100 évvel ezelőtt hunyt el Mohl Antal

100 évvel ezelőtt
hunyt el
Mohl Antal kanonok.

Kapuváron született 1836. április 10-én. Ősei Németországból jött tímár mesterek, akik 1760 táján Nyéken, Sopron mellett telepedtek le. Mohl Antal szülei 1835-ben telepedtek le Kapuváron és ő már itt született 1836. április 10-én. Nagy hatást gyakorolt vallási életére, magyarságtudatának kialakulására Jáky Ferenc, a tudós osli plébános, aki gyakorta látogatott a kapuvári tímárcsaládhoz.

A tehetséges fiú 1844-ben Sopronban, a bencés gimnáziumban tanult, majd a győri egyházmegye kispapja lett. Tanulmányait a bécsi Pázmáneumban folytatta. Pappá szentelése 1857. augusztus 31-én volt, első szentmiséjét Kapuváron mutatta be.
Munkáját a Győri Papnevelő Intézetben kezdte, mint lelki igazgató, majd tanár, huszonnyolc éven át dolgozott itt.. Nagy tudását, nemzeti érzületét átadta tanítványainak is. A püspöki szemináriumban megalakult a magyar irodalmi iskola, melynek létrehozása és irányítása Mohl Antal nevéhez fűződik. 1883-ban a Győri Székesegyház kanonokjává, majd három év múlva Győr város elöljárói plébánosnak választották. Irodalmi, szónoki tehetségét, német nyelvtudását, kedves, jó stílusát, átgondolt tetteit Győr város és az egyház javára tudta fordítani.
Győrben megalapította a Szent Vince Egyesületet, mely jótékonysági célokat szolgált.. Elnöke volt a Szent Erzsébet Egyesületnek, a Szent László Társulatnak. Támogatta a belvárosi fiúiskolát, a belvárosi elemi leányiskolát. Mint esperes, életbe léptette a tantestületi (Tanító Széki) üléseket, melyeken az idősebb tanítók a fiatalokkal kicserélhették tapasztalataikat. Győri polgárok segítségével városi árvaházat alapított.
Foglalkoztatta a történelmi múlt, 1913-ban Győr eleste és visszavétele című munkája jelent meg. Vallási témájú könyveket is írt, sok cikket publikált a különböző folyóiratokban, főleg a győri Borromeusban, melynek fő munkatársa lett. Mint lelkipásztor mindent megtett Jézus Szíve tiszteletének terjesztéséért, erről több könyvet is írt. Lukácsy Lajos gartai szobrászművésszel elkészíttetett egy Jézus Szíve szobrot, ez később a síremléke lett. Ez a szobor a kapuvári temető egyik szép emlékműve.
Elöljárói értékelték munkásságát, magas kitüntetéseket kapott, de ezek életvitelét nem változtatták meg. Fiatalon lett kanonok, 1886-ban címzetes apát, 1902-ben szerbiai címzetes püspök, 1905-ben pedig a Győri Székeskáptalan nagyprépostja. Magas jövedelméből a rászorulókon gyakran segített. Az adományokból bőven jutott szülőfalujának, Kapuvárnak is (iskola, templomépítés, Kapuvári Jótékony Nőegylet, apácazárda). Alapítványt hozott létre a kapuvári felekezeti iskola javára, ennek vezetését az iskolaszékre bízta. Úgyszintén a szegény tanulók tanszerének beszerzésére.
A győri fiúárvaházat négyezer koronával segítette. 1916-ban a Győri Székeskáptalannál a “Dr. Mohl Antal-féle” családi ösztöndíj alapítvány javára tízezer koronát helyezett letétbe. Végrendeletében két szép művészi miseruháját és az ezüstmiséjére (1882) kapott kelyhet a kapuvári templomnak ajándékozta. Mindezeket a kapuvári plébánia kincstára őrzi.
Mohl Antal 1916. december 28-án a győri kanonoki házában hunyt el. Végrendelete értelmében holttestét üveg koporsóban, minden pompa nélkül szállították Kapuvárra és ott temették el, közel ősei sírhelyéhez. Síremlékén aranyozott betűkkel a biblia szavai olvashatók:
“Kedves volt Istennél és embereknél, emlékezete áldásban legyen.”

Irodalom:
Zsebedics József: Mohl Antal. In: Neves rábaköziek. Csorna–Kapuvár, 1989. p. 36-38.
Internet:
Kapuvár város weboldala. Hozzáférés módja: http://www.kapuvar.hu/varos/hires/catalog3_id=37&Mzoom=catalog32612 Letöltés ideje: 2016. 11. 28.