Liszt Ferenc emlékére

.
2016-ban Liszt Ferenc (1811. október 22., Doborján (Raiding) – 1886. július 31., Bayreuth) magyar zeneszerzőre emlékezünk születésének 205.  évfordulója alkalmából.

A XIX. század egyik legjelentősebb, egészen Bartókig előremutatóan újító zeneszerzője, a kor legnagyobb és legünnepeltebb zongoraművésze, a modern zongorajáték megalapozója a romantikus zenei élet legsokoldalúbb irányító egyénisége, a kor egyik szellemi vezére. A romantikus zene kimagasló alakja, kibővítette a kor harmónianyelvét, a hangzás kromatikus színezésével hozzájárult a tonalitás egyeduralmának megtöréséhez. Kitágította a zongorajáték korlátait, s ezzel nemcsak briliáns technikai megoldásokra ad lehetőséget, hanem a hangszeren alkalmazott gazdag, telt hangzásvilággal szinte zenekari hatásokat képes kelteni. Megalkotta a zenekarra írt szimfónikus költemény műfaját, benne az egyes témák többarcúságának ábrázolásával, kidolgozta a variációkon alapuló monotematikus szerkesztés módszerét. Új zenei forma megalkotásával gazdagította a zeneirodalmat.
Liszt egyénisége sokoldalú hatással volt mind a kortársakra, mind pedig az utókorra. Liszt nevéhez fűződik az „újnémet iskola”-ként ismerté vált zeneszerzési irány, amit Liszt és weimari köre képviselt (J. Raff, P. Corenlius, H. v. Bülow, J. Reubke). Liszt hívta életre a szimfonikus költemény műfaját, ami a weimari körön kívülálló szerzők sorában is követőkre talált. (B. Smetana, C. Frank, C. Saint-Seans.) A Chopin és Liszt által elindított nemzeti jellegű kompozíciós törekvések folytatói lettek az új orosz „ötök” is. Liszt szellemének kisugárzása elhat Bartók Béla zsenijéig.
Számtalan magyar tárgyú kompozíciója született, mint például a “Hungária” című szimfonikus költeménye, melyben a hősi történelmi múltat örökíti meg. Magyar rapszódiáit a cigányzenekarok hangulata ihlette. Legnagyobb liturgikus kompozíciója – az Esztergomi mise – a bazilika fölavatására készült. A zongorára írt Magyar történelmi arcképek sorozatával a magyar nemzet nagyjait mutatja be: Széchenyi Istvánt, Eötvös Józsefet, Vörösmarty Mihályt, Petőfi Sándort, Mosonyi Mihályt, Deák Ferencet és Teleky Lászlót. Az utolsó másfél évtized ismét nagyon termékeny időnek számított Liszt Ferenc életében. Népszerűsítette és vezényelte kortársai műveit. Sokat tett hazájáért, Magyarországért. Műveltségét a francia szellem is gazdagította.

.
Liszt Ferenc az interneten

https://hu.wikipedia.org/wiki/Liszt_Ferenc
http://www.lisztmuseum.hu/hu/liszt/.
http://www.filharmonia.com/Htm/Liszt_Ferenc.html
http://reneszanszember.d23.hu/nagy-zeneszerzok/liszt/

.

***

A könyv-, film- és  zeneajánló a szerző műveiből és a róla szóló dokumetumokból kínál válogatást cím szerinti betűrendben.
..

KÖNYVEK
.
Eősze László
119 római Liszt dokumentum
Zeneműkiadó, 1980
.
Eősze László a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a zenetudomány kandidátusa, Erkel Ferenc-díjas zenetörténész a magyar és a nemzetközi zenetudományt egyaránt gazdagító, az egyetemes operatörténetet, Kodály Zoltán és Liszt Ferenc munkásságát feldolgozó, forrásanyag-értékű munkásságáért, meghatározó jelentőségű, több évtizedes intézményvezetői tevékenysége, példaértékű életpályája elismeréseként 2013-ban Széchenyi díjat kapott.
Liszt Ferenc életműve is tudományos érdeklődésének homlokterében állt. “A bölcsészeti disszertációmhoz a Liszt Ferenc és a romantikus zene kapcsolata témát választottam. Az olaszországi kutatásaim során több archívumban, levéltárban, köztük a vatikáni titkos levéltárban is keresgéltem, mert Liszt római működését próbáltam feltárni. Rá is találtam 119 dokumentumra, jó részük addig ismeretlen volt, ezeket azután 119 római Liszt dokumentum címen publikáltam is” – idézte fel a kutatást Eősze László
.

Liszt Ferenc
Csengj halkan, dalom : dalszövegek
Eötvös József Könyvkiadó, 2006
..
Liszt Ferenc (1811-1886) mindig magyarnak vallotta magát, és mi is büszkén soroljuk nemzeti kultúránk
nagyjai közé. Ugyanakkor életműve jelentős részét képező dalterrmése szinte kivétel nélkül idegen nyelvű (német, francia, olasz, angol és orosz) irodalmi alkotásokra épült. Ez a kiadvány azzal a céllal készült, hogy a 19-ik század ünnepelt virtuózának és a zeneirodalom számos ágában kimagasló értékeket létrehozó, nern egy esetben úttörő munkát végző komponistájának vokális életműve – legalábbis a dalok tekintetében – hűséggel vállalt hazájának nyelvén is megszólaljon.
.

Liszt Ferenc
A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon
Magyar Mercurius Kiadó, 2004
.
Liszt talán egyetlen olyan műve, amelyet nemhogy lanyha lelkesedéssel, hanem egyenesen felháborodással fogadott a hazai közönség. Évekig szenvedett a jelen könyvben – egyébként sokhelyütt tévesen, de rosszindulat nélkül – leírtak miatt. Támogatói, rajongói közül voltak, akik ellene fordultak. Simonffy Kálmán, akit a kor egyenesen csak „a magyar Schubertnek” nevezett (mily süket állítás!), és akit Liszt mindig kedvesen szóra méltatott, a következő levelet írja a megjelenés alkalmából egykori példaképének: „Uram! Mit művel Ön? Mit ír azon röpiratában, melyet magam ugyan még nem olvastam, de melyből az összes magyar hírlapirodalom idézi a következő helyet: »a magyar zene nem a magyar nemzeté, hanem a cigányé«. Nagy Isten, mily ámítás! – A közvélemény Ön ellen van, s íme tudósítom, hogy meg kell Önt, mindazon szigorral, melyet érdemel, cáfolnom. Nagyon sajnálom, hogy Ön ellen kell írnom, Ön ellen, ki hozzám oly jó volt. De hazafiúi kötelességemet nem mellőzhetem. Ezen pillanattól kezdve utaink eltérnek egymástól. Isten Önnel örökre! Simonffy Kálmán” Persze Lisztet érzékenyen érintette a botrány, annak ellenére, hogy nyilvánosan igyekezett úgy mutatkozni, mintha a sértéseket elengedte volna a füle mellett. Augusz Antalhoz intézett levele ma is aktuális: „A cigányokról szóló könyvem körül csapott egész hűhó láttán úgy éreztem, hogy sokkal inkább magyar vagyok, mint a magyarmániások…”

.
Liszt Ferenc
A Musica című francia folyóirat 1911. októberi számának hasonmás kiadása
Liszt Ferenc születésének 175. és halálának 100. évfordulója alkalmából
Cziffra Alapítvání, 1986
..
A Cziffra Alapítvány létrehozóját, Cziffra György zongoraművészt szoros és bensőséges szálak fűzik Liszt Ferenc művészetéhez. Az Alapítvány 1986-ban azzal emlékezik meg Liszt születésének 175. és halálának 100. évfordulójáról, hogy hasonmás kiadásban, valamint magyar, német és angol fordításban közreadja az egykori francia zenei folyóirat, a Musica 1911 októberében megjelent Liszt-számát. A kiadvány jóval több puszta érdekességnél. Egyben fontos történeti dokumentuma annak, hogyan alakult Liszt művészetének fogadtatása, értékelése. Becses hozzájárulás a Liszt-kutatás forráspublikációinak sorához. 1911-ben. születésének 100. évfordulóján még csak 25 év telt el a mester halála óta. Él még, működik még számos fiatalabb kortársa, tanítványa. Közülük még többen hallhatták őt zongorázni: zongoraművészetének magasztalása, feltétlen tisztelete osztatlan és egységes. Sokkal változatosabb, egyenetlenebb képet mutat zeneszerzői hagyatékának megítélése
A kiadvány jóval több puszta érdekességnél. Egyben fontos történeti dokumentuma annak, hogyan alakult Liszt művészetének fogadtatása, értékelése. Becses hozzájárulás a Liszt-kutatás forráspublikációinak sorához.
.
Liszt és a társművészetek
Emlékkiállítás Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóján
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2012
.
Az MTA Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, az Országos Széchenyi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Galéria közös kiállításának anyaga.
Liszt Ferenc a programzene feltétlen híveként vallotta, hogy az olyan zene, amelyik megszabadul minden tárgyától és eszmétől, üressé és jeéentés nélkülivé válik. Nem választható el ettől a gondolattól a társművészetek egységének liszti felfogása : a képzőművészeti és irodalmi inspiráció a zeneszerző komplex alkotófolyamatának szerves részét képezte. Ez a felismerés adja a Liszt és a társművészetek kiállítás alapgondolatát, amely nem csak arra vállalkozik, hogy a témát dokumentálja, hanem arra is, hogy fényt vessen Liszt széleskörű művészeti kapcsolataira.
.
.
.Liszt Ferenc [zenei CD melléklettel]
Világhíres zeneszerzők sorozatban
Kossuth Kiadó
.
A Világhíres Zeneszerzők sorozat ezen része Liszt Ferenc életművét és életrajzát dolgozza fel, bemutatva egy embert, aki tehetségével egyszerre tudott örömet szerezni közönségének, a kritikusoknak, uralkodóknak és a világ komolyzene-rajongóinak. A klasszikus zene egyik legnagyobb alakját ismerhetjük meg Liszt személyében, és az első olyan zenészt, akiért szó szerint rajongtak az emberek, akinek fellépései egész élete során mindig megtöltötték az európai koncerttermeket. A sorozat más részeiben, amelyek Bach-ot, Chopint és Csajkovszkijt mutatják be, olyan művészekkel találkozhatunk, akiknek élete bővelkedett a drámákban. Nem igényelték a közönség ünneplését és a siker külső jeleit, sőt, zárkózott életmódra törekedtek, érzéseiket elsősorban alkotásaik révén fejezték ki. Liszt csodagyerekként már kilencévesen nagyközönség előtt mutatta be első művét, és ezek után egészen életében koncertezett. Európa minden országában lenyűgözte közönségét a zongorán brillírozó kisfiú, majd később a jókiállású férfi, akinek gesztusai, járása és színpadi megjelenése megteremtette az első sztárkultuszt, és akinek fellépésekor a közönség először érezhette, hogy bármilyen nagy is a színpad, képes azt egy ember teljes egészében betölteni. Életrajza részleteit olvasva elámulhatunk Liszt folyamatos utazásain, és azon a tempón, melyet egész életében diktált magának. Megismerkedhetünk olyan, Liszthez fűződő, ma már legendásnak számító történetekkel, mint Beethoven csókja, vagy Liszt lakókocsija, melyben még egy zongora is helyet kapott. Izgalmakban és érdekességekben akkor sem szenvedünk hiányt, ha Lisztet, mint magánembert ismerjük meg a sorokat olvasva. Kalandos, utazásokban és sikerekben gazdag élete során volt hódító, aki asszonyokat csábított el férjeiktől és gyermekeiktől, de volt lelki megnyugvásra vágyó pap is, aki néhány évre a Vatikán falai között talált menedéket, a munkát sohasem félbeszakítva. Kevés magyar művész született, aki olyan büszke volt hazájára, olyan büszkén felvállalta származását, és olyan magas művészi színvonalon használta fel hazája népművészeti elemeit, mint Liszt Ferenc. Életműve – a becslések szerint 1000-1400 műből áll – hatalmas: a zongoravirtuóz zeneszerzőt minden inspirálta és mindent felhasznált, ami egy kicsit is felkeltette érdeklődését, ami egy kicsit is lenyűgözte. Számos szerző nagyzenekari műveit ültette át zongorára Beethoventől Chopin-en át Wagnerig, hogy egymaga is előadhassa és megismertethesse a nagyközönséggel. Zongoraetűdjeivel, zongoraműveivel és programzenéivel technikai újítások sokaságát alkotta meg. Sokszínűségét mutatják orgonadarabjai, kamarazenéi és dalai. Liszt bebizonyította, hogy a zenei tehetség nem jelent egyet a zárkozótt személyiséggel és hogy a magyar nyelv ismerete nem előfeltétele a magyarsághoz tartozás legmélyebb átélésének. A könyv elolvasása után rádöbbenhetünk, felesleges arról beszélni, mikor születik végre egy igazi magyar világsztár – már réges-rég megszületett. Kanicsár Ádám
.
Gál Zsuzsa
Liszt Ferenc
Holnap Kiadó, 2001
.
A csodagyerekről, minden idők legnagyobb és legünnepeltebb zongoraművészéről, a modern zongoratechnika megalapítójáról, szól ez a könyv, akit Beethoven csókja indított el művészi pályáján, és aki diadalmenetben járta be Európát. Liszt Ferenc világjáró hazátlan volt, magyarul nem tudott, de hazájának szenvedése mindig ráébresztette magyar mivoltára. Ő volt az “isteni”, az “egyetlen”, a “nők bálványa” – ugyanakkor magányos művész. Liszt Ferenc sikerekben és csalódásokban gazdag pályafutását követheti nyomon az Olvasó e kötetben, melyet korabeli fotók gazdagítanak
.
.
..
Alan Walker
Liszt Ferenc : 1. köt A virtuóz évek : 1811-1847
Zeneműkiadó, 1986
.
Életrajzot rendszerint úgy szokás írni, hogy az író egyszerűen hagyja, hogy a levelek, naplók, kéziratok felfedjék előtte az életpályát. Liszt esetében nem ez történt. A páratlan hírnév, sőt hírhedtség, mely még életében osztályrészéül jutott – s messze túlszárnyalta összes muzsikus kortársáét –, teljesen megfordította a dolgok „normális” menetét. Liszt bárhová ment, életét mindenütt a nyilvánosság reflektorfényében kellett élnie. Az emberek követelték a róla szóló irodalmat. Életrajzok százai jelentek meg szerte a világon Lisztről, a csodagyerekről, a virtuóz zongoristáról, a hódító férfiról, de csak az utolsó néhány évtized kezdte elismernie Lisztet, a zeneszerzőt – Liszttel, a romantikus hőssel szemben.
A korszerű felfogásnak megfelelő, Liszt életét, zenei pályáját sokoldalúan bemutató munka megírására vállalkozott Alan Walker három kötetesre tervezett Liszt-monográfiájával, melyből a „virtuóz éveket” ismertető első kötetet tartja most kezében az olvasó.
Megismerjük belőle Liszt életének eseményeit; olvashatunk Berliozzal, Chopinnel, Schuman-nal való találkozásairól, hosszú együttélésről Marie d’Agoutl-val, szoros baráti kapcsolatáról Lamennais abbéval, Lamartine-nel, Victor Hugóval, George Sanddal és a romantika más vezető egyéniségeivel.
Walker professzor rávilágít az érzelmi hatásokra, pszichológiai tényezőkre, amelyek Lisztnél egész életében jelentős szerepet játszottak; elemzi zongoradarabjait és figyelemreméltó részletességgel vizsgálja Liszt zongora-technikáját.
E teljességében, dokumentációs anyagában, élvezetes stílusában páratlan mű önmagában is értékes első kötete annak a hatalmas munkának, mely sokáig vitathatatlanul a legfontosabb Liszt-biográfia lesz.
.
Alan Walker
Liszt Ferenc : 2. köt A weimari évek : 1848-1861
Editio Musica, 1994
.
Alan Walker monumentális, három kötetre tervezett Liszt-életrajzának második kötetét tartja kezében az olvasó (az első kötet 1986-ban jelent meg magyarul). A történet kezdetén Liszt 36 éves. Páratlan sikersorozat áll mögötte: két évtizeden át ő volt Európa első számú zongorista-sztárja. S most, muzsikus-karrierje csúcsán, visszavonul a pódiumtól, hogy életének következő 13 évében a német hercegi székhely, Weimar színházának zeneigazgatója legyen, s ami a legfontosabb, hogy több időt szentelhessen a komponálásnak. Eletének ebben a korszakában veti papírra legkiválóbb műveinek jelentős részét, zenekari koncertek és operaelőadások százait dirigálja, művészeti fesztiválokat szervez, s mindemellett van ideje az őt körülvevő lelkes és tehetséges ifjú zongoristák tanítására is. Önzetlenül támogatja sok pályatársát – köztük Berliozt és Wagnert – műveik bemutatásával, propagálásával, de nemritkán anyagilag is.
Alan Walker könyve amellett, hogy a legújabb kutatási eredményekre épül, közérthető és szinte regény-szerűen izgalmas formában mutatja be Liszt weimari életének minden fontosabb területét: Carolyne Sayn-Wittgenstein hercegnével való együttélését, melynek boldogságát időről időre beárnyékolja a hercegnének házassága felbontásáért folytatott elkeseredett küzdelme, illetve a zeneszerzőnek korábbi élettársától, Marie d’Agoult grófnőtől származó három serdülőkorú gyermekével való, nem mindig felhőtlen kapcsolata. De nyomon követhetjük Liszt szakmai tevékenységeit is, a weimari zeneélet színvonalának emeléséért végzett fáradhatatlan munkálkodásától az Esztergomi mise magyarországi bemutatóján át az Új Német Iskola néven híressé vált zenei irányzat meg- és elismertetéséért vívott nehéz harcáig. Az életrajzi fejezeteken túl Walker mintegy 100 kottapéldával illusztrálva bemutatja Liszt forradalmian újító zeneszerzői stílusát is, többek között olyan remekművek vizsgálatával, mint a Faust-szimfónia vagy a h-moll szonáta. Korábbi levelek, naplófeljegyzések és (újonnan felfedezett) dokumentumok segítségével újrateremti az egykori eseményeket, a miliőt, s megismertet bennünket Liszt családjával, barátaival és ellenségeivel, csodálóival és vetélytársaival. A könyv lebilincselő stílusával a szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is számot tart..
.
Alan Walker
Liszt Ferenc : 3. köt Az utolsó évek : 1861-1886
Editio Musica, 2003
.
.A korszakalkotó életrajz harmadik kötete a nagy zeneszerző “virtuóz éveinek” és “weimari éveinek” leírásában már megismert alapossággal, szellemességgel és éleslátással mutatja be Liszt életének utolsó 25 évét. Alan Walker angol zenetörténész, aki a Liszt-kutatásban elért eredménye elismeréséül elnyerte a “Pro Cultura Hungarica” kitüntetést, a két korábbi kötethez hasonlóan ezúttal is párhuzamosan elemzi a zeneszerző Liszt életművét (számtalan kottapéldával illusztrálva) és egy korszak történelmi eseményeit, gazdag kultúrtörténetét. A három kötet (első: Z. 60218, második: Z. 60408) együtt és kötetenként külön-külön is megvásárolható..
.
.
László Zsigmond, Mátéka Béla
Liszt Ferenc : Élete képekben és dokumentumokban
Zeneműkiadó, 1978
.
Számos elődje van már ennek a Liszt ikonográfiának: hazai és külföldi tudósok több ízben állították már össze képekben és más dokumentumokban Liszt Ferenc életútját. S ritkán áll rendelkezésre annyi kép – festmény, rajz, metszet és karikatúra -, szobor, levél, diploma és tárgyi emlék, mint Liszt esetében. A szerkesztő munkáját talán éppen ez nehezíti meg: válogatnia kell a bőséges anyagból, szétválasztani a fontosat a nem jellemzőtől. Ez a bőség persze természetes. Wagneren kívül aligha volt olyan muzsikusa a zenetörténetnek, akivel annyit foglalkoztak volna – kortársak, sajtó és képzőművészet. Liszt világra szóló pianista-hírneve, viharos magánélete, zenéjének a maga korában többnyire elutasító visszhangja és a társadalmi-ember Liszt jótékonysága, mindenki és minden nemes cél lelkes támogatása épp elég alkalmat nyújtott a vele való foglalkozásra. A válogatás a magyar zenetudomány nesztorának, László Zsigmondnak műve. Munkájának alapja az a kiadvány, melyet Mátéka Béla még 1936-ban adott közre. Szöveg, képek és bő jegyzetanyag – valóban bemutatja a “hírhedett zenésze e világnak” életútját és munkásságát.
.

Óvári József
Liszt Ferenc : A nagy magyar zeneszerző közérthető életrajza
Püski, 2003
.
Dr. Óvári József Liszt életrajzának első kötetét német nyelven írta. A német eredeti a magyar fordítással egyidejűleg jelent meg a Püski Kiadónál. Ez a kötet közérthető formában a nagy zeneszerző életrajzát tartalmazza. Liszt Ferenc fontos zeneművei szerepelnek a kötetben, de nincsenek zeneileg elemezve, ezért a kötet megértéséhez semmiféle zenei előképzettség nem szükséges. A könyv talán legfontosabb része az első rész, amelyben a szerző Liszt Ferenc állampolgárságát, nemzeti hovatartozását és származását tárgyalja. E rész sok új nézőpontot tartalmaz, mely abból adódik, hogy a szerző nem zenetörténész, hanem jogász. Lina Ramann, Liszt „hivatalos” életrajzírója megállapította: Liszt Ferenc apja magyar volt, anyja osztrák. Liszt Ferenc apaági felmenői magyarok voltak. Ezzel szemben a magyar zeneirodalom évtizedek óta azon az állásponton van, hogy Liszt Ferenc apaági felmenői német származásúak. A 2000-ben megjelent Középiskolai Zenei lexikon megállapítja: „Liszt Ferenc német származású, de magát magyarnak valló muzsikus” volt. Liszt apaági német származását azzal indokolják, hogy Liszt Ferenc dédapja, Liszt Sebestyén, a 18. századi betelepítések során került Németországból vagy Ausztriából Moson vármegyébe, Rajkára. Dr. Óvári megállapítja, hogy ezt az elméletet eddig egyetlen magyar vagy német nyelvű szerző sem tudta bebizonyítani. Dr. Óvári a 18. századi szervezett betelepítések tanulmányozása alapján arra a megállapításra jutott, hogy Rajkán betelepítésekre nem került sor, mert a Pozsony melletti Rajka soha nem volt a török hódoltság része. A Liszt Ferenc apaági német származásáról szóló elmélet a zenetörténet egyik nagy tévedése.
.
Bárdos Lajos
Liszt Ferenc, a jövő zenésze
Akadémiai kiadó, 1976
.
Bárdos Lajos, egyik legkiválóbb élő zenetudósunk Liszt-tanulmánya az utóbbi évek zenekutatásának kimagasló eredménye. Könyvét a Liszt-kutatás mérföldkövének tekinthetjük, melynek tanulmányozása nélkül elképzelhetetlen a Liszt-életmű eredményes feldolgozása. Bárdos munkája a Liszt-kutatást azzal a tétellel gazdagítja, melynek értelmében Liszt zenéjének egyes motívumai természetes folyamatban vezetnek a XX. század zenéjéhez, mindenekelőtt Debussy, Bartók és Kodály művészetéhez. A bizonyítás alapját képező 381 kottapéldában ma élő zeneszerzők műveit is megtaláljuk
.
Jean-Yves Clément
Liszt Ferec, avagy a szétforgácsolódás csodája
Kairosz Kiadó, 2012
.
Lisztnél rögtön a végtelenbe ütközünk, akár életét, akár műveit vesszük szemügyre, nem szólva tekintélyes kisugárzásáról, mely szinte határtalan. A határvonalakon túllépve közelebb hozza egymáshoz az országokat; ő, a valójában sehonnai magyar, osztrák, német,francia, olasz, ízig-vérig vándorcigány – a szó legnemesebb értelmében, mint azok az utazó zenészek, akikről csodálatos könyvet ír -, vagyis a zene és a művészet legnagyobb européere. Liszt művei francia, német, osztrák, cseh, magyar, angol, olasz, spanyol, orosz, lengyel nemzeti témákból merítenek… „Ő itt a modern Homérosz, akit Németország,
.
.
.
.
Gál György Sándor
Liszt Ferenc életének regénye
Zeneműkiadó, 1975
.
… nemcsak Liszt Ferenc életregénye, hanem a mozgalmas, szenvedélyes, romantikus XIX. századé is: Beethoven gigászi alakjától Hugo és Balzac, Chopin és Musset, Paganini és Berlioz, Lamartine és Vörösmarty, Verdi és Erkel, Wagner és Glinka sorsán át Csajkovszkiig. Liszt kiemelkedő remekműveivel együtt megjelennek a regényben a romantikus század sorsdöntő forradalmai is: 1830… 1848…1870…
Liszt a regény lapjain Faustként jelenik meg előttünk, aki az élet legmélyebb titkait kutatja: ugyanakkor hódító is, aki előtt nemcsak az asszonyszívek nyílnak meg, hanem a barátok, tanítványok, követők, hódolók szelleme is; a béke, a humánum, a népeket összekötő együttérzés hirdetője, s végül maga az ember, akit hív Párizs, Róma, Weimar sőt a tengerentúl, de ő végül is haza vágyik Magyarországra, ahol elmondhatja: itthon vagyok. A regény nem fejeződik be Liszt halálával. Látjuk még, ahogy magvetése kisarjad és bőséges termést hoz a XX. század új magyar zenekultúrájában, mely diadalmasan hirdeti Liszt igazát: csak az lehet igazán magyar, aki egyben mélységesen európai is.

Legány Dezső
Liszt Ferenc Magyarországon, 1874-1886
Zeneműkiadó, 1986
.
A nagy zeneszerző életének utolsó másfél évtizede, amit Róma, Weimar és Budapest közt osztott meg, jószerével homályba merült. Ingatag feltevések, koholmányoktól terhes memoárok hálózzák át egyre nehezebben elviselt éveinek és páratlan munkásságának feltáratlanul hagyott, hatalmas foltjait. Fokozottan vonatkozik ez Liszt és Magyarország, Budapest viszonylataira, melyeknek ismeretéből pedig a ma embere is példát meríthet, ha a korabeli, hiteles és óriási mennyiségű forrásanyagot áttekinti. Nem volt művész, aki jobban szomjúhozta az emberek közelségét, mindennapjaiban is, többet tett volna a nehezen élők sokadalmáért, akiknek sorából maga is eredt, többet a vele egyazon pályán haladó bármely más művészetért. A zene egyik legnagyobb megújítója volt, alkotásban és előadóművészetben egyaránt, és szolgálta mindhalálig egyszerre szülőföldjét és az egyetemes emberit, bármely nép javát. Tette mindezt olyan átütő erővel és maradandó érvénnyel, hogy e példás utolsó korszakának ismerete nélkül Magyarország és Európa zenei és általános művelődéstörténete ugyancsak hézagos marad.
.
Békefi Ernő
Liszt Ferenc származása és családja
Zeneműkiadó, 1973
.
Liszt Ferenc származása körül legendák légiója keletkezett, még életében, de főleg halála után. Az akkori Magyarországon nehezen fogadták el, hogy a „Hangok nagy tanárjának” ősei … egyszerű zsellérek voltak. Ezért tették meg a mester nagyapját huszártisztnek, ezért hozták kapcsolatba a Listhius grófi családdal. A legendák lassan-lassan beszivárogtak a tudományos és ismeretterjesztő irodalomba is.
Ezért oly fontos és nagyjelentőségű ez a kis könyvecske, mely levéltári kutatások alapján kétséget kizáróan és teljes dokumentációval tárja fel a Lisztek családfáját. Békefi Ernő, rajkai igazgató-tanító egy egész élet munkáját fektette bele ebbe a kutatásba. Tragikus módon nem érhette már meg könyvének megjelenését. A magyar és a nemzetközi Liszt-kutatás azonban a legfontosabb forrásművek egyikével lett gazdagabb könyve révén..
.
dr. Szilányi András
Liszt Ferenc személyisége
Garbo Kiadó, Líceum Kiadó
.
A könyv szerzője dr. Szilágyi András, orvos. Szakképesítése: neurológus, pszichiáter és orvosi pszichológus.
.Azt hinnénk, mindent tudunk az életrajzokból, s a művekből, hisz minden zenét tanuló, zenehallgató, koncertre járó előbb-utóbb találkozik vele, legendája velünk él. Ismerjük hatalmas életművét, karakteres, szép vonásait, kalandos pályáját, szerteágazó kapcsolatait, írásait, utazásait, levelezését. Szobrai, portréi, szerelmeinek, barátainak, tanítványainak emlékezései, művészi kisugárzásának folytonossága személyét közel hozták jelenünkhöz, szinte töretlennek tűnik a hagyomány, amely sorsát és alkotói énjét korunkhoz kapcsolja.
Szeretjük, tiszteljük, velünk van…de vajon ismerjük-e? És egyáltalán: segít-e emberi vonásainak ismerete zenéjének jobb megértésében, hiteles tolmácsolásában?
Meggyőződésem, hogy a válasz: igen.
Dr. Szilágyi András is így gondolta, és szívós „nyomozással”, kitartó kutató-munkával, aprólékos feltáró, összefüggéseket kereső módon, a modern pszichológia eszközeivel vizsgálta meg Liszt életének, jellemének, munkásságának, kapcsolatainak sajátosságait, eredőit, hatásait, zeneszerzői, virtuóz-zongorista, publicista, pedagógus attitűdjét, vallásosságát, magyarságát – mindezt életének ismert eseményeire, sikereire-kudarcaira, döntéseire, kortársainak, tanítványainak véleményére, hatalmas levelezésére alapozva. Gondos kutatásának, imponáló tárgy-ismeretének- és szeretetének eredményeit alaposan, érvekkel alátámasztva – hol tárgyilagosan, hol merészen – értékeli is könyvében, s ezzel sok tévhitet és pletyka-szintű információt is sikerül eloszlatnia. Plasztikusan állítja elénk zenetörténetünk e nagy alakját, akit erős, egészséges személyisége, céltudatos életvezetése, munka-szeretete, magas eszményei, szilárd jelleme korunk nagy példaképévé emelhetne.
Lenyűgöző felfedezni az alkotó zseni emberi nagyságát, mélyről fakadó nagylelkűségét, igazságosságát, szilárd értékrendjét, tudatosan felépített műveltségét, lelki-érzelmi életének színeit és gazdagságát, bölcs humorát. Levelei irodalmi igényűek, formailag, nyelvi gazdagságukban is maradandó értékűek, de még vonzóbb talán az a figyelem, tisztelet és emberség, amely soraikból sugárzik.
Szereti Ön Lisztet?
Ha igen, érdemes kézbe vennie Szilágyi András művét: hallatlanul informatív, ugyanakkor igen élvezetes olvasmány, a válogatott kutatási anyag – adatok, dokumentumok, idézetek – valamint a pszichológiai megállapítások, következtetések aránya kitűnő, egymást kiegészítő, és folyamatosan ébren tartja az olvasó kíváncsiságát.
.
Dömötör Zsuzsa, Kovács Mária, Mona Ilona, Sziklavári Károly
Liszt Ferenc utazásai a reformkori Magyarországon
Eötvös József Könyvkiadó, 2015
.
A kötetben helyet kapott tanulmányok több évnyi kutatómunka gyümölcsei. Megalkotásuk során mindannyian arra törekedtünk, hogy az általunk közöltekkel egyaránt szóljunk a témában járatlan érdeklődőkhöz és annak kutatóihoz. A választott szempontrendszerek alapján egy-egy pályaszakasz lehetőség szerinti legteljesebb tartalmú krónikájának megírását tűztük ki célul; a hangsúly így természetszerűleg került a szóra és nem a látványra: a kötetben megtalálható képek kizárólag illusztratív szerepűek.
Dömötör Zsuzsa – Kovács Mária és Mona Ilona dolgozatai már korábbi publikálásukat követően bekerültek a Liszt-szakirodalom nemzetközi vérkeringésébe, mindkét írás a zeneszerző első hazatérésének eseményeit tárgyalja. Az írópáros munkája bőséges korabeli híradás és sajtóvisszhang nyomán eleveníti fel Liszt Ferenc koncertjeinek egyedülálló hangulatát és a hangversenyeihez kapcsolódó társadalmi események sorozatát.
Mona Ilona tanulmányában Liszt magyarságát, a nemessé avatására tett kísérleteket, a Lisztről szóló titkosrendőri jelentéseket és a magyar zenekultúráért tett áldozatait világítja meg az események mögé látó történész érdekes megfigyeléseivel.
Sziklavári Károly a régebbi szakirodalom csupán részleges összefoglalásait követően most első ízben tárja az olvasó elé Liszt 1846. évi magyarországi tartózkodásainak pontos és rendszerezett krónikáját. Az események voltaképpeni leírásán túl érzékeltetni-lefesteni igyekszik magukat a korviszonyokat is: azt a légkört, melybe a lassan már nemzetközi virtuóz pályája végéhez közeledő Liszt, újból magyar földre látogatva, hirtelen becsöppent a reformkor végén. A tanulmányszöveget fontos dokumentumok: egykorú cikkek, versek, kották stb. mellékletei egészítik ki, részint első közlésként és szakirodalmi kuriozitásként.
.
Alan Walker (szerk.)
Liszt Ferenc utolsó napjai
Növendéke, Lina Schmalhausen kiadatlan naplója alapján
.
“Bárcsak ne itt érne a halál!” – Miután Bayreuthban ágynak dőlt, Liszt Ferenc ezt a kétségbeesett óhajt ismételgette, s érezte, mi vár rá. Utolsó napjait egy bérelt szobában kellett végigszenvednie, szemközt a Wahnfrieddel, lánya, Cosima és néhai veje, Richard Wagner házával. Hozzá nem értő orvosok vették körül, Cosima pedig jóformán ügyet sem vetett kínlódására – Lina Schmalhausen, a bennfentes szemtanú leírása szerint Liszt haláltusáját közöny és méltánytalanságok tették még fájdalmasabbá. Schmalhausen Liszt növendéke, ápolója és bensőséges segítőtársa volt, s naplójában nagy érzékletességgel beszéli el mesterének betegségét és halálát. E megdöbbentő beszámoló 1886 végzetes nyaráról – Alan Walker közreadásában – most először olvasható teljes egészében magyarul.
Walker, akinek háromkötetes Liszt-életrajzával a Time értékelése szerint más „aligha vetekedhet”, leszögezi: „Akit egy kicsit is érdekel Liszt Ferenc élete és életműve, azt mélyen meg fogja rendíteni Schmalhausen beszámolója a mester végnapjairól.”
Mivel leplezetlenül ír az ellenséges közegről, az orvosi műhibákról és a család közönyéről, a napló korabeli közzététele szóba sem jöhetett. A huszonkét éves Schmalhausent a zeneszerző barátainak és bizalmasainak körében egyébként is sokan gyanakvással figyelték, s így az életrajzok zöme megszépítve, igen pontatlanul számolt be Liszt haláláról. A nyolcvanegy oldalas, kézírásos naplót Alan Walker bőséges jegyzetanyagával és bevezetőjével, korabeli illusztrációkkal ellátva adjuk közre. A Prológus fontos háttérinformációkat nyújt Liszt Ferencről és Lina Schmalhausen naplójáról, míg az Epilógus a temetés részleteit, illetve a Liszt földi maradványaival kapcsolatos visszásságokat foglalja össze.
.
Eckhardt Mária (vál., ford.)
Liszt Ferenc válogatott levelei : Ifjúság, virtuóz évek, Weimar, 1824-1861
Zeneműkiadó, 1989
.
A könyv Liszt Ferenc több mint tízezer, nyomtatásban kiadott levele közül 160-at mutat be: nagy többségükben olyanokat, amelyek eddig magyarul még nem (vagy nem teljes egészükben) jelentek meg. E levelek Liszt közvetlen, hiteles megnyilatkozásai életének fontos és mindennapi eseményeiről, művészi nézeteiről és kapcsolatairól, művei születéséről és fogadtatásáról. A fordítások lehetőség szerint az eredeti kéziratok figyelembe vételével készültek, a gyakran pontatlan vagy hiányos nyomtatott kiadások helyesbítésével. A levelek gazdag tartalmának jobb megértését bőséges magyarázó jegyzetek segítik: többféle jegyzék és mutató is megkönnyíti az eligazodást
.
Hamburger Klára
Liszt Ferenc zenéje
Balassi Kiadó, 2010
.
A szerző Liszt Ferenc műveit egyenként bemutató Kalauza 1986-ban, a zeneszerző halálának centenáriumán jelent meg. Azóta igen sokat haladt a Liszt-kutatás. Bár a legfontosabb, a megbízható Műjegyzék még mindig hiányzik, fontos források, analitikus munkák, disszertációk, tanulmányok jelentek meg, itthon csakúgy, mint több európai országban / és az Egyesült Államokban. Számos kötettel gazdagodott az új magyar Liszt-kiadás, kritikai kiadásban megjelent írásainak, leveleinek jó része, CD-n kapható valamennyi zongoraműve és a népszerű kompozíciókon kívül több, kevéssé ismert alkotása. A magát magyarnak valló, európai szellemiségű és egyetemes jelentőségű mester születésének bicentenáriumát, 2011-et az UNESCO Liszt-évnek nyilvánította, s ezt számos hangversennyel, megemlékezéssel, kiadvánnyal ünneplik világszerte. Erre az alkalomra készült Hamburger Klára új, a legfrissebb tudományos eredményeket is feldolgozó, az ismertetett Liszt-művek sorát újabbakkal kiegészítő kötete, kottapéldákkal gazdagon illusztrálva
.
Liszt tanulmányok : Dömötör Zsuzsa, Kovács Mária, Mona Ilona írásai
Zeneműkiadó, 1980
.
A Liszt tanulmányok első kötetében két nagyszerű írás foglalja keretbe a zeneszerző első hazatérésének izgalmas eseményeit. Dömötör Zsuzsa – Kovács Mária: Liszt Ferenc magyarországi hangversenyei 1839-40 c. munkája bőséges korabeli híradás és sajtóvisszhang nyomán eleveníti fel Liszt koncertjeinek egyedülálló, különleges hangulatát, a Liszt körül zajló, s sokszor hangversenyeihez kapcsolódó társadalmi eseményeket, krónikáját adva Liszt összes pesti és vidéki fellépésének és koncertrepertoárjának. Mona Ilona: Liszt Ferenc és a reformkor 1839-40 c. tanulmányában Liszt magyarságát, a nemessé avatására tett kísérleteket, a róla szóló titkosrendőri jelentéseket és a magyar zenekultúráért hozott áldozatait világítja meg számos, eddig ismeretlen dokumentum bemutatásával s az események mögé látó történész érdekes megfigyeléseivel. Mindkét dolgozat a Budapest Főváros Tanácsa és a Liszt Ferenc Társaság 1976. évi pályázatának díjazottjai.
.
Gracza Lajos (vál., ford.)
Ő volt Weimar napja : Liszt-olvasókönyv kezdőknek és haladóknak
Balassi Kiadó, Liszt Ferenc Archívum, 2008
.
A kötet címét Anna Rilke nyomán választotta Gracza Lajos, mert úgy vélte, senki sem jellemezte pontosabban és költőibben Liszt Ferenc szerepét és értékét életének második weimari szakaszában. Az alcím a műfaj meghatározására törekszik, valóban olvasmányokat kínál a zenetörténet és a művelődéstörténet határvidékéről, olyan jeles kortársakét, akik – szemben a korabeli kritika és sajtó olykor sértő hangvételű, személyeskedő hangadóival – szinte kivétel nélkül csodálói voltak a zeneszerző műveinek, előadói zsenialitásának, megnyerő egyéniségének. Kronologikus életrajzi kiegészítőt kínálunk tehát az olvasónak, hiteles forrásokat, köztük sok újat vagy ismeretlent is. A tudományos igényű jegyzetanyaggal kiegészített munka nemcsak érdekes olvasmány, de, reméljük, ösztönzi a további kutatásokat is.

FILMDVD

.
Liszt Ferenc élete
1982-ben készült, színes, szinkronizált magyar-német-francia-angol-olasz filmsorozat 8 DVD-n 16 epizódban
.
rendező: Szinetár Miklós
forgatókönyvíró: Maróti Lajos
operatőr: Kende János
szereplők: Hegedűs D. Géza (ifj. Liszt Ferenc), Darvas Iván (id. Liszt Ferenc), Sinkó László (Liszt Ádám), Andrea Bürgin (Marie D’Agoult), Marschek Gabriella (Carolyne Wittgenstein) ; Gálffi László (Chopin)
MTVA, Film Real Media
.
A Magyar Televízió 1982-ben készült parádés szereposztású, 16 epizódból álló sorozata részletesen mutatja be minden idők egyik legnagyobb tehetségű zeneszerzőjének kivételes életét, az őt övező intrikák, ármányok, rajongói szeretetének és szerelme beteljesülésének szövevényét. A Szinetár Miklós rendezésében készült, Hegedűs D. Géza és Darvas Iván főszereplésével képernyőre vitt tévésorozat – korunk elvárásainak megfelelve – digitálisan feljavított képpel kerül megjelentetésre, 8 különálló DVD-n, illetve a teljes sorozatot tartalmazó díszdobozban
.
HANGFELVÉTELEK
.
Années de Pelerinage : Vol. 1 First Year: Switzerland =
Zarándokévek, 1. év Svájc
Jenő Jandó Jenő (piano)
Naxos, 1991
8.550548
.
.
.
.
.
.
Tartalom
01. La chapelle de Guillaume Tell (The Chapel of William Tell)
02. Au lac de Wallenstadt (At the Lake of Wallenstadt)
03. Pastorale (Pastoral)
04. Au bord d’une source (Beside a Spring)
05. Orage (Storm)
06. Vallee d’Obermann (Valley of Obermann)
07. Eclogue (Eclogue)
08. Le mal du pays (Homesickness)
09. Les cloches de Geneve (The Bells of Geneva)
.
Années de Pelerinage : Vol. 2 Second Year: Italy =
Zarándokévek, 2. év Itália
Jenő Jandó Jenő (piano)
Naxos, 1991
8.550549
.
.
.
.

.
Tartalom
Deuxiéme année: Italie
01. Sposalizio (Marriage of the Virgin)
02. Il penseroso (The Thinker)
03. Canzonetta del Salvator Rosa (Canzonetta of Salvador Rosa)
04. Sonetto 47 del Petrarca (Sonnet 47 of Petrarch)
05. Sonetto 104 del Petrarca (Sonnet 104 of Petrarch)
06. Sonetto 123 del Petrarca (Sonnet 123 of Petrarch)
07. Apres une lecture du Dante, fantasia quasi una sonata (After Reading Dante)
Venezia e Napoli (Venice and Naples)
08. I. Gondoliera (Gondolier’s Song)
09. II. Canzone (Song)
10. III. Tarantella
.
Années de Pelerinage : Vol. 3 Third Year =
Zarándokévek, 3. év
Jenő Jandó Jenő (piano)
Naxos, 1991
8.550550
.
.
.
.
.
.
Tartalom
01. Angélus! Prière aux anges gardiens
02. Aux cyprès de la Villa d’Este I
03. Aux cyprès de la Villa d’Este II
04. Les Jeux d’eau à la Villa d’Este
05. Sunt lacrymae rerum (en mode hongrois)
06. Marche funébre
07. Sursum corda
.
Christus : Orato = Krisztus : oratórium
karmester Doráti Antal
Sólyom-Nagy Sándor (bariton) ; Kincses Veronika (szoprán) ; Takács Klára (mezzoszoprán) ; B. Nagy János (tenor) ; Polgár László (basszus) ; Virágh András (harmónium) ; Hock Bertalan (orgona)
Magyar Rádió és Televízió Énekkara, karig. Sapszon Ferenc ; a nyíregyházi 4. Számú Általános Iskola Gyermekkórusa, karig. Szabó Dénes  ; Magyar Állami Hangversenyzenekar 
Hungaroton Classics, 2001
HCD 12831-33
.
Tartalom
I. Weihnatchts-Oratórium = Karácsonyi oratórium
II. Nach Epiphania = Vízkereszt után
III. Passion und Auferstehung = Szenvedés és feltámadás
.
Faust Symphonie = Faust-szimfónia
karmester Leonard Bernstein
Riegel, Kenneth (Tenor)
Berkshire Festival of Tanglewood Festival Chorus, chorus master John Oliver
Boston Symphony Orchestra
Deutsche Gramophon
447 449-2
.
.
.
Tartalom
01. Faust – Fauszt (Lento assai – Allegro impetuoso)
02. Gretchen – Margit (Andanto soave)
03. Mephistopheles – Schlusschor : Alles Vergängliche ist nur ein Gleichnis -Mefisztó (Allegro vivace, ironico)
.
Hungarian Coronation Mass = Magyar koronázási mise
karmester: Lehel György
Kincses Veronika (szoprán) ; Takács Klára (alt) ; Gulyás Dénes (tenor) ; Polgár László (basszus), Hidy Péter (hegedű), Lehotka Gábor (orgona)
Magyar Rádió és Televízió Énekkara, karig. Sapszon Ferenc ; Budapest Symphony Orchestra
Hungaroton, 1994
HCD 12148
.
.
Tartalom
01. Kyrie
02. Gloria
03. Graduale
04. Credo
05. Offertorium
06. Sanctus
07. Benedictus
08. Agnus Dei
.
Hungarian Rhapsodies = Magyar rapszódiák Nos. 1-6.
karmester Fischer Iván
Budapest Festival Orchestra
Philips, 1998
456 570-2
.
.
.
.
.
.
Tartalom
01. Hungarian Rhapsodies No.1 in F minor
02. Hungarian Rhapsodies No.2 in D minor
03. Hungarian Rhapsodies No.3 in D
04. Hungarian Rhapsodies No.4 in D minor
05. Hungarian Rhapsodies No.5 in E minor
06. Hungarian Rhapsodies No.6 in D – Pester Karneval
.
Hungarian Rhapsodies Nos 2, 13, 14, 15, 19 & Csárdás macabre
arranged, leaders István Albert, László Berki
Oszkár Morzsa (cimbalom)
Orchestra of the Hungarian State Folk Ensemble
Hungaroton Records, 1998
HCD 10104
.
.
.
.
Tartalom
01. II. Hungarian Rhapsody No.2
02. XIII. Hungarian Rhapsody No.13
03. XV. Hungarian Rhapsody No.15
04. XIV. Hungarian Rhapsody No.14
05. XIX. Hungarian Rhapsody No.19
06. Csardas Macabre
.
Lieder = Dalok
Diana Damrau (soprano)
Helmut Deutsch (