Helytörténeti évfordulók: 105 évvel ezelőtt hunyt el Szentirmay Elemér

sze105 évvel ezelőtt hunyt el
Szentirmay Elemér
dalszerző, költő

Horpácson született, 1836. november 9-én, ahol apja kormányzó-főtiszt volt Széchenyi Lajos gróf uradalmaiban. Jogot tanult, kiváló zenei tehetséggel rendelkezett, már huszonegy éves korában megjelent első kinyomtatott műve Czenki emlék címmel. Az 1850-es évek elején kezdett komponálni, csárdásai és dalai nyomtatásban is megjelentek, egyre több szerzeménye vált népszerűvé. Köztük a Jázmin bokor kihajlik az utcára… és a Zsebkendőm négy sarka… kezdetű. 1861-ben megválasztották Fehér megyében esküdtnek és később szolgabíró lett. 1862-től Alsószentiványon gazdálkodott, ahol baráti kapcsolatba került Vajda Jánossal.
A Szentirmay Elemér művésznevet 1866-ban, a századik nóta megjelenése után vette fel (Németh János néven anyakönyvezték). Önmagát dalköltőnek nevezte, mivel dalaihoz a szöveget is saját maga írta. Ezekről Kodály Zoltán így vélekedett: „A dalok szövegei a XIX. századi magyar társadalom tükörképét mutatják, mégpedig hívebben, mint az egykorú magasabb rendű költészet. Az akkori magyar társadalom lelkébe, gondolat- és érzésvilágába semmi sem világít bele jobban, mint e szövegek.”
1865-től Pesten az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnál központi főfelügyelő, később a kárbecslési osztály vezetője volt. Ettől kezdve elsősorban népszínmű-dalbetétek komponálásával foglalkozott. Az 1870-es évektől népszínműbetéteket, kórusműveket is szerzett. Szerzeményei és saját verseire írt dalai Blaha Lujza tolmácsolásában országos népszerűségre tettek szert. Bartók Béla Szentirmay Elemér dalaiból többet feldolgozott műveiben. Kodály ezt tartotta a dalokról: a népies műdal, amelyet a köznyelvben magyar nótaként emlegetnek, „élő zene volt, a magyar élet szerves része… egyetlen zenéje volt a magyarság zömének”.
Szentirmay Elemér az Országos Dalárdaegylet és a Liszt Ferenc Zeneegyesület alelnöki tisztét töltötte be. Irodalommal is foglalkozott, beszédei, cikkei, lírai költeményei, tárcái a Szépirodalmi Közlönyben, a Nagyvilágban, a Hölgyfutárban, a Fővárosi Lapokban, a Képes Világban és a Családi Körben napvilágot láttak, de írt a Divatcsarnokba, a Nefelejts-be és a Lisznyai-Albumba is. Költeményei közül többet idegen nyelvre is lefordítottak.
Szakmai értekezései, cikkei, lírai költeményei pedig nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is megjelentek. A 19. századi csárdás és népies műdalirodalom egyik legszínvonalasabb képviselője volt. Közel 400 dalt írt. Legismertebbek: Csak egy szép lány, Ne menj el, Plevna nóta, Is-is-is, Jaj de édes, Ez a kis lány azt hiszi. A népszínművek közül pedig az ő nevéhez köthetők: A falu rossza (Erkel Elekkel együtt, 1875), Sárga csikó (1876), Piros bugyelláris (1878); Nótás Kata (1879), Az öregbéres (1881) és A vadgalamb (1885) dalai.
Szentirmay Elemér 1908. október 3-án hunyt el Budapesten. Halálakor a főváros díszsírhelyet adományozott részére a Kerepesi temetőben, síremlékét Kisfaludy Stróbl Zsigmond készítette. Sopronhorpácson a hálás utókor Szentirmay Elemér halálának ötvenedik évfordulóján emléktáblával jelölte meg a dalköltő akkor még álló szülőházát. Az emléktábla-avatási ünnepségen 1958-ban szép műsort adott a község akkori fúvószenekara és vegyeskara Freier József igazgató-tanító vezetésével. A márványtábla ma a községi művelődési ház homlokzatán található.
Napjainkban a dalköltő nevének és zenei alkotásainak hazai és határainkon túli további népszerűsítése érdekében az idén 35 éves sopronhorpácsi Szentirmay Elemér Vegyeskar tevékenykedik. Gintli Zoltánné, majd Horváthné Kemény Tünde karvezetők és a kórustagok lelkes munkájának köszönhetően több alkalommal is megkapták az arany fokozatú minősítést.

Irodalom:
Ki volt Szentirmay Elemér? – Emlékezünk a csárdáskirályra
Sopronhorpács nótása
Szentirmay Elemér 1835-1908
Szentirmay Elemér, Németh János

könyv
191.621db
cd
4434db
dvd
5291 db
diafilm
1217db
hanglemez
3563db
hangoskönyv
2314db
to top