Helytörténeti évfordulók: 130 évvel ezelőtt hunyt el Bognár Ignác

bi130 évvel ezelőtt hunyt el
Bognár Ignác
operaénekes, zeneszerző

Csepregen született 1811. március 18-án. Apja Bognár János „iskolamester” és a „város notoriusa”. Bognár Ignác hat évesen kezdett hegedülni, zongorázni és klarinétozni, valószínűleg apja tanította. Kőszegen és Sopronban végezte a hat osztályos gimnáziumot, levelében így írt erről: „… nem igen dicsőségesen… Én már tíz éves koromban szépen zongoráztam, sokat klarinétoztam professzoraimnak. Szerettek is mindnyájan nagyon, és richtig keresztül is csúsztattak mindig az examenon.” Édesanyja kívánságára Szombathelyen a szürke barátok közé állt novíciusnak, de amint feljegyezte: „…a dicsőség csak két hétig tartott, mert elővettem a hegedűmet és klarinétomat, mindaddig húztam, fújtam a „gyere be rózsám gyere be”, nótát, hogy meg is telt a cellám a reverendessimi paterekkel, akik nagy zajjal járták a csárdást, …míg végre a prior hivatott, s mondta, hogy „pakold össze a muzsikádat és lódulj haza, mert az egész kolostort máris elbolondítottad. Servus. El voltam csapva… Így lett belőlem zenész és énekes.”
A bécsi udvari színház tagja 1833-ban és két évvel később a coburg-gothai hercegi színház első tenoristája volt és Albert hercegnek, Viktória angol királynő férjének ének-elmélettanára. A Nemzeti Színházban 1839-ben vendégszerepelt, majd 1840-ben szerződtették is, de sok intrika miatt megvált Pesttől, Brünnben és Innsbruckban lépett fel, majd 1841-től Kolozsváron operai rendezőként dolgozott. 1847-ben végleg Pesten telepedett le, ahol hangja gyengülése miatt -1862-ben történt nyugdíjazásáig –kartanító volt a Nemzeti Színháznál. Zeneszerzői tevékenységének legnagyobb része erre az időre esik. Többek között a „Tudor Mária” c. operát, „Fogadott leány” c. vígoperát Bognár Ignác komponálta, a bemutató előadás Nemzeti Színházban volt.
Bognár Ignác jelentős szerepet játszott a XIX. század közepén kialakuló új színpadi műfaj, a népszínmű népszerűvé válásában. Zenét írt 32 népszínműhöz, amelyek nagy részét a Nemzeti Színház mutatta be. Sok dalt és kórusművet is szerzett, dalai egy részének maga volt a szövegírója. Rajongott Petőfiért, verseiből sorozatot komponált. Mintegy húsz nyomtatásban megjelent mű maradt fenn Bognár Ignáctól, köztük több „Nép és magyardal”-gyűjtemény, ezek többsége azonban műdal és magyar nóta. Szerzeményei a szabadságharc leverése után lettek igazán népszerűek. Mindhárom lánya kapcsolatba került a zenével. Első tanítójuk apjuk volt. Olga zongoraművésznő, Vilma és Adél énekesnő lett. Bognár Ignác 1883. november elsején hunyt el Budapesten. A Kerepesi úti temetőben temették el.

Irodalom:
Zátonyi Sándor: Bognár Ignác In: Vasi szemle, (20. évf.) 2. sz. (1966.) p. 261-265.
Internet:
http://www.csepreg.hu/hu/turizmus/nevezetessegek/bognar-ignac-emlektabla.html
http://www.csepregikiki.hu/zeneiskola/bognar-ignac.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bogn%C3%A1r_Ign%C3%A1c
http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/b/b02124.htm

könyv
190.297db
cd
4350 db
dvd
5052db
diafilm
3018db
hanglemez
3563 db
hangoskönyv
2256db
to top