Bredeczky Sámuel

1772. március 18-án született Bredeczky Sámuel evangélikus lelkész a sárosmegyei Jakabvágáson, apja Bredeczky Mátyás tanító, anyja Fábry Zsuzsánna volt. Apja oltotta belé a mély vallásosságon kívül a természet szeretetét. Bredeczky elemi iskoláit Leibicon végezte, 1785-ben a késmárki gimnáziumban, 1786-ban a soproni líceumban és annak elvégzése után a jénai egyetemen tanult.

Jénai tanulmányait a soproni evangélikus egyházközség anyagilag támogatta. Az egyetemi évek nagy hatással voltak lelki fejlődésére, teológiai és filozófiai tárgyakon kívül, embertant és egészségtant is hallgatott, az ásványtan és a földtan kedvenc tantárgya volt. Jénában ásványtani társulat alakult, melynek megalapításában Bredeczky jelentős munkát végzett. A társulat első elnöke Teleki Domokos gróf volt, akit később Goethe követett ebben a tisztségben. Goethe az ásványtant nagyon szerette, szép ásványgyűjteménye is volt. A magyar osztály főtitkárául Bredeczky Sámuelt választották. Bredeczky többször kirándult Weimarba s ott Goethe házában is megfordult néhányszor, később levelezett is vele. Az egyetem elvégzése után Bredeczky visszatért Sopronba, az evangélikus egyházközség polgári iskolájának tanárának választották. Négyévi tanárkodás után Bécsbe hívták, ahol segédlelkészként és vallástanárként dolgozott. 1805-ben kinevezték őt a krakkói egyházmegye esperesévé, majd lembergi lelkész, utána pedig püspök lett. Hivatalos elfoglaltsága mellett időt tudott szakítani magának az írásra is. Galíciára vonatkozó számos földrajzi és földtani, néprajzi dolgozatát a Lembergben megjelenő időszaki lapokban és folyóiratokban tette közzé. Bredeczky Sámuel számos földrajzi témájú értekezést írt, 70 nagyobb földrajzi munka maradt ránk tőle. Többek között a Kárpátokról, a szepességi németekről, Sopronról, Bécsről, Galíciáról, továbbá hazánk és Ausztria egyéb tájairól. Ő volt a soproni táj első felfedezője, méltatója.

Bredeczky egészsége már bécsi tartózkodása alatt sem volt kifogástalan. Krakkóban s különösen Lembergben állapota rosszabbodott. Gyomor- és epebántalmai voltak, maláriában is szenvedett. A sok munka még jobban legyöngítette egészségét. Fiatalon, 40 éves korában, 1812. június 20-án hunyt el. Özvegye és két kis gyermeke siratta. A lembergi gyülekezet óriási részvét mellett temette el nagy halottját. Bredeczky Sámuel csak rövid ideig élt Sopronban. Soproni tartózkodása nem múlt el nyomtalanul, emlékét könyvei őrzik.

Munkái:
Topographisches Taschenbuch für Ungarn. Sopron, 1802.
Beyträge zur Topographie des Königreichs Ungarn. 4 kötet. Bécs, 1803–1805. Neue Beyträge zur Topographie und Statistik des Königreichs Ungarn. Bécs, 1807.
Reisebemerkungen über Ungern und Galizien. Bécs, 1809.

Irodalom:
Sarkady Sándor (szerk.): Aranykönyv 2002. Sopron: Quint Reklámügynökség, Sopron, 2001. p. 8.
Horváth Ödön: Bredeczky Sámuel élete: 1772-1812. Budapest: Horváth Ödönné, 1924.
Leitner József: Bredeczky Sámuel (1772–1812). In: Soproni Szemle. 2. évf. 1-2. sz. (1938). p. 66-73.
Kovács József László: Tájszemlélet és emberábrázolás Bredetzky Sámuel soproni írásaiban. In: Soproni Szemle 56. évf. 4. sz. (2002). p. 319-332.
Kovács József László: Soproni diákok Goethe és Schiller rajongói között. In: Soproni Szemle. 64. évf. 4. sz. (2010). p. 447-455.
Internet:
Bredeczky Sámuel Hozzáférés módja: http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/b/bredetzk.htm Letöltés: 2017. 04. 19.
Kurdi Krisztina: Miért Galícia és miért Bredeczky Sámuel? –disszertáció Hozzáférés módja:
http://doktori.btk.elte.hu/hist/kurdikrisztina/diss.pdf Letöltés: 2017. 04. 19.

Bredeczky Sámuel

könyv
190.297db
cd
4350 db
dvd
5052db
diafilm
3018db
hanglemez
3563 db
hangoskönyv
2256db
to top