Mi történt szeptember 10-én?

105 évvel ezelőtt, 1919. szeptember 10-én aláírták az első Osztrák Köztársaság delegáltjai a saint-germaini békeszerződést. A szerződés elrendelte Moson, Sopron és Vas vármegyék német lakosságú részének és Sopron városának Ausztriához való csatolását.

Mi történt szeptember 8-án?

135 évvel ezelőtt, 1889. szeptember 8-án született Sopronban Ágoston Ernő festő, grafikus. Itt is hunyt el 1957. augusztus 29-én.

Mi történt szeptember 7-én?

70 évvel ezelőtt, 1954. szeptember 7-én hunyt el Sopronban Romwalter Alfréd vegyész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, Kossuth-díjas.
Sopronban született 1890. április 22-én.

70 évvel ezelőtt, 1954. szeptember 7-én hunyt el Sopronban Heimler Károly rendőrfőkapitány, a Városszépítő Egyesület elnöke, a Soproni Szemle megalapítója.
Sopronban született 1877. október 18-án.

140 évvel ezelőtt, 1884. szeptember 7-én született Sopronban Pintér László kanonok, országgyűlési képviselő.
Szegeden hunyt el 1958. március 2-án.

155 évvel ezelőtt, 1869. szeptember 6-án született Gantner Antal

Gantner Antal

155 évvel ezelőtt, 1869. szeptember 6-án Nagycenken született Gantner Antal krónikás, fényképész, lapszerkesztő.

Kortársai soproni kuriózumként emlegették, hiszen a kaszinó ruhatárosaként kereste kenyerét, s közben a Kaszinó Egyesület könyvtárának történeti munkáit olvasta.

Autodidakta helytörténészként kigyűjtötte Szinnyei József magyar írókról szóló lexikonából a soproni és Sopron vármegyei születésűeket, a könyvekből kicédulázta a fontosabb városi eseményeket, a hírlapokból kivágta a történeti cikkeket, valamint gyűjtötte a Sopronnal kapcsolatos könyveket is. Az 1910-es években maga is könyvkiadással kezdett foglalkozni, krónikás naptáraiban eseménynaptárat, valóságos várostörténeti kronológiát jelentetett meg. Gyűjtötte a várossal kapcsolatos képeket, s mint ügyes fényképész, maga is sorra készítette a lebontásra ítélt házakat, utcarészleteket megjelenítő fotóit. Képsorozatban mutatta be például a régi Városháza lebontásának folyamatát. Felvételeit az 1912-ben indított Dunántúli Tárogató című lapjában is közzétette. (A lap 1943-ig évente rendszeresen megjelent, 1930-tól Képes Dunántúli Tárogató címen.) Három legfontosabb kötete: az 1933-as „Török-Tatár-Kuruc világ Magyarországon” című munkája, az 1936-os „A régi Sopron” és az 1941-ben kiadott „A soproni színház és színészet története”. Munkásságának egyik legfontosabb érdeme, hogy a város és a megye mindennapjait jeleníti meg, ezzel „emberivé teszi a történelmet”. Kiadványai nem tudós értekezések, hanem a mai értelemben vett ismeretterjesztő munkák, melyeket a saját pénzén állított elő és terjesztett.

Átélte Sopron bombázását és a II. világháború befejezését is, majd közlekedési balesetben vesztette életét 1945. július 15-én.

Mi történt szeptember 6-án?

105 évvel ezelőtt, 1919. szeptember 6-án született Sopronban Ladó László okleveles közgazdász, a közgazdaságtudomány kandidátusa, a közlekedéstudomány doktora, egyetemi tanár.
Budapesten hunyt el 2007. október 25-én.

155 évvel ezelőtt, 1869. szeptember 6-án Nagycenken született Gantner Antal krónikás, fényképész, lapszerkesztő. Sopronban hunyt el 1945. július 15-én.

185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 6-án lépett be a 48-as számú Gollner gyalogezredbe Petőfi Sándor (1823-1849) magyar költő, forradalmár. Fél éves soproni tartózkodás után ezredét Grazba vezényelték, ahol egészségi állapotára hivatkozva felmentést kapott a szolgálat alól.

Mi történt szeptember 5-én?

105 évvel ezelőtt, 1919. szeptember 5-én a soproni direktórium két vezetőjét: Kellner Sándort (1887-1919) és Knapp Gábort (1881-1919) megölték a sopronkőhidai fegyházba vezető úton.

Mi történt szeptember 3-án?

30 évvel ezelőtt, 1994. szeptember 3-án visszakerült a Deák térre az időjárásjelző házikó, a Városszépítő Egyesület renováltatta.

30 évvel ezelőtt, 1994. szeptember 3-án hunyt el Pozsonyban Fogarassy László szlovákiai magyar történész, a burgenlandi kérdés nemzetközileg is elismert tudósa, Pro Urbe Sopron díjas (1990). Pozsonyban született 1920. január 1-én.

205 évvel ezelőtt, 1819. szeptember 3-án született Sopronban Wilfing József festőművész.  Az 1847. évi soproni iparkiállításon mutatkozott be arcképeivel. 1848-ban Bem vezérlete alatt harcolt, aki vitézségéért ezredesi rangra emelte. 1851-ben végleg városunkban telepedett le. Simor János győri püspök a fertőrákosi kastélyában üvegfestő-műhelyt létesített, vezetésével Wilfinget bízta meg. A Szent Mihály- és a Szent Anna Orsolyita templom üvegfestményeit is ő alkotta.
Sopronban hunyt el 1879. március 16-án.

Mi történt szeptember 2-án?

125 évvel ezelőtt, 1899. szeptember 2-án szentelték fel mostani helyén a Lőver-kápolnát. Az Előkapu területén állt az 1764-ben épült Nepomuki Szent János-kápolna, melyet a Városháza újjáépítéskor le kellett bontani. Kövenként szedték szét, megszámozták és a mai Villasor sarkán építették fel, így a kápolna megőrizte eredeti alakját.

215 évvel ezelőtt, 1809. szeptember 2-án született Tamásiban (ma: Rábatamási) Fábián István római katolikus pap, nyelvész. 1845-től Széplakon működött, ugyanakkor Herceg Esterházy Miklós gyermekeinek nevelője is volt egy évig. 1848 után süttöri plébános, 1869-ben székesegyházi kanonok lett, a győri Püspöki Papnevelő Intézet igazgatója. Nyelvészeti kérdésekkel az 1840-es évektől foglalkozott. Lefordította a Kalevala nagyobb részét. 1858-tól az MTA levelező tagja.
Győrben hunyt el 1871. július 19-én.

Mi történt szeptember elsején?

30 évvel ezelőtt, 1994. szeptember elsején Sopron város közgyűlése a Vas- és Villamosipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet nevét megváltoztatta. Az intézmény új elnevezése Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium lett.

30 évvel ezelőtt, 1994. szeptember elsején a fertődi Porpáczy Aladár iskolában osztrák-magyar intézmény nyitotta meg kapuit, ahol az osztrák kereskedelmi akadémiai képzésnek megfelelő magyar vállalkozási ügyintézői szakképzést indítottak közös tantervek alapján, osztrák-magyar tanárok közreműködésével.

Mi történt augusztus 31-én?

80 évvel ezelőtt, 1944. augusztus 31-én jelent meg a Soproni Szemle utolsó száma. A helytörténeti, művelődéstörténelmi folyóirat 1955-ben indult újra.

210 évvel ezelőtt, 1814. augusztus 31-én gróf Széchényi Ferenc – Lajos, Pál és István fiával egyezséget kötve – birtokait három hitbizományra – a segesdi (Somogy vármegye), az iváni (Sopron vármegye) és a pölöskei (Zala vármegye) birtoktestre – osztotta.