Rosenkranz, Anton

Anton Rosenkranz Prágában született, 1827. november 17-én. Zenei tanulmányait a prágai konzervatóriumban végezte. Katona karmesteri szolgálatát 1848. október 1-jén kezdte meg, a 2. önkéntes stájer hegyivadász zászlóaljnál. 1850–1859 között a 39. gyalogezrednél működött. 1859-ben a 80. gyalogezredhez került, amellyel az 1859. évben induló hadjáratban is részt vett. A „80-as”-oknál töltött évei alatt komponálta a „Tegethoff”-indulót, amely később az osztrák–magyar haditengerészet hivatalos indulójává vált.

A háború befejezése után 1866-ban ezredével Kassára került. 1869-ben Lemberg (Lvov) következett, ahol a 80. gyalogezred indulóját komponálta (A darab Ausztriában közismert). 1878-ban Karl Michael Ziehrer utódjaként Bécsbe helyezték, az ott állomásozó 76. gyalogezredhez. Ezzel az alakulattal részt vett ugyanebben az évben Bosznia-Hercegovina megszállásáért folytatott hadjáratban. Ekkor szerezte a 76. gyalogezred részére Sopronban is népszerű indulóját, a 76er Regimentsmarsch című szerzeményt. Friedrich András szerint Rosenkranz biztos kézzel, jó érzékkel alkalmazta korának zenei eredményeit, az induló osztrák, bécsies dallamvilágot tükröz. 1881-ben a „76-os”-okkal Grazba, végül 1882-ben Sopronba került. Hamarosan a soproniak kedvence lett. Rosenkranz hat fiával „családi” zenekart is alapított, egy igazi szalonzenekart, mellyel bizonyára játszotta a kor népszerű tánc- és szórakoztató zenei irodalmát. Sopronban a dualizmus idején rendszeresen állomásoztak különféle katonai alakulatok, ezeknek fúvószenekaruk is volt. Ezek ma is ismert fúvószenekari hangszereken játszottak, azonban az erőteljesebb hangzás miatt ún. „magas” hangolást alkalmaztak. Ezek a hangszerek fél hanggal magasabban szóltak, mint a szimfonikus zenekarban használatos ugyanolyan hangszerek. „76-os” indulója révén Rosenkranz neve nem merült feledésbe.

Soproni tartózkodásának – melyet a sors rövidre szabott – 1888. július 29-én bekövetkezett halála vetett véget.

Irodalom:
Friedrich András: Anton Rosenkranz, a soproni 76. gyalogezred karmestere (1827-1888). In: Soproni Szemle 42. évf. 2. szám (1988). p. 163-164.