ezelőtt hunyt el
Dóczy Lajos
író, műfordító

Dóczy Lajos Sopronban született 1845. november 29-én. Édesapja Dux Adolf borkereskedő volt, aki jobban szeretett olvasni, mint bőröket adni-venni. A fiú úgy nőtt fel, hogy tökéletesen tudott magyarul és németül, s már kamaszként egyforma biztonsággal verselt mind a két nyelven. Dóczy Lajos több helyen járt gimnáziumba, majd a bécsi egyetemen hallgatott jogot, később a Neue Freie Presse munkatársa lett. Ó tudósította a lapot a koronázásról, cikkei nagy feltűnést keltettek. Később dolgozott a Pesti Naplónak, Hírmondónak, a Reformnak, a Fremdenblattnak. Az újság országgyűlési tudósítójaként rajongó cikkeket küldött Deák Ferencről, először ezzel hívta fel magára a figyelmet. Deák magához kérette, és az első találkozástól kezdve meg is szerette a nagyon jó modorú, lelkes és okos fiatalembert. Bemutatta Andrássynak és Horváth Boldizsárnak. Andrássy felajánlotta, hogy jöjjön mellé titkárnak. 1868-tól miniszterelnökségi fogalmazó volt, aztán gróf Andrássy Gyula belső munkatársa, majd külügyminisztériumi osztályfőnök, udvari tanácsos, a Monarchia külügyi sajtófőnöke volt. 1900-ban bárói címmel tüntették ki.
Újromantikus verses színműveit a Nemzeti Színház mutatta be. Legnagyobb sikerét Csók című vígjátékával aratta, melyet 1874-ben a Nemzeti Színházban. Hihetetlenül semmitmondó, habkönnyű játék a szerelemről, hatásos jelenetekkel, elegáns nyelvezettel. Évek óta a legnagyobb siker volt a Nemzeti Színházban. Dóczy lefordította és 1877-ben németül a Burgszínházban mutatták be. Ezután fél Európa játszotta. További művei: Az utolsó próféta (Jeruzsálem pusztulását tárgyalja, Budán 1869); Utolsó szerelem (vígjáték, Nemzeti Színház 1884, Burgszínház 1885); Széchy Mária (történelmi dráma, Nemzeti Színház 1886); Vegyes párok (vígjáték, 1889 Nemzeti Színház); Vera grófnő (tragédia). Teleky-díjat is kapott. Műfordításai nagyobb értéket képviselnek. Igazán híressé Faust-fordításával (1872) vált 1887-ben, amikor a Nemzeti Színház először adta elő azt magyarul. A kor legjobb színvonalán magyarra fordított sok Goethe-verset, Schiller Wallensteinjét és összes költeményeit, s párhuzamosan németre fordította csodálatos formai-tartalmi hűséggel Madách Ember tragédiáját, kötetnyi Arany- és Vörösmarty-verset. Egész életének egyik fontos célja volt a magyar irodalom népszerűsítése külföldön. Ami keveset e téren a múlt században eltértünk, azt nem kismértékben Dóczinak köszönhetjük. A Kisfaludy Társaság 1887-ben, a Petőfi Társaság, 1915-ben tagjává választotta. 1919. augusztus 27-én hunyt el Budapesten

Irodalom:
Boronkai Szabolcs: Sopron 19. századi német nyelvű irodalmi életéből 6. Dóczy Lajos (1845-1919) Soproni szemle 1998. (52. évf.) 1. sz. 44-49. p.
D. Lajos
Dóczy Lajos