Helytörténeti évfordulók: 110 évvel ezelőtt született Aumüller István

ai110 évvel ezelőtt született
Aumüller István
biológus, bioakusztikus

Aumüller István 1903. május 10-én született Hosszúszegen (Vas vármegye). Apja az Esterházy-hitbizomány erdésze volt, a lékai várban, majd Hosszúszegen (Langeck) teljesített szolgálatot. Itt vette feleségül Weninger Rózát és itt született első fiúgyermekük István is, aki 1909-től a hámortói (Hammerteich) hatévfolyamos, egyosztályos németnyelvű elemi iskolába járt. „Magyar szót” 5 hónapig a Vas megyei Köveskúton (ma Salköveskút) tanult, mert magyar gimnáziumban szerette volna folytatni tanulmányait. A világháború miatt a költségeket a család nem tudta fedezni, ezért „koldusdiák” lett Kőszegen és polgári iskolába iratkozott be. Ennek jeles elvégzése után ingyenes tanulóként került Pápára, ahol 1923-ban – már mint osztrák állampolgár – tanítói és kántori oklevelet szerzett. Amikor ezzel az oklevéllel 1923. jún. 23-án az időközben Ausztriához csatolt Alsórámócra (Unterrabnitz) hazatért, a felsőszentmártonhegyi hercegi magániskolában kapott állást. Az osztrák tanárképzőt természetrajz (biológia)–földrajz–kézimunka szakon 1934–38 között végezte el. Ezt követően Kismartonban (Eisenstadt) az állami általános iskola felső tagozatán taníthatott. 1937-ben megnősült, feleségül vette a budapesti Iparművészeti Főiskola érmészeti szakán végzett Torbágyi Györgyit, T. József Lajos festőművész leányát. 1941-ben behívták katonának. A nyugati harctéren, majd Berlinnél teljesített szanitéc-szolgálatot. Berlinben szovjet fogságba esett 1945. május 10-én, ahonnan (Kujbisev) 1947. nov. 17-én tért vissza. 1948-tól Nezsiderben (Neusiedl am See) tanított, később Ruszton (Rust) a polgári iskola igazgatójaként működött. 1963-ban ment nyugalomba és Lovászad (Luising), Szarvkő (Hornstein) burgenlandi községekben, legutóbb Lajtaszentmiklóson élt.
Biológiai érdeklődését már a lékai vár madárgyűjteménye (amelyet Huszty Ödön, Esterházy Miklós magántitkára szervezett Chernel István neves ornitológus irányítása alatt) felkeltette, ennek asztalosmunkáit nagyapja, a preparátori munkát nagybátyja végezte. A madárvilág kutatásával Ruszton jegyezte el magát: a Fertő osztrák oldalán, mint a rossitteni, ill. rudolfzelli madárvárta munkatársa, megindította a madárgyűrűzést. 1934-től szinte haláláig résztvett a gólyapopulációk szinkron-megfigyelésében, kutatta vonulásuk, fészkelésük és betegségeik okait. Megfigyeléseit bioakusztikai vizsgálatokra is kiterjesztette. Ausztriában elsőként készített madárhang-felvételeket. Összegyűjtötte és megjelentette (1987) Európa madárhang-bibliográfiáját; hatalmas madárhang-gyűjteményét, lemezeit, teljes technikai berendezésével együtt még életében a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdővédelemtani Tanszékének adományozta.
Avifaunisztikai és ornitoökológiai megfigyeléseinek velejárója volt, hogy tevékenységének előterébe egyre inkább a természetvédelem került. Ebben a témakörben 1965 és 1980 között sok előadást tartott és publikációt írt. Közülük legjelentősebb Burgenland „Természetvédelmi Kézikönyve” (Naturschutzhandbuch-Burgenland, 1969).
A botanikában először a Fertő limnológiáját tanulmányozta. Eredményeit J. Schiller bécsi professzor azzal ismerte el, hogy a Fertőben élő két, addig ismeretlen élőlényt róla nevezett el (Euglena aumülleri, Stenocalyx aumülleri). A virágos növények közül, kimerítő alapossággal foglalkozott egyik ritka védett növényfajunk, a tátorján (Crambe tataria) történetével, elterjedésével, ökológiai viszonyaival és szaporításával. Sok közleménye jelent meg néprajzi, etnobotanikai kérdésekről is.
1965-től a botanikatörténetben előkelő helyet elfoglaló németalföldi botanikus, Carolus Clusius foglalkoztatta. Először 1967-ben hívta fel a burgenlandi tartományi kormány figyelmét Clusiusnak a pannon flóraterületen végzett kutatásaira, hasonmás kiadásban megjelentette pannóniai flóraművét (Rariorum Stirpium historia. 1601) és saját költségén 1971-ben négyhetes tanulmányutat tett Clusius nyomában (Belgium, Hollandia, Francia- és Németország). Az így összegyűjtött, páratlanul értékes anyagot Németújvárott (Güssing) kiálllításon mutatta be (1973), nemzetközi szimpóziumot szervezett és 1974-ben megalapította a Nemzetközi Clusius Társaságot. Clusius-kutatásainak egyik kimagasló eredménye, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és az Osztrák Tudományos Akadémia közös kiadásában 1983-ban megjelentette Clusius klasszikus gombászati munkáját (Fungorum in Pannoniis. Ismertetése: SSz. 1984, 189). Ebben a díszkiadásban több önálló tanulmánya jelent meg.
Nagyon jelentős Aumüller István bibliográfiai tevékenysége, két alapvető könyvészeti munka fűződik nevéhez: egyik Burgenland természettudományos irodalmát tartalmazza (Allgemeine Bibliographie des Burgenlandos: II. Teil: Naturwissenschaften, 1956); másik a földtudományokhoz kapcsolódik (Geowissenschaften-Burgenland. 1987.).
Dél-Burgenland területén fontos néprajzi tevékenységet folytatott, a népi gyógyászatban alkalmazott növényekkel kapcsolatban. 120 tanulmányt írt és sok előadást tartott társulatokban, rádióban és televízióban Bécsben, Budapesten, Kismartonban, Sopronban, Körmenden, Szombathelyen. 1965 és 1985 között állandó előadója vont az Országos Biológus Napoknak, a soproni Nyári Egyetemnek, a Vas megyei Természetvédelmi Napoknak, az Anyanyelvi és Nemzetiségi Konferenciának stb. Hűségesen kötődött az első hazájához, gazdagon megajándékozta közintézményeinket (pl. teljes Clusius-anyagát a Természettudományi Múzeum Növénytára, plakettjeit a Központi Bányászati Múzeum, hanglemezgyűjteményét és könyvei egy részét az Erdészeti és Faipari Egyetem stb. kapták) Magyar elismeréseinek száma jelentős (Clusius-emlékérem, EFE díszoklevél), Ausztriában 1974-ben professzori címmel tüntették ki.

Irodalom:
Andrássy Péter: Vezérlőcsillaga:tisztesség, kötelességteljesítés, szorgalom : 100 éve született Aumüller István (1903-1988). In: Soproni Ász, 2003. 10. sz. 2003. márc. 13.
Csapody István: Aumüller István (1903-1988) emlékezete. In: Soproni szemle. (44. évf.) 3. sz. (1990) p. 276-279.
Jeanplong József: Aumüller István emlékezete 1903-1988. In: Vasi szemle. (43. évf.) 4. sz. (1989) p. 619-620.
Jeanplong József: Megemlékezés Stephan Aumüller biológusra (1903-1988). Savaria, a Vas megyei Múzeumok Értesítője 1991. 20. évf. 2. sz. p. 137-144.
Teszár Tibor: Aumüller István emlékezete (1903-1988.) In: Mikológiai közlemények 1991. 1-3. p. 142-144.

könyv
194495db
cd
4350db
dvd
5059db
diafilm
3018db
hanglemez
3575db
hangoskönyv
2241db
to top