Helytörténeti évfordulók: 30 évvel ezelőtt hunyt el Bayer Lipót

bl30 évvel ezelőtt hunyt el
Bayer Lipót
soproni nyomdász

Bayer Lipót Sopronban született iparos családban (apja bádogossegéd volt), 1899. január 21-én, a Fövényverem 1. sz. alatti házban. Elemi iskoláinak elvégzése után könyvkötőtanuló volt a Schwartz-könyvkereskedésben, majd a Piri és Székely nyomdában segédként, ill. a Röttig-Romwalter nyomdában könyvkötőként dolgozott.
A Monarchia haditengerészeti bázisának számító Polába vonultatták be 1917-ben. Megjárta Albániát és a hegyitűzéreknél harcolt. Az első világháború után a bécsi Schrötter-céghez került, majd 1922-től végleges állást kapott a Röttig-Romwalter nyomdánál. 1932-ben három társával (Linka József, May Rudolf, Geracsek Henrik) tíz évre bérbe vették a Röttig-Romwalter nyomdát. A bérlők magukra vállalták az eladósodott nyomda adósságának törlesztését és továbbra is megjelentették az “Oedenburger Zeitung”-ot, a gazdapolgárok német nyelvű napilapját, melynek később Bayer Lipót lett a felelős kiadója. A nyomdában jelentek meg olyan, kötetek, mint Heimler Károly Sopron topográfiája (1936), az Irodalmi Kör, a Városszépítő Egyesület kiadványai. Itt nyomtatták az első Soproni Szemlét 1937. május 15-én. A Sopron műemlékei (Belváros) című munka, az év egyik legszebb könyve volt. A nyomda színvonalas tevékenységének köszönhetően a soproni kiadványok országosan is ismertek lettek. Bayerék a város íróinak, költőinek indulását, műveik megjelenését is segítették.
Természetesen Bayer Lipótnak is köszönhetők ezek a sikerek. Hillebrand György írta róla: „Tökéletességre törekedett, maximalista volt mind önmagával, mind a környezetével szemben. A nyomdászat minden ágában komoly irodalmat gyűjtött össze és valamennyit magáévá tette. Haláláig lépést tartott a technika fejlődésével. Nem lehetett szakmájával kapcsolatban olyan kérdést feltenni, amire ne válaszolt volna és amit nem tudott volna alátámasztani.
Alapszakmája a könyvkötés volt, amit művészi színvonalra fejlesztett. Műhelyének berendezése olyan gazdag volt, hogy nem jött zavarba, ha barokk vagy ha éppen szecessziós stílusban kellett restaurálnia vagy újra kötnie egy könyvet. Méltó utódja és követője volt a nagyhírű soproni könyvkötőknek. Örömmel tanított és adta át tudását.”
Sokoldalúságának egyik jellemzője, hogy 1920-tól tagja volt a soproni „Dalfüzér” (Liederkranz) férfi énekkarnak.
A második világháború alatt a nyomda épülete többször is megsérült, újabb helyre költözött és 1949 decemberében államosították. Bayer Lip6t a Nyomda NV-nál dolgozott tovább, majd létrehozta a Soproni Tűgyár dobozüzemét. Nyugdíjas évei alatt részletesen foglalkozott szakkönyvei feldolgozásával, megóvásával.
Szita Szabolcs nekrológjában így emlékezett rá: „Poldi bácsi Sopron egy darabja volt. Szeretett szülőföldjén élénk figyelemmel kísért minden megőrzésre méltó régit, de minden újat is… 1984. március 24-i távozása fájdalmas veszteség.”

Irodalom:
Hillebrand György: Bayer Lipót (1899–1984 In: Soproni szemle (28.évf.) 4. sz. (1984) p. 364-365.
Szita Szabolcs: Búcsú Bayer Lipóttól In: Soproni szemle (28.évf.) 4. sz. (1984) p. 365-366.

könyv
190.297db
cd
4350 db
dvd
5052db
diafilm
3018db
hanglemez
3563 db
hangoskönyv
2256db
to top