Mi történt augusztus 10-én?

110 évvel ezelőtt, 1913. augusztus 10-én hunyt el Pándorfalván (ma: Parndorf, Ausztria) Péterfy Sándor tanár, korának neves tankönyvírója. A soproni ev. tanítóképző intézet diákja és tanulmányai mellett a könyvtárosa volt, majd tanított is itt. Pályája elején több helyen is dolgozott tanítóként Sopron vármegyében, például Répceszemerén. Innen 1865-ben Pestre került tanítónak az evangélikus iskolához, ahol 1874-től ő lett az igazgató. A közoktatási miniszter 1877-ben kinevezte a pesti állami tanítóképzőhöz a pedagógia tanárává, ott működött 1885-ben történt nyugdíjazásáig. Ezek mellett azonban sokáig volt a Fröbel Nőegyesület óvónőképzőjének az igazgatója is. Pesten 1868-ban megalakították a „Néptanítók pesti egyletét”, több éven át az elnöki tisztséget is betöltötte. Számos cikket jelentetett meg a Népnevelők Lapjában, két éven át szerkesztője is volt a lapnak. Vallotta, hogy „a pedagógus társadalom szellemi és anyagi jólétének biztosítása az egyetlen járható útja a magyar köznevelés feudál-kapitalista posványából való kilábolásnak”. A tanítóság egyleti élete, a tanítógyűlések előkészítése, lebonyolítása terén kifejtett tevékenysége nevét országszerte ismertté tette. A legnépszerűbb tanügyi lapokban, a Néptanítók Lapjában, a Magyar Tanügyben, a Népnevelők Lapjában (két évig szerkesztője is volt) és a Néptanítók Ismerettárában a cikkek százait írta a „tanító-nyomorúság” megszüntetése érdekében. Törekvéseit Eötvös József is nagyra értékelte. Emellett széleskörű pedagógiai irodalmi munkásságot fejtett ki, számos tankönyvnek is a szerzője. A Vas megyei Nemescsón született 1841. augusztus 3-án. Szülőfalujában és Budapesten utcát neveztek el róla; Győrben Szombathelyen, Nagykanizsán pedig oktatási intézmény viseli a nevét.

105 évvel ezelőtt, 1918. augusztus 10-én született Sopronban Nikolics Károly, gyógyszerész, egyetemi tanár, Sopron város díszpolgára (1999). Tevékenységének köszönhető, hogy Sopronba került az intézményesített gyógyszerész-továbbképzés, közreműködésével a városban számos alkalommal rendeztek gyógyszerész konferenciát és javaslatára nyílt meg 1968-ban a Fő téri Patikamúzeum. Kutatási eredményeivel előbb kandidátusi (1963), majd a tudományok doktora (1978) fokozatot is elnyerte. Sopronban hunyt el 2000. szeptember 16-án. 2004-ben a Fő téren, a Patikamúzeum előtt Dr. Nikolics Károly professzor úrra emlékeztek egykori tanítványai, tisztelői és a különböző szakmai szervezetek képviselői, ekkor avatták fel emléktábláját.

Bővebben:https://www.szivk.hu/nikolics-karoly/

100 évvel ezelőtt, 1923. augusztus 10-én hunyt el Merényben (ma: Szlovákia) Rösch Frigyes, Sopron tűzoltó-főparancsnoka, főreáliskolai tanár, városunk díszpolgára (1911). Reutlingenben (Németország) született 1832. január 8-án. Kezdeményezte 1866. április 26-án – elsőként hazánkban – a Soproni Torna- és Tűzoltó Egyesület létrejöttét, az ország első tornacsarnokának megépítését a Papréten, melyet 1867. szeptember 22-én avattak fel. A tűzoltólaktanya udvarán emlékét egy mellszobor őrzi, egykori lakóházán emléktáblát helyeztek el (1991, Soltra E. Tamás szobrászművész alkotása).

Bővebben: https://www.szivk.hu/rosch-frigyes/

100 évvel ezelőtt, 1923. augusztus 10-én született Sopronban Gábor Aurél orvos, belgyógyász, oxiológus, egyetemi tanár, a mentőtisztképzés megszervezője. 1955-1968-ban a Mentőkórház főorvosa, a rohamszolgálat vezetője. 1968-1976-ban az OMSZ Főigazgatóságán tudományos főmunkatárs. A sürgősségi betegellátás tudományos megalapozása, az oxyológia fogalmának megalkotása (maga az elnevezés is) a nevéhez fűződik. Oxiológiát oktatott az egyetemen és az Egészségügyi Főiskolán. Ácson hunyt el, 1976. március 8-án.

Mi történt augusztus 8-án?

180 évvel ezelőtt, 1853. augusztus 8-án Nyalkán született Farkas Sándor kanonok. Pappá szentelése után segédlelkész volt Rábaszentmihályon, Szilben, Csepregen. 1887-ben kiadta Csepreg mezőváros története című monográfiáját. Plébánossága mellett kapuvári esperes, püspöki biztos és tanfelügyelő volt a hansági kerületben. Nyugállományba vonulását követően visszatért Csepregre és a város történetének ismételt kutatásához fogott. Az ekkor összegyűjtött anyag azonban többségében elveszett. 1938. február 24-én Csepregen hunyt el.

120 évvel ezelőtt, 1903. augusztus 8-án hunyt el Budapesten Salamin Leo természettan- és mennyiségtantanár. 1868-ban a soproni állami főreáliskola tanára, majd igazgatója volt. 1872-től 25 évig, a leghosszabb ideig igazgatta az iskolát. Francia nyelvet, mennyiségtant és természettant tanított. Nevéhez fűződik az ország első távolsági telefonbeszélgetésének megvalósítása Sopron és Pinnye között 1877-ben. Ennek emlékét ma tábla őrzi az iskola, a mai Széchenyi István Gimnázium falán. Jelentős tankönyvírói munkássága is. Chippis városában ( Svájc) született 1832. június 17-én.

Mi történt augusztus 6-án?

235 évvel ezelőtt, 1788. augusztus 6-án hunyt el Pozsonyban Ribiny János tanár, 1747 és 1758 között a soproni evangélikus gimnázium rektora, Bél Mátyás tanítványa. Már 1751-ben nemesi tanítványai figyelmébe ajánlotta, hogy a külföld példájára és a nemzet dicsőségére a „haza nyelvének” finomításán fáradozzanak. A Nyitra megyei Krencsen született 1722. január 22-én.

90 évvel ezelőtt, 1933. augusztus 6-án avatták fel az egykori Deák téri vámház helyén a 18-as gyalogezred első világháborúban elesett, 17467 hősi halált halt katonájának emlékművét. Siklódy Lőrinc és Dr. Molnár Gyula ny. ezredes tervei alapján készült. A hitvesétől és gyermekétől búcsúzó katonát ábrázoló szobor felirata: A soproni m. kir. 18. honvéd és népfelkelő gyalogezred 17464 hősi halált halt bajtársainak dicső emlékére emelték a hős vértanúk bajtársai, Sopron, Szombathely és Magyaróvár városok, valamint Sopron, Vas és Moson vármegyék közönsége. Az avatásra Budapestről „filléres vonatokkal” is érkeztek.

Mi történt augusztus 2-án?

255 évvel ezelőtt, 1768. augusztus 2-án Kismarton városában nagy tűzvész pusztított, amelyben 140 épület, köztük Joseph Haydn hercegi karmester háza, a ferencesek temploma és zárdája is leégett és a városi levéltár is komoly károkat szenvedett.

Mi történt augusztus elsején?

310 évvel ezelőtt, 1713 augusztus 1-jén Sopron városát is elérte a Magyarországon már fél évtizede rendszeresen pusztító, utolsó nagy pestisjárvány. A kuruc háborúk után a pestisjárvány a Sopron környéki falvakban is szedett áldozatokat. A járvány elmúltával hálából a települések emlékművet állíttattak (pl.: Nagycenk, Nagylózs, Szarvkő-Hornstein). Ezek általában szabadon álló oszlop tetejére helyezett alakok, a kor vallásos szemléletének megfelelően különféle védszentek, Mária-, illetve Szentháromság-szobrok.

110 évvel ezelőtt, 1913. augusztus 1-jén készült el Orth Ambrus és Somló Emil tervei alapján a Széchenyi téri Postapalota. A kivitelező Schármár Károly (1877-1946) soproni építész volt. Az építkezés 1911-ben kezdődött, 1,5 millió koronába került. Az épület homlokzata a kései szecesszió és a historizmus elemeit vegyíti, a belső térben sok szecessziós részlet található. A telefonközpontot helyezték át először, a teljes költözést csak októberben kezdték meg, novembertől már valamennyi szolgáltatást igénybe vehették a soproniak.

115 évvel ezelőtt, 1908. augusztus 1-jén, született Hegyeshalomban Geiszbühl Mátyás pápai káplán, fertőrákosi plébános, kőhidai börtönlelkész. Segédlelkészként működött Mosonszentjánoson. Peresznyén, Mosonszolnokon és Ágfalván. Ágfalva mellett két évig Bánfalván a karmelita nővérek zárdalelkésze is volt. Gondoskodott arról, hogy az 1944. december 23-án a Sopronkőhidára internált Mindszenty Józsefet és 26 paptársát emberségesen lássák el. 1953-ban Fertőrákos plébánosa lett. Sopronban hunyt el 1989. január 3-án.

Bővebben: https://www.szivk.hu/geiszbuhl-matyas/

105 évvel ezelőtt, 1918. augusztus 1-jén a soproni képviselőtestület tagjai közfelkiáltással választották meg polgármesternek dr. Thurner Mihályt, aki 23 éven át állt a város élén. Munkájának példaképe Lackner Kristóf volt. „Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni. Mindenkinek vallási és politikai meggyőződését tiszteletben fogom tartani. A felekezeti elfogultságot és a politikai pártoskodást szóhoz jutni elhatározásaimban nem engedem. … Hogy Lackner Kristóf örökségére méltó lehessek, a városházát szent helynek tekintem, a melyen más politikát nem fogok csinálni, mint a város politikáját, vagyis a város érdekeinek hűséges, előrelátó szolgálatát” − mondta első, polgármesterként tartott beszédében.

Bővebben: https://www.szivk.hu/thurner-mihaly/

85 évvel ezelőtt, 1938. augusztus 1-jén az 1829 óta működő Soproni Liszt Ferenc Zeneegyesület Zeneiskolája a Csengery utca 13. sz. házba költözött, a volt MOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület ) székházba.

Mi történt július 30-án?

165 évvel ezelőtt, 1858. július 30-án született Sopronban Széchenyi Manó, a Szuverén Máltai Lovagrend díszlovagja, császári és királyi kamarás, az I. osztályú Vaskorona- és a Lipót-rend lovagja, titkos tanácsos, diplomata. 1876-tól a bécsi egyetemen tanult, ahol 1883-ban jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1883-tól az Osztrák-Magyar Monarchia berlini nagykövetségén követségi attasé, 1885-től a római, 1887-től 1889-ig a vatikáni követségen teljesített szolgálatot. Diplomataként szolgált Athénban és Szentpéterváron is. 1898-tól a király személye körüli miniszterré nevezték ki. Tisztségét a Széll-kormány alatt is megtartotta, de 1900-ban lemondott. Budapesten hunyt el 1926. december 29-én.

Mi történt július 29-én?

250 évvel ezelőtt, 1773. július 29-én született Sopronban Tremmel János Keresztély (névvariáns: Tremmel Keresztély) evangélikus esperes, író. Sopronban tanult, 1796-tól a kőszegi magyar-latin iskola rektora volt. 1802. június 13-án Petőfalván (Koldusfalván) szentelték fel prédikátornak, 1804 nyarán Pozsonyban lett lelkész, 1829-ben esperes. Pozsonyban hunyt el 1845. december 28-án.

135 évvel ezelőtt, 1888. július 29-én hunyt el Sopronban Anton Rosenkrantz a császári és királyi 76. gyalogezred karnagya, zeneszerző. A „76er Regimentsmarsch” című szerzeménye korában ismert szerzemény volt. Rövid soproni tartózkodása alatt zenekara is jelentős népszerűségre tett szert. Prágában született 1827. november 17-én.

Bővebben: https://www.szivk.hu/anton-rosenkranz/

110 évvel ezelőtt, 1913. július 29-én született Jéhn Antal gyógyszerész. A bencés gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. 1935-ben kapott gyógyszerészi oklevelet Budapesten a Pázmány Péter Egyetemen, majd 1938-ban átvette apjától a gyógyszertárat. Az egykori gyógyszertár ma Than Károly nevét viseli. 1950-ben az államosításkor Jéhn Antalt az Oroszlán gyógyszertárba helyezték át vezetőnek, innen ment nyugdíjba. Közreműködött a Patikamúzeum létrehozásában. A vasdiplomás gyógyszerész 2002. március 15-én hunyt el, utódja nem maradt. A Jéhn gyógyszerészek, apa és fia összesen 120 esztendeig szolgáltak Sopronban.

Bővebben: https://www.szivk.hu/jehn-antal/

Mi történt július 27-én?

175 évvel ezelőtt, 1838. július 27-én született az akkor sopronvármegyei Lócson (ma: Vas megye) Kőfalvi (Köffler) Antal premontrei kanonok, szombathelyi főgimnáziumi igazgató, csornai perjel. Csornán hunyt el 1907. február 5-én.

75 évvel ezelőtt, 1948. július 27-én Győrben hunyt el dr. Ragats Rezső (névváltozat Ragacs) római katolikus pap. Kisegítő lelkész volt Páliban, Sopronkövesden, ugyanitt helyettes plébános 1900-ban. Káplán Sopronhorpácson és Nezsiderben 1901-ben, kisegítő lelkész Szakonyban és Egyházaskeszőn, ugyanitt helyettes plébános 1902-ben. Tanulmányi felügyelő a győri nagyobb papneveldében 1902–től 1906-ig. Az egyháztörténelem és egyházjog tanára 1903 és 1927 között, egyúttal a Középiskolai Katholikus Fiúinternátus igazgatója (1906-1909). Teológiai doktor 1904-től. A Győri Püspöki Kisebb Papnevelő Intézet igazgatója és a Nagyobb Papnevelő Intézet aligazgatója (1910–1911), mindkét papnevelde aligazgatója (1911-1917), győri székesegyházi kanonok (1927-1948), egyházmegyei főtanfelügyelő (1927–1940), a püspöki szentszék elnöke (1932–1936), lébényi címzetes apát 1935-től, pápai prelátus 1936-tól, püspöki helynök (1936-1944), káptalani helynök (1940-1944), a székeskáptalan nagyprépostja (1944-1948). A győri székesegyház kriptájában nyugszik. Nagycenken született 1876. április 21-én.

Mi történt július 25-én?

110 évvel ezelőtt, 1913. július 25-én a tulajdonos Urikány-Zsilvölgyi Kőszénbánya Részvény-társulat a brennbergi szén bányászatára megalakította a Sopronvidéki Kőszénbánya Rt-t, amely ezen a néven 1928. december 9-ig működött.

Mi történt július 23-án?

50 évvel ezelőtt, 1973. július 23-án hunyt el Budapesten Schmidt Eligius Róbert bányamérnök, geológus, hidrogeológus, egyetemi tanár, a föld- és ásványtudományok kandidátusa, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapító tagja. A soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán szerzett diplomát. A geomechanika és a vízföldtan területén elért eredményeiért 1956-ban Kossuth-díjat kapott. Karánsebesen született 1902. március 23-án.