Bezerédj István

1796. október 28-án született Szerdahelyen (ma: Fertőszentmiklós része) Bezerédj István, reformkori politikus, a dunántúli nemesi bezerédi Bezerédj családban.

Apja, idősebb bezerédi Bezerédj István soproni szolgabíró, édesanyja felsőbüki Nagy Erzsébet volt. Ruzsa János házitanító tanította, majd Sopronban, a katolikus főgimnáziumban végzett. Jogot hallgatott Pozsonyban, ahol 1815-ben szerzett doktorátust.  Joggyakornok, majd jegyző volt Sopronban, Veszprémben, Pesten. Szombathelyen 1821-ben kötött házasságot Bezerédj Amáliával és Hídjára, Tolna megyébe költözött. Kúriájuk a reformkori társasági élet egyik központja lett. A homokos pusztán szederfákat ültetett, meghonosította a selyemhernyó tenyésztést, gyümölcsöt, dohányt termelt. A selyemhernyó-tenyésztés érdekében az 1830-as évek elején szederegyletet alapított, s megkezdte a selyemfonal-előállítást. Talajjavítást végzett, öntözéssel próbálkozott, juhot, lovat tenyésztett. A telepeseknek munkalehetőséget biztosított és Szedres néven települést hozott létre. A megyei közéletbe 1823-tól aktívan bekapcsolódott, Csapó Dániellel a liberális ellenzék szervezője lett. Beszédei, cikkei a polgári átalakulás, a jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, népnevelés érdekében születtek. Az 1830-as és az 1832–36 közötti országgyűléseken Tolna vármegye képviselőjeként vett részt. Az utóbbin tűnt fel kiváló szónoki képességével, amikor az úrbér kérdésének tárgyalásánál küzdött az adózó nép terheinek könnyítése érdekében. Kiváló szónoki képességei miatt, „magyar Démoszthenésznek” nevezték.  Az első volt a földesurak közül, aki 1836 után jobbágyaival örökváltsági szerződést kötött és megkönnyítette a jobbágymegváltást és 1838-ban felszabadította medinai jobbágyait. Az 1839–40-es pozsonyi országgyűlésen csak egy ideig volt követ, azután ellenzéke elérte visszahívását. Humanitárius elveket vallott, ellenezte a halálbüntetést, és ezt igyekezett a büntető törvénykönyvet kidolgozó bizottságban is érvényesíteni, melynek tagja volt. Az 1843–44-es pozsonyi országgyűlésen ismét Tolna megyét képviselte; erélyesen küzdött a halálbüntetés eltörlése és a közteherviselés mellett. Ezen az országgyűlésen, miután a közteherviselés ügye hosszas vita után megbukott, bejelentette, hogy önként vállalja az adófizetést. A szekszárdi kerület képviseletében az 1848-as országgyűlésen is részt vett és követte a kormányt Debrecenbe. 1836-ban Brunszvik Terézzel, Kossuth Lajossal és Szentkirályi Móriccal megalapította a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesületet. Az ország első óvodáját saját költségén ő hozta létre Hidján, felesége, Bezerédj Amália vezetése alatt, aki mindenben segítette férjét. Csengery Antal így írt a házaspárról: „A gyémántot csiszolja a gyémánt” Kislányuk, Flórika együtt nőtt fel a jobbágygyerekekkel, édesanyja írta az első magyar nyelvű gyermekkönyvet, a Flóri könyvét.

.A forradalom és a szabadságharc ügyét törvényesnek és igazságosnak tartotta, annak leverése után bebörtönözték, 1850. augusztus 5-én kötél általi halálra, s vagyona elkobzására ítélték, de kegyelmet nyert, birtokára száműzték. Haláláig figyelték minden lépését.

Bezerédj István, 1856. március 6-án Hidja-pusztán hunyt el. Sopronban utca őrzi emlékét.
1992. augusztus 19-én, Fertőszentmiklóson Bezerédj-emlékoszlopot avattak, a szerdahelyi kastély előtt. Az oszlopon Bezerédj Imre, István és felesége Amália, valamint Pál neve szerepel.

Irodalom:
Sarkady Sándor (szerk.): Aranykönyv 2000. Sopron: Quint, 1999. p. 64.
Bodnár István–Gárdonyi Albert: Bezerédj István (1796-1856) 1-2. kötet Budapest: Athenaum, 1918-1920.
A magyar selyemtenyésztés 250-éves múltjából. Budapest: Pátria Irodalmi Vállalat és nyomdai Rt, 1930.
Rozsonits Géza: Bezerédj István, a reformpolitikus. In: Várhely 3. sz. (1996) p. 124-130.
Rozsonits Géza: Fertőszentmiklós rövid története és látnivalói. Fertőszentmiklós: Rozsonits Géza, [1992]
Rozsonits Géza: Kétszáz esztendeje született Bezerédj István. In: Honismeret, 25. évf. 6. sz. (1996). p. 19-27.

Internet:
Magyar Tőrténeti Életrajzok: Bodnár István_Gárdonyi Albert: Bezerédi István (1796-1856).
http://mek.oszk.hu/05800/05830/html/ Letöltés: 2017. 01.14.

Bezerédj István