Helytörténeti évfordulók: 175 évvel ezelőtt született Geszler József

175 évvel ezelőtt született
Geszler József
korának meghatározó divatkereskedője

Geszler József 1838. december 13-án született Sopronban. Geszler János, „Sopron Szabad Királyi Város Számvevő Hivatala járulnoka” és felesége, Neumann Anna gyermekeként a Szent György utca 17. számú emeletes házban nevelkedett. Kilencéves volt, amikor édesapját és 18 éves, amikor édesanyját elveszítette. Tizennégy évesen beíratták a soproni Kereskedelmi Kamara kereskedelmi középiskolájába, ahol 1856-ban színtiszta jeles eredménnyel (valamennyi tantárgyból sehr gut, sehr gut) Abgangs Zeugnisst, végbizonyítványt szerzett. A teljesen árva fiatalember kitűnő kereskedelmi bizonyítványával Pestre postakocsizott. Ebben az időben Budapest felsorakozott a nagy divatközpontok mögé, a francia divatot is közvetítette Kelet- és Dél-Európa felé. Romániából, a Balkánról a jobb módúak Budapestre jártak vásárolni, de jelentős volt ebbe a régióba a konfekcióexport is.Geszler Józsefet több állásváltás után 1861-ben alkalmazta a Monaszterly és Kuzmik Váci utcai neves üzletház, az arisztokrata hölgyek, a dzsentrivilág és a Belváros dámáinak kedvelt ruhaszalonja. Geszler József szorgalmával és lelkiismeretességével csakhamar elnyerte a cégtulajdonosok bizalmát. Anyagi helyzete rendeződött, 1877-ben megházasodott, a nála 22 évvel fiatalabb Müller Máriát vette feleségül. Házasságukból hat gyermek született: négy fiú és két leány.
Geszler a Monaszterly és Kuzmik Utódai divatszalon társtulajdonos beltagja lett 1878-től. A nőidivatáru-szalonhoz üzlethelyiség, divattermek és szabászműhelyek is tartoztak. Megerősítették helyzetüket, újjávarázsolták a kereskedést a divat világában. Exkluzív kereskedésük az ország első készruhaüzlete volt. A jómódú gyárosok, bankárok és politikusok, a magánpaloták úrnői mellett az arisztokrata hölgyek vásároltak itt.
A vidékről Pestre érkezett arisztokraták, nagybirtokosok, a megyei előkelőségek asszonyai, leányai néhány nap alatt hozzájuthattak a próbakisasszonyokon, az akkori manökeneken bemutatott legdivatosabb ruhákhoz. Az operai előadásokra vagy a bálozásra készülő eladó leányoknak „promt” összeállították a sok-sok csipkével, szalaggal, tüllel gazdagon díszített, idilli bájt, könnyedséget és finomságot sugárzó légies ruhakölteményeket. A szalon tulajdonosai tudták, hogy ízlésben és árban milyen öltözékeket ajánlhatnak a társadalmi-vagyoni kategóriák szerint az előkelőeknek, a gazdagoknak, a jómódúaknak és a rangkóros polgároknak.

A Magyar Bazár divatképe (1880-as évek)

Az exkluzív modelleket a divatház vezetői Párizsban vásárolták. A cégtulajdonosok évente kétszer, ősszel és tavasszal utaztak a francia fővárosba, és a leghíresebb divattervezőktől hozták magukkal a legelegánsabb toaletteket, még a bemutatók előtt, azzal a kikötéssel, hogy a kiválasztott és megvásárolt modelleket másoknak már nem adják el. Alkalmazták Mariette Marchand párizsi divattervezőt, az ő vezetésével nyolc munkatárs dolgozott és hat szalonkisasszony, a műhelyekben száz férfi és ötven-hatvan női munkás. „Minden párizsi, csak az árak nem. Oly ruhákat, melyet Paquin vagy Doucet 800-1000 frankon számítana, Monaszterly és Kuzmik utódainál 100-200 frt-ért kaphatni” – büszkélkedett a Magyar Bazár c. lap 1897-ben.
A divatház 1885-ben, az első Országos Kiállításon Koronás Arany Érdemkeresztet nyert. Az 1896. évi Ezredéves Kiállítás előkészítésén Geszler József a kiállítás ruházati ipari szektorának miniszteri biztosa volt. Cége a kiállításon Állami Aranyérmet kapott, ennek ellenére vezető szerepüket lassan elveszítették. 1908-ban kis híján csődbe mentek, egy kisebb, Szervita téri üzletbe húzódtak. Az első világháborút azonban már ott sem tudták túlélni, a híres, több nemzedék számára a finom minőséget és mégis szolid árakat jelentő cég megszűnt. Geszler József Budapesten hunyt el 1917. március 11-én.

Irodalom:
Letűnt idők, eltűnt divatok. II., Akik és ahol a divatra hatnak. A divat központjai
Vajk Geszler Ödön: A Geszler család a divatszakmában 19-20. század In: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (10) (2000) p. 55-75.

könyv
192.206db
cd
4383db
dvd
5111db
diafilm
3061db
hanglemez
3563db
hangoskönyv
2281db
to top