Helytörténeti évfordulók: 150 évvel ezelőtt született Rátz László

150 évvel ezelőtt született
Rátz László
matematikus, tanár, gimnáziumigazgató

Rátz László 1863. április 9-én született Sopronban. Édesapja Rátz Ágost vaskereskedő, édesanyja Töpler Emma volt. Szülői háza a Várkerületen áll, ma írószerüzlet található itt. Elemi iskolai tanulmányairól és a középiskola első két évéről nincsenek adatok. Az biztos, hogy később a soproni magyar királyi állami Főreáliskola IV., V., VI. és VII. osztályban tanult, a 1879/80-as tanévig. Tanárai között volt Bella Lajos, Moller Ede, Kárpáti Károly, Salamin Leo. A gimnázium utolsó két évében az evangélikus Lyceumba járt. Rátz László 1883–1887 között a budapesti Tudományegyetem hallgatója volt. Tanulmányait megszakítva egy-egy évig a Berlini Egyetemen filozófiát, majd a Strassburgi Egyetemen természettudományt tanult. Visszatérte után a budapesti Tudományegyetem Gyakorló Főgimnáziumában egy évet töltött tanárjelöltként, majd 1890-ben matematika – fizika szakos egyetemi oklevelet szerzett.
A budapesti ágostai hitvallású Evangélikus Főgimnáziumban tanított matematikát és rajzoló geometriát (ábrázoló geometriát). Később igazgatója is volt az intézménynek, de a tanítás érdekében e hivatalától 5 év után megvált. Nemcsak középiskolás diákjaival törődött, a tudományegyetem pedagógusjelöltjei közül is többen hozzá jártak gyakorlótanításra, s talán őmiatta is választották e nagyszerű hivatást. Rátz László olyen tanár volt, aki bánni tudott a nála tehetségesebb tanítványaival és a nagyobb élettapasztalat és ismeretanyag birtokában szívesen segítette őket. Nagy tudása és kifinomult érzéke alapján felismerte a tehetségeket, és úgy bánt velük, mintha kollegái, munkatársai lettek volna. Elhívta őket szombat délutáni kávéházi beszélgetésre, ahol a gimnáziumi tanárokon kívül egyetemi kollégák is jelen voltak. Ez sokat jelentett akkoriban, mert a tanárokat nemcsak a diákok hanem az egész társadalom tisztelte és megbecsülte. Leghíresebb tanítványainak (Neumann János, Wigner Jenő) tehetségét már korán felismerte és segítette az előmenetelüket. Neumann János számára például, amikor már nem tudott mit mondani, megkérte Fekete Mihály egyetemi tanárt, hogy tanítsa őt. Wignert pedig meghívta a lakására, ahol “ritka érdekességű” könyveket adott át olvasásra, és egy következő alkalommal megbeszélték a könyvek tartalmát. Budapesten hunyt el 1930. szeptember 30-án.
Tudományos tevékenysége két szempontból jelentős: egyrészt úttörő szerepet játszott a középiskolai matematika-oktatás reformjának megvalósításában (1905-1914), valamint 1896 és 1914 között, Arany Dániel után szerkesztette a Középiskolai Matematikai Lapokat.A Bólyai János Matematikai Társulat a középiskolai matematika tanároknak évenként Rátz László vándorgyűlést szervez és 2000-től kezdődően Rátz László érmet ad ki.

Irodalom: Magyar tudóslexikon. Budapest, 1997. p.667. ; Új magyar Életrajzi lexikon. 5., P-S. 2004.p. 638.
Internet: http://www.ratztanarurdij.hu/ratzeletrajz.html