Mi történt október 1-én?

55 évvel ezelőtt, 1969. október elsején kapott városi rangot Kapuvár.

85 évvel ezelőtt, 1939. október elsejétől állomásozott Sopronban a 3. önálló huszárszázad a Baross út melletti lovassági laktanyában. Három százada közül egyet 1941. novemberében, kettőt pedig – a 2. hadsereg részeként – 1942. áprilisában vezényeltek az orosz frontra.

115 évvel ezelőtt, 1909. október 1-én született Sopronban Kárpáti Zoltán botanikus, dendrológus, növényföldrajzos és rendszertanász, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora.
Budapesten hunyt el 1972. június 18-án.

Mi történt szeptember 29-én?

430 évvel ezelőtt, 1594. szeptember 29-én a török hadsereg elfoglalta Győr várát. Győr elestével Sopronba menekült a győri káptalan és tíz esztendeig a városban működött. A hódítás nyomán 1594-ben a török csapatok végig pusztították a Rábaközt, olyannyira, hogy „Kapu Várán kívől: Az egész Rabakőz … mindenestűl fogva Anno 1594. az Pogány miath tellyességgel” elpusztult. Egyes községek (pl. Egyed, Farád, Páli, Rábasebes, Rábaszentandrás, Sobor) teljesen lakatlanokká váltak, de más településeket (pl. Bősárkány, Himod, Szárföld, Szilsárkány, Vág, Veszkény) is erősen sújtotta a török támadás.  A város 1594 és 1598 között volt török kézen.

Mi történt szeptember 28-án?

80 évvel ezelőtt, 1944. szeptember 28-án született Oberwart községben Wilfried Hicke jogász, természetvédelmi szakember. Fontos szerepet játszott a Fertő-táj természeti értékeinek megőrzésében.
2003-ban hunyt el szülővárosában.

Mi történt szeptember 27-én?

165 évvel ezelőtt, 1859. szept. 27-én született Nagyváradon Szekeres Kálmán mennyiségtan- és természettantanár, főreáliskolai igazgató. A soproni főreáliskolában – a mai Széchenyi István Gimnázium elődjében – szervezte meg a fizikai laboratóriumot és itt dolgozta át Fehér Ipoly két kötetes Kísérleti fizika tankönyvét, amelyet később az egész országban használtak.
Budapesten hunyt el 1940. jan. 8-án.

Mi történt szeptember 26-án?

100 évvel ezelőtt, 1924. szeptember 26-án született Szentmiklósfán Hadnagy Gábor festőművész, a Kurucdomb festője.
Sopronban hunyt el 1998. február 11-én.

Mi történt szeptember 25-én?

35 évvel ezelőtt, 1989. szeptember 25-én hunyt el Sopronban Mollay János városi aljegyző, 1956-tól a soproni egyetem gazdasági igazgatója, műemlékvédő.
Sopronban született 1911. június 20-án.

80 évvel ezelőtt, 1944. szeptember 25-én Az Oberkommando der Wehrmacht (OKW) Nyugat-Magyarországot hadműveleti területté nyilvánította.

105 évvel ezelőtt, 1919. szeptember 25-én született Pozsonyban Metzl János Pro Urbe Sopron-díjas (1999) sebész, a Soproni Kórház osztályvezető főorvosa.
Budapesten hunyt el 2003. március 10-én.

130 évvel ezelőtt, 1894. szeptember 25-én született Selmecbánya-Szélaknán Faller Jenő bányamérnök, a Központi Bányászati Múzeum első igazgatója. Sopronban hunyt el 1966. december 23-án.

130 évvel ezelőtt, 1894. szeptember 25-én született Faller Jenő

Faller Jenő

Faller Jenő bányamérnök, a Központi Bányászati Múzeum első igazgatója 1894. szeptember 25-én született a Selmecbánya melletti Szélaknán. A bányaügy szeretetét szinte családi örökségül kapta. Édesapja bányaorvos volt, nagyapja a selmeci akadémia Bányaműveléstani Tanszékének professzora.

Faller 1913-ban iratkozott be a Bányászati Akadémiára, de a világháború miatt tanulmányai félbe szakadtak. Csak 1921-ben, már Sopronban kapta kézhez bányamérnöki oklevelét. Az 1920-as években Salgótarjánban, Dorogon majd Nagynémetházán dolgozott. Vezetésével folytak a Dudar környéki szénmezők felmérő munkálatai. 1929-ben Várpalotán lett üzemvezető.

Nevéhez fűződik Magyarország első szkipaknájának üzembe helyezése, a torkrétozás bevezetése és az első vájárképző tanfolyamok beindítása. Az Észak-Magyarországi szénbányákban ő vezette be elsőként a frontfejtést. A nyilas hatalom idején 1944-ben állásából elbocsátották. A II. világháború után a szénbányászat talpra állításán fáradozott, az államosítások idején miniszteri biztos volt, 1948-49-ben Várpalotán vezérigazgatóként működött.

1950-ben nevezték ki a soproni egyetem Bányaművelési Tanszékének docensévé. Itt bányászattörténetet és bányagazdaságtant adott elő. 1956-ban jelentős szerepe volt a brennbergi szénbányászat újraindításában. Hét évi lelkes, fáradtságot nem ismerő munkával megteremtette a Központi Bányászati Múzeum alapjait. A múzeum – életének fő műve- 1957. október 17-én nyitotta meg kapuit. Faller 1959-ben nem követte Miskolcra az eltávozó bányamérnöki kart, Sopronban maradt, s hátralévő életét a városnak és a múzeumnak szentelte.

Kiemelkedő tudományos munkát végzett szakterületén. A Bányászati és Kohászati Lapokban négy évtized alatt, több mint kétszáz tanulmányt publikált. Aktív munkatársa volt a Soproni Szemlének is, cikkeiben a magyar bányászmúlt avatott kutatójának bizonyult. Munkáiban megörökítette a hazai bányamérnökképzés történetének legjelentősebb állomásait, feljegyezte a megtartó erejű diákhagyományokat.

A magyar bányászat nagyjai életének és munkásságának egész könyvet szentelt. Több lapnak volt szerkesztőbizottsági tagja és számos szakbizottságban dolgozott. Szaktekintélyét, tudományos összeköttetéseit Sopron javára kamatoztatta.

A Nehézipari Műszaki Egyetem 1960-ban doktorává fogadta. Számos kitüntetéssel ismerték el érdemeit: kétszer nyerte el az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület irodalmi pályadíját, valamint a Wahlner Aladár és Zorkóczy Samu emlékérmeket. 1955-ben „Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója” kitüntetést kapott.

A Központi Bányászati Múzeum létrehozásáért „A Bányászat Kiváló Dolgozója” címet kapott. 1962-ben bányászattörténeti kutatásaiért a „Munka Érdemérem”, 1964-ben pedig a Hazafias Népfrontban szerzett érdemeiért a „Munka Érdemrend ezüst fokozatát” adományozta számára a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A békemozgalomban kifejtett tevékenységéért megkapta a „Magyar Békemozgalom” aranyjelvényét is. Jeligéje volt: „Az életet élni kell; küzdve a jobbért, a szebbért, az emberibbért.”

1966. december 23-án hunyt el Sopronban. Várpalotán iskola viseli nevét (Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium). Mellszobra a Központi Bányászati Múzeum udvarán áll és őrzi élete munkájának emlékét.

Mi történt szeptember 22-én?

55 évvel ezelőtt, 1969. szeptember 22-én hunyt el Sopronban Diebold Károly, városunk és a környék szépségének megörökítője, a 20. század első felének legnagyobb soproni fotósa.
Sárszentmiklóson született 1896-ban.

105 évvel ezelőtt, 1919. szeptember 22-én született Hegykőn Zambó Pál Kossuth-díjas kohómérnök. Miskolcon hunyt el 1978. június 12-én. (1919)

Mi történt szeptember 21-én?

40 évvel ezelőtt, 1984. szeptember 21-én hunyt el Veszprémben Takáts Endre, 1950-57 között a soproni levéltár igazgatója volt, 1956 november végén az a soproni Ideiglenes Nemzeti Tanács vezetője lett.
1907. július 27-én született Apátfalván.

90 évvel ezelőtt, 1934. szeptember 21-én avatták fel a soproni líceum diákotthonát. A Líceumi Diákotthon létrehozását Hetvényi Lajos líceumi vallástanár kezdeményezte a Líceum vidéki diákjai számára. Ma a Hunyadi János Evangélikus Általános Iskola áll a helyén.

105 évvel ezelőtt, 1919. szeptember 21-én megalakult a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) soproni csoportja.

115 évvel ezelőtt, 1909. szeptember 21-én született Budapesten Pálmai Jenő újságíró.
Sopronkőhidán hunyt el 1944-ben.

480 évvel ezelőtt, 1544. szeptember 21-én írták össze a Veszprémi Püspöki kincstár és a Káptalani Levéltár török elől Sopronba menekített kincseinek és iratainak jegyzékét. (A püspöki levéltár Sümegre került). A gyűjtemények 1571-ben még a városban voltak, 1591-ben már Pozsonyban vették számba őket. A török kiűzésével, 1630-ban kerültek vissza Veszprémbe.

Mi történt szeptember 19-én?

230 évvel ezelőtt, 1794. szeptember 19-én született Veszprémben Haubner Máté, a Dunántúli evangélikus egyházkerület püspöke, egyházi író.
Sopronban hunyt el 1880. szeptember 12-én.