Endrédy Zoltán Sándor

Endrédy Zoltán Sándor, római katolikus pap, plébános, hittanár, költő. Répceszemerén született 1912. január 21-én. A győri bencéseknél töltött iskolaévek után került a budapesti Központi Papnevelő Intézetbe, amelynek elvégzését követően 1937. június 30-án Győrben szentelték pappá.

Mosonszentmiklóson kezdte papi pályáját, majd Himodon és Egyeden volt segédlelkész. 1940-től a Tatabányai környéki bányásztelepüléseken hitoktatóként szolgált. 1942-ben került Sopronba, ahol a Városplébánia hitoktatójaként a Siketnéma Intézetben, a Petőfi Sándor Polgári Fiúiskolában és az állami polgári leányiskolában tanított hittant. 1948-ban – azzal a váddal, hogy segítette nyugatra szökni Mihalovics Zsigmondot, az Actio Catholica vezetőjét, – letartóztatták és a pest-budai, majd a kistarcsai internálótáborba került. Tíz év börtönre ítélték, de 1951-ben szabadon engedték. 1952-től 1987-ig a Komárom-Esztergom megyei Környén volt plébános. Az 1956-os forradalmat követően újra letartóztatták, fél évig raboskodott börtönben. Tatabányán hunyt el 1996. augusztus 2-án.

Plébánosi, hitoktatói tevékenysége mellett verseket írt, folyóiratokban publikált. A katolikus költészeti hagyományokon nevelkedett Endrédy Zoltán Sándor, Sík Sándort, Mécs Lászlót lelki rokonainak tartotta. Költeményei zárt világban mozognak s érdekes ellentmondásként mégis tág témakört ölelnek fel. A szentély magánya, Róma fenséges vallásos élménye mellett megszólaltatja a falusi emlékek és füstölgő gyárkémények világát is. Az igazi átfogó, összetartó kapocs a nagy Isten-élmény, ez cseng ki verseiből mindig, bármily témakörből fakadnak is azok. Több költeménye jelent meg az Élet katolikus folyóiratban, XII. Piusz pápa tiszteletére írt Békehimnuszát öt nyelvre is lefordították. 1939-ben Tüzek közé keverve, 1942-ben pedig A csend foglya szól címmel jelentek meg verseskötetei. Sík Sándor, Mécs Imre és Prohászka Ottokár volt rá nagy hatással. A vallásos versek mellett pályafutásának színhelyei, életének eseményei is megihlették, A vert város című versét Sopron 1944. december 6-i bombázásának emlékére írta. 1948-ban Boldogasszony Sopron felett címmel könyve jelent meg Szűz Mária magyarországi tiszteletéről. Ebben számba veszi Sopron közel hetven Mária-emlékét. A kötetet Diebold Károly fotói illusztrálják, a címoldal fametszetét Sterbenz Károly készítette. 1952-től 1987-ig a Komárom-Esztergom megyei Környén volt plébános, majd esperes Az 1956-os forradalmat követően újra letartóztatták, fél évig börtönben raboskodott.

Tatabányán hunyt el 1996. augusztus 2-án, a környei temetőben nyugszik.

Irodalom:

SZÉKELY László: Négy dunántúli papköltő. Endrédy Zoltán: A csend foglya szól. Bp. 1942.

Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. Bangha Béla szerk. 26. évfolyam (Budapest, 1939) 1-12. szám

Felhasznált irodalom:

Bősze Balázs: Endrédy Zoltán Sándor. In: Aranykönyv 2002. Sopron, 2001. p. 226.

Magyar Katolikus Lexikon weboldala. Hozzáférés módja: http://lexikon.katolikus.hu/E/Endrédy.html Letöltés ideje: 2016. 11. 07.

Gráberné Bősze Klára: Endrédy Zoltán Sándor élete és művei. In: Soproni füzetek ’99. p. 210-216.

Kovács József László: A soproni parnasszus. Budapest, 2003. p. 202-207.

Németh Alajos: Papok a rács mögött. Budapest, 1991. 300 p.

Endrédy Zoltán Sándor

könyv
192.206db
cd
4383db
dvd
5111db
diafilm
3061db
hanglemez
3563db
hangoskönyv
2281db
to top