Helytörténeti évfordulók: 135 évvel ezelőtt hunyt el Barabás György

bgy135 évvel ezelőtt hunyt el
Barabás György
széplaki tanító, író, zeneszerző,
a szemléltető oktatás úttörője

Barabás György 1811. június 2-án született Hegykőn, apja Barabás György uradalmi ispán, anyja Nagy Anna Borbála, a széplaki iskolamester lánya volt. Az apa az Esterházy család szolgálatában állt, majd Lövőn és Martonfán éltek. Iskolai tanulmányait nagyapja, Nagy Mihály keze alatt kezdte Széplakon, majd Sopronban, Kőszegen, Szombathelyen és Győrben folytatta. Apja 1833-ban meghalt, nagyatyja vette őt maga mellé segédtanítónak. Barabás György tanított, jegyzői és kántori feladatokat látott el. Nagyapja halála után, 1846-ban iskolamester lett. Érsekújváron szerzett tanítói oklevelet. Feleségül vette a széplaki malomtulajdonos lányát, Rátkovits Katalint, hét gyermekük született. Barabás György részt vett a szabadságharcban, 1849-ben honvédtisztként tért vissza a faluba.
Szenvedélyesen szerette a tanítást. Iskolájában saját készítésű táblák, térképek, földgömb, tölgygubacsokból készített számológép segítette az oktatást. A gyermekeknek maga készített irkákat, maga kötötte be könyveiket, tintát maga főzött az iskolának. Készített kétkarú mérleget, amelyhez a sulyok márványkő darabok voltak, táblázatban szemléltette a Nap egész éves delelését. Sok nyelvet elsajátított, francia nyelvtant írt (sajnos nem jelent meg), a finn nyelvet barátjával Fábián István plébánossal együtt tanulták, de németül, latinul is beszélt. Tehetséges zenész volt, hegedült, gitározott, a környéken a legjobb orgonistájának és zongoristának tartották. Zeneműveket, színműveket is szerzett. Az óraigazítás és a nyelvhibák javítása volt a szenvedélye. Nem tűrte, hogy saját 3–4 faliórája, zseb- és napórája s a toronyóra csak egy pár percet is különbözzön egymástól. Minden reggel ott lehetett látni a templomdombon: leste a napkeltét, amihez óráit igazította. Barabás György 1879. július 13-án hunyt el Széplakon. Így írtak róla a pályatársak: „Munkának volt ő embere egész életén át; de annyira feltalálta életvilágát saját magában és környezetében, hogy ténykedésének igen kevés kihatása volt. Ő magának élt és családjának s a községnek.”

Irodalom:

Bendefy István: Egy fáradhatatlan vasi közférfiú [Emlékezés Barabás Istvánra (1855-1936)] In: Vasi szemle 2012/ 2. sz. p. 172-180.
Kelemen István: A széplaki esperesi kerület helységeinek tanügyi viszonyai az 1840-es évek második felében In: Soproni szemle 2005. (59. évf.) 3. sz. p. 285-305.
Kelényi Ferenc: Fertőszéplaki iskolaügy 1873-ban In: Soproni szemle 1963. (17. évf.) 2. sz. p. 171-173.
Lukács Béla: Széplak néptanítója
Szalay József: Barabás György, Fertőszéplak néptanítója SOPRON c. Társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi közlöny 1879. augusztus 5.

könyv
192.206db
cd
4383db
dvd
5111db
diafilm
3061db
hanglemez
3563db
hangoskönyv
2281db
to top