Gáspárdy Sándor

Gáspárdy Sándor festőművész 1909. március 19-én született Orsován. Édesapja kiváló pedagógus és neves szakíró, az ottani polgári iskola igazgatója volt. A család a román megszállás miatt 1918-ban repatriált, és Balatonarácson telepedett le.

Gáspárdy Sándor a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult 1929-1933 között, mestere Réti István volt. Pályája kezdetén mégsem az alkotóművészet útján indult el. Jogi diplomát is szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Jászapátiban, Dombóváron gimnáziumban tanított. Az erdélyi részek visszatérése után, 1941-hen, a marosvásárhelyi tankerületi főigazgatóság titkára volt, majd Budapesten a szakminisztérium művészeti osztályán dolgozott. Másodszor is bevonult katonának 1944-ben, 1945 májusában esett fogságba, ahonnan három és félév múlva után tért haza. A nagy felkészültségű fiatal tanárt tanügyi főtanácsossá nevezték ki, s 1949-ben ő lett Győr-Sopron megye általános tanulmányi felügyelője. Értékes módszertani tanulmányait a Hogyan? és a Rajztanítás c. szaklapokban publikálta. 1954-ben kötött házasságot Bedy Máriával. Ekkor került Sopronba, ahol nyugdíjba vonulásáig, 1976-ig a megye rajz szakfelügyelőjeként működött. Sopron város képzőművészeti életét két évtizeden át szervezte, a Soproni Szemle képzőművészeti krónikása lett. 1955-ben kezdett újra festeni, nyári művésztelepeken alkotott. 1957-ben, Ágoston Ernő halála után, Gáspárdy került a soproni művészcsoport élére, majd a Területi Szervezet megalakulásától városi titkárként tartotta a kapcsolatot a székesfehérvári központtal. Táj- és városábrázolásai új színt jelentettek a soproni akvarell történetében. A hagyományosnál jobban hangsúlyozta képein a látvány szerkezetét. Csendéletei a természet színességét fokozták szuggesztívvé. Kellő nagyvonalúsággal kezelte a színeket, formákat, de megőrizte a természetközelséget. Feloldódást keresett a látványfestészetben. Tucatnyi helyi, országos és külföldi tárlaton szerepelt. Minden évben 50-50 új képpel jelentkezett a Pamutipar kultúrtermében.

Tizenhét évig vezette a Művelődési Központ rajzszakkörét, figyelemmel kísérte a fiatalok pályakezdését. Gáspárdy Sándor 1986. március 20-án hunyt el, Kapuváron.

Kitüntetései, díjai:
1960: Székely Bertalan-díj; 1965: Megyei Tárlat II. grafikai díj; 1971: Lackner Kristóf-érem; 1972: Győr-Sopron megyei művészeti díj; Munka Érdemrend bronz (1955) és ezüst fokozata (1974) 1964-től a Képzőművészeti Alap tagja.

Irodalom:
Sarkady Sándor: Gáspárdy Sándor születésnapjára In: Soproni szemle 39. évf. 1. sz. (1985). p. 48-50.
Sarkady Sándor (szerk.): Aranykönyv 2000. Sopron: Quint Reklámügynökség, 1999. p. 202.
Salamon Nándor: Kisalföldi művészeti lexikon: festők, szobrászok, építészek, műgyűjtők, művészeti írók, művészeti csoportok, egyesületek, galériák: XVI-XXI. Század Vasszilvágy: Magyar Nyugat Könyvkiadó, 2012. p. 108-109.

Gáspárdy Sándor

könyv
190.297db
cd
4350 db
dvd
5052db
diafilm
3018db
hanglemez
3563 db
hangoskönyv
2256db
to top