Serpilius János

Serpilius János jogtudós, Sopron város bírája, országgyűlési követ 1623. január 20-án született Leibiczben (ma: Felvidék, Szlovákia). A Serpilius család tagjai a 17. század végén és a 18. század elején fontos szerepet töltöttek be Sopron életében. A család lelkészeket, tudósokat, kiváló jogászokat, írókat adott a közéletnek egészen 1761-ig, amikor a család fiúágon kihalt.

Id. Serpilius János, az apa a leibiczi iskola rektora és késmárki lelkész, felesége a késmárki polgármester leánya, Frey Katalin volt. Az ifjú János szülővárosában végezte alapfokú tanulmányait, majd Késmárkon, Rozsnyón, Sárospatakon tanult. Mint akkor általában az evangélikus tanulók jelentős része, Serpilius is a hazai iskolák befejezése után külföldre, Königsbergbe ment egyetemre, ahol jogi tanulmányokat végzett. Három évig tanulta a jogot, itt alapozta meg későbbi nagy jogi tudása alapját. A háromévi elméleti képzés után a németországi Elbingenben lett ügyvéd. Megnősült, fél év házasság után felesége elhunyt, Serpilius visszatért Késmárkra. Öt szepesi város ügyészének választották, ezért Lőcsén élt, ahol a Szepes megyei nemesek sorába is bekerült. Országgyűlési követi megbízatást 1859-ben kapott, két város -Pozsony és Sopron is- városi jegyzőnek hívta és ő városunkat választotta. Sopronba 1660 áprilisában költözött, családostul. Miután második felesége is elhunyt, 1661-ben ismét megnősült, felesége Balduin Zsófia Dorottya, a kor nagyműveltségű asszonyai közé tartozott, tudott németül, latinul, görögül és héberül, jártas volt a filozófiában, teológiában. Mellette nyolc gyermeket nevelt, akik közül lelkészek, sőt püspök is kikerült. Serpilius Sopronban fontos tisztségeket töltött be: városi jegyző, belső tanácsos, végül városbíró lett. Kiemelkedő jogi tudását bizonyítja életpályája, kortársai megbecsülése, irodalmi munkássága.
Két műve nyomtatásban is megjelent. Jelszava volt: „In uno excellere oportet, reliqua mediocriter scire”. (Egy dologban ki kell tűnni, a többihez közepesen értsünk.)
Az 1662-es országgyűlésen, Pozsonyban, soproni követként a királyhoz felterjesztett emlékiratban a protestánsok sérelmeire keresett megoldást. Országgyűlési szereplése során legfontosabb az 1681. évi soproni országgyűlésen való részvétele volt. Mint az összes szabad királyi város megbízottját, több bizottságba is beválasztották. A tárgyalásokon május 8. és december 31. között vett részt, erről részletes, latin nyelvű naplót vezetett. Ez fontos kordokumentum, amelyet sajnos nem jelentettek még meg.

Az országgyűlés után még öt évig szolgálta Sopron városát, 1686. december 4-én hunyt el, temetésen Dobner lelkész mondott gyászbeszédet.

Irodalom:
Németh Sámuel: Serpilius János Sopron : Röttig-Romwalter Nyomda, 1943 (A Soproni Szemle kiadványai ; 160.)
Németh Sámuel: Serpilius János. Sopron városbírája és országgyűlési követe 1681-ben. In: Soproni Szemle. 7. évf. 4. sz. (1943). p. 271-277.
Sarkady Sándor – ifj. Sarkady Sándor: Aranykönyv 2000. Sopron: Quint Reklámügynökség, 1999. p. 24-25.
Internet:
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 12. kötet hozzáférés: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/SzinnyeiMagyarIrok_12/?query=serpilius%20j%C3%A1nos&pg=476&layout=s Letöltés: 2018. 02. 07.

Serpilius János