Filmklub – Caravaggio

2011. január 3-án hétfőn 18 órakor vetítjük Derek Jarman : Caravaggio című filmjét „Tarka-képzelet : Filmszerepben a festőművészet” című sorozatban a könyvtár médiatárában

A film adatai:
Derek Jarman : Caravaggio (Caravaggio)
1986-ban kélszült angol filmdráma, 90 perc

A nagy itáliai festő, Caravaggio életrajzírói szerint a festő azt állította, hogy olyan pontosan másolta modelljeit, hogy még egy ecsetvonást sem tett soha, amit a sajátjának nevezhetett volna. Ezt használta ki Derek Jarman, amikor filmje cselekményének szerkezetét a festmények alapján építette fel. Jarman kombinálja a tudományost, a festőit és a látnokit. Bejárja Caravaggio világát, fantáziát sző a képeken szereplő emberekről, bennük találja meg Caravaggio viharos magánéletének szereplőit és drámáit.

A többek között képzőművészként, díszlettervezőként is jelentős Derek Jarman, a századvég két nagy hatású angol filmrendezőjéből az egyik (a másik Greenaway), ezzel a lírai hangvételű életrajzi filmmel lett igazán széles körben elismert rendező. A Caravaggio című film hosszas, mintegy tíz éves előkészítői munka után készült el.

A film végletesen letisztult alkotás, egy felesleges kép, szín, hang nincs benne. Jarman maga is alkotó művész lévén tudta, milyen volt a festő. Caravaggio (akinek alakjában, figurájában, szellemében Jarman saját magát látta meg) nem hitt Istenben, bár egy ideig a legfelsőbb papi körök támogatását is élvezte. Emblematikus jelenetben a halottas ágyán a pap egy feszületet próbál kezeibe adni, de azt a festő a sarokba hajítja. Állandó néma kísérőjétől, múzsájától viszont a kedvenc kését elfogadja, pengéjén a jelmondat mindent elárul: Nec Spe, Nec Metu – Nincs remény, nincs félelem. Több motívum vonul keresztül a filmen, az egyik a kés. Ha kell segédeszköz, eszünk vele, farigcsálunk, játszunk, ha kell fegyver. Mint fegyver, vért is onthat. Caravaggio képein fontos helyet kapnak a kések és kardok. Kése egyfajta fallikus szimbólum is, a férfiasság jelképe. A fiatal festő tudatosan és kihívóan sebzi meg magát vele, jelezve mintegy a művészet önpusztító voltát. A kés, ha húst ér, vért fakaszt, a vér (és megfelelője a bor) a másik motívum. Vér, mint az élet nedve. Bor, mint az ember vére, életre kel tőle, ha erjedt, ha elfolyik, meghal. Caravaggio, a festő halálos ágyán fekszik. Haldoklásának lázálmos pillanataiban életének fontos momentumai – festmények! – peregnek le, Jarman a festő fontos képeit hihetetlen precizitással beállított és megvilágított élőképekben jeleníti meg, majd ebből kibontva képzeli el Caravaggio életének mozaikjait. Kiváló színészt talált a festő alakjára, a szuggesztív tekintetű Nigel Terry mély pszichológiával, de Jarmanhoz és Caravaggiohoz méltó szikár visszafogottsággal alkotja meg a festő figuráját. Mellékszerepekben, mint például a festő modelljeiből lett, tragikus sorsú szerelmi háromszög tagjai, Tilda Swinton és Sean Bean formál ízes, hús vér figurákat.
A film végén egy katartikus erejű élőképben Jarman Caravaggio Krisztus sírbatétele című megrendítő festményét rendezi meg, ahol Krisztus figuráját a már halott Caravaggio, vagyis Nigel Terry “játssza”. Jarman Caravaggio című filmje alapeset minden magát valamire tartó kultúrember számára.

Alkotó(k) :
rendező, forgatókönyvíró: Derek Jarman ; zeneszerző: Simon Fisher-Turner ; operatőr: Gabriel Beristain

Szereplő(k) :
Nigel Terry (Caravaggio) ; Tilda Swinton (Lena) ; Sean Bean (Ranuccio) ; Sadie Corre (Collona hercegnő) ; Dawn Archibald (Pipo) ; Nigel Davenport (Giustiniani) ; Robbie Coltrane (Scipione Borghese)

Díjak és jelölések:
Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (1986) – Ezüst Medve: Derek Jarman
Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (1986) – Arany Medve jelölés: Derek Jarman

A festőről :
Caravaggio (er.: Michelangelo Merisi vagy Amerighi; Lombardia, Caravaggio)(1573-1610) itáliai festő, aki korának művészeti elvárásai ellen lázadva vált a manierizmus, valamint a 17. század eleji naturalisztikus ábrázolás iskolateremtő képviselőjévé. Forradalmian új stílusa, amely a fény és árnyék kontrasztján alapul, vagy az alak drámai megvilágításán a mély árnyékból a barokk festészet ismertetőjegye lett. Ellenezte a bibliai témák hagyományos, eszményített értelmezését, modelljeit az utcáról szerezte és a vallásos jeleneteket életszerűen festette meg. Már a Szent Máté életéről szóló három festménye (1600-1601) is szenzációt okozott, s később olyan mesterművek követték, mint az Emmausi vacsora vagy a Mária halála.
Rövid pályafutása ellenére jelentős életművet hagyott hátra, és utat mutatott követőinek, a caravaggistáknak.

http://www.youtube.com/watch?v=XNeBEj25qzs

könyv
190.297db
cd
4350 db
dvd
5052db
diafilm
3018db
hanglemez
3563 db
hangoskönyv
2256db
to top