Csik Ferenc

Csik (Lengváry) Ferenc olimpiai bajnok úszó, orvos, lapszerkesztő 1913. december 12-én született Kaposváron.

Édesapja, Lengvári Ferenc jegyző volt, aki az első világháborúban Szerbiában hunyt el. Anyai nagybátyja, vitéz Csik László MÁV főorvos fogadta örökbe. Ekkor változott a neve Lengváriról Csikra. Édesanyja 1924-ben Keszthelyen nyitott dohányboltot. Így került Csik Ferenc is a városba, majd a premontrei gimnáziumban (a mai Keszthelyi Vajda János Gimnáziumban) érettségizett. 1931-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte meg orvostudományi tanulmányait, 1937-ben doktorált. A VIII. kerületi Kisfaludy köz 4. szám alatt lakott és az egyetem belklinikáján és a MÁV Betegbiztosítónál dolgozott. Hivatása mellett a sport szerelmese is volt, a BEAC úszó-szakosztályában versenyzett.
Edzői kezdetben Bárány István, majd Vértesy József voltak. 1932-ben főiskolai bajnok lett, majd 1933-tól a válogatott tagja. Ebben az évben tudta először egy percen belül teljesíteni a 100 méteres gyorsúszást. Az 1934-es Európa-bajnokságon 100 méteres gyorsúszásban és a 4 × 200 méteres gyorsváltóban (Jung, Zábrák, Lengyel, Csik) győzött. 1935-ben leelőzte a világrekorder Peter Ficket. 1935-ben 100 méteres gyorsúszásban 57,8 másodperces idővel, 1936-ban a 4 × 200 méteres gyorsváltóban Európa-rekordot úszott. Sportpályafutásának legnagyobb sikere és egyben a magyar sporttörténet legnagyobb ünnepe volt az 1936-os szenzációs győzelme a berlini olimpián, amikor mindenki a japánokat vagy az amerikaiakat tartotta esélyesnek. Pályafutása során összesen tizennyolc magyar bajnoki címet nyert. Az aktív sportolástól 1938-ban vonult vissza.

1939-től részt vett a Bárány István alapította Képes Sport szerkesztésében. 1939 áprilisában Bárány István után rövid időre a magyar úszóválogatott szakvezetője lett. 1940-ben a BEAC főtitkára, majd 1942-ben a Magyar Úszószövetség elnökségi tagjaként tevékenykedett. Házasságából két gyermek született, Ferenc és Katalin. 1943-ban a Testnevelési Főiskolán anatómiát tanított, valamint az Orvosi Közlemények kiadója lett.
1944 októberében behívták a katonának. Tartalékos orvos-őrmesterként szolgált Szolnokon, Keszthelyen és Sopronban. Orvosi hivatásának teljesítése közben Sopronban egy bombatámadás során vesztette életét, egy héttel a háború befejeződése előtt, 1945. március 29-én. Miközben az orosz légitámadások sebesültjeit kötözte, egy bomba eltalálta őt. A légitámadás áldozatait közös sírba temették el Sopronban.
1947-ben exhumálták, és a Keszthely által felajánlott díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra. Sopronban a róla elnevezett uszoda őrzi emlékét.

2003. november 22-én Sopronban avatták fel Dr. Csik Ferenc emléktábláját az uszodában. A hófehér márvány tábla felett Csik Ferenc nagyméretű fényképe van, mellette a Nemzeti Zászló. A Magyar Olimpiai Bizottság állíttatta abból az alkalomból, hogy az 1936-os berlini olimpia 100 méteres gyorsúszóbajnoka az évben lett volna 90 éves. Az avatáson megjelent Csik Katalin, Csik Ferenc lánya, Dömölky Lídia olimpiai kárbajtőrvívó, Dömötör Zoltán olimpiai bajnok vízilabdázó és dr. Temes Judit, aki tagja volt az 1952-es helsinki olimpián győztes 4×100-as magyar női gyorsváltónak. Az ünnepség után megnyitották a jubileumi, 25. Dr. Csik Ferenc-úszóversenyt, melynek nemzetközi mezőnyében 408 úszó indult.

Irodalom:
Sarkady Sándor (szerk.):Aranykönyv 2002. Sopron: Quint Reklámügynökség, 2001. p. 230.

Nemzeti évfordulóink 2013. p. 17.

Fáklya. A Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományőrző Egyesület tájékoztatója 2004 (8. évf.) 1. sz.

Kisalföld, 2003. (58. évf.) 273. sz. p. 17.

Csik Ferenc

könyv
191015db
cd
4690db
dvd
5964db
diafilm
1517db
kotta
181db
hangoskönyv
1240db

vissza a teljes verzióra

to top