Helytörténeti évfordulók: 110 évvel ezelőtt született Porpáczy Aladár

pa110 évvel ezelőtt született
Porpáczy Aladár
biológus, kertészmérnök, növénynemesítő és szakíró

Porpáczy Aladár 1903. december 17-én született Pápán. A polgári iskola elvégzése után a bencés gimnáziumban folytatta tanulmányait. Apja megsebesült a világháborúban, rokkanttá vált, ezért a család anyagi helyzete megváltozott, nem tanulhatott tovább. Ekkor az Esterházy palota kertészetében dolgozott kertészinasként és tanulmányait magánúton fejezte be. Porpáczy Aladár a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetbe 1924-ben iratkozott be, ahol 1927-ben műkertészi oklevelet szerzett, majd a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia kertészeti tanszékén gyakornokként dolgozott. A későbbi éveben szaktanári képesítést, agrármérnöki oklevelet is szerzett. Eszterházán, a mai Fertődön élt és alkotott 1931-től, amikor az Eszterházy-hitbizomány kertészeti vezetője lett. 1933-ban megnősült, Müller Mária kántortanítót vette feleségül, két gyermekük született.
A kutatás-fejlesztés, az iskolateremtés és oktatás terén végzett jelentős munkát. Már 1945-ben kísérleti telepet szervezett a feloszlott hitbizomány kertgazdaságából. A következő évben létrehozta a kastély helyreállított szárnyában a kertészeti szakmunkásképző intézetet, melyet néhány év után szakközépiskolává szerveztek, ennek első igazgatója lett. Az iskola működése során többször átalakult, Porpáczy Aladár halála után, 1986-ban felvette alapítója nevét. Az intézmény ápolja emlékét, a dr. Porpáczy Aladárról elnevezett országos, kertészeti iskolák közötti tanulmányi versenyt szervezi évről-évre. Porpáczy Aladár a budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Gyümölcstermesztési tanszékét 1959-tól kezdve vezette, majd egyetemi tanárrá nevezték ki. Nagy hivatástudattal tanított, részt vett a tudományos továbbképzésben, minősítésben, tananyagfejlesztésben.
A tudományos életben is iskolát hozott létre, szakterülete a gyümölcstermesztés volt. Kiváló szervezőkészségének köszönhetően az általa vezetett kísérleti telepet nemzetközi hírű kutatóintézetté fejlesztette, amely 1950-től Fertődi Kutató Intézetként vált ismertté. A következő években a mezőgazdaság egyéb szakterületeivel is kapcsolatba került. Az egyesített fertődi és sopronhorpácsi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézetnek, valamint az Intézet gazdaságának 1957-től 1965-ig egyaránt igazgatója volt. Tevékenysége kiterjedt a nemesítői, kutatási, termelői és konzervipari területekre is. Irányítása alatt 11 gyümölcs-, 11 zöldség-, 10 mezőgazdasági növény-, 7 illóolaj- és gyógynövényfajon végeztek nemesítési, termesztés-technológiai, talajerő-visszapótlási és növényvédelmi, valamint feldolgozási kutatásokat. Nemesítő munkájának eredménye: 5 alma, 1 körte, 3 dió, 6 szamóca, 3 málna és 1 málnaszeder fajta.
Szakirodalmi munkásságának termése 8 könyv, 150 közlemény és számos ismeretterjesztő cikk. Porpáczy Aladárt a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották 1954-ben, két évvel később az MTA Kertészeti Főbizottságának elnöke lett. Mint országgyűlési képviselő közérdekű problémák megoldásán tevékenykedett eredményesen. Munkásságának elismeréséül Kossuth-díjban részesült 1952-ben, majd 1958-ban és 1963-ban a Munka Érdemrend arany fokozatát, 1963-ban az Entz Ferenc szakmai emlékérmet kapta meg. Fertőd város 2006-ban választotta díszpolgárának, emlékét a kastély falán márványtábla őrzi. Porpáczy Aladár 1965. február 15-én halt meg Budapesten, Fertődön temették el.

Irodalom:
Jeles pedagógusok Győr-Moson-Sopron megyében. 2., Töretlen hittel 2. Győr, 2011. p. 132-143.
Kollányi László: 100 éve született Porpáczy Aladár. Kertgazdaság 35. évf. 4. szám (2003) p. 103-104.
Porpáczy Aladár

könyv
191.621db
cd
4434db
dvd
5291 db
diafilm
1217db
hanglemez
3563db
hangoskönyv
2314db
to top