Helytörténeti évfordulók: 55 évvel ezelőtt hunyt el Mentes Mihály

55 évvel ezelőtt hunyt el
Mentes Mihály
kanonok, költő, a két világháború közötti
katolikus költészet egyik neves képviselője

Süttörön (ma Fertőd) született 1891. május 25-én, a 12 gyermekes család ötödik gyermeke volt. A tehetséges fiú a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett, teológiai tanulmányait Budapesten folytatta. 1914-ben szentelték pappá és 1918-ban teológiai doktorátust szerzett. Győr-belvárosi segédlelkész volt, majd a Papnevelő Intézetben tanulmányi felügyelő lett. 1924-től a szentírástudomány tanára volt, közben 1928-1929 között a Dunántúli Hírlap főszerkesztőjeként dolgozott. A Tanítóképző Intézet internátusát 1937-től a igazgatta, a negyvenes évek második felében a hitoktatás egyházmegyei biztosa lett. Kanonokká 1940-ben, a Papnevelő Intézet rektorává 1940-ben nevezték ki. Székesegyházi főesperesi (1947) és címzetes préposti (1848) címet kapott. Gimnazista korától írt verseket. Önálló kötettel először 1920-ban jelentkezett, melyben szép költői képekkel mutatta be a dunántúli tájat. Versei több kötetben jelentek meg. Irodalmi munkássága elismeréséül 1920-ban tagja lett a Kisfaludy Irodalmi Körnek, amelynek titkárává, majd 1942-ben társelnökévé választották.
Elsősorban a vallás, annak titkai ihlették, de sok versében felidézte szülőhelyét, a Fertő-tájat is. Költészetét papi hivatása, hazafiúi érzelmei és szülőföldje természeti szépségei ihlették. Verseskötetei közül a legismertebbek: Magyar bánat (1920), Fertő (1922), Muzsikál az erdő (1927), A lélek orgonái (1933), A remete éneke (1938), napjainkban adták ki a Magyar imádság című válogatott verseit tartalmazó kötetet. Vallásos témájú színműveket is írt (A Fertő tündérei, Szent Ágnes, Március 15. a Felvidéken 1920-ban), amelyek kapcsolódtak a liturgikus dráma és az iskolai színjáték hagyományaihoz. Egyházi énekekhez dalszövegeket szerzett, amelyek közismertté váltak. (A Hozsanna több éneke, Mária szűzanya,, Kezdődik az ének az Úr fölségének… , Isten, hazánkért térdelünk elődbe… kezdetűek). Mentes Mihály 1945-től nem írt verseket, amelynek okát így magyarázta, rokonai szerint: ”Szívből nem írhat, színből pedig nem tud.” Az államhatalommal való együttműködés megtagadásával vádolták, a következő években „agyonhallgatták” a költőt. Mentes Mihály 1960. május 11-én hunyt el Győrben, a Székesegyház kanonoki kriptájában nyugszik. Születése 100. évfordulóján Süttör község emléktáblával, utcanévvel és alapítvány létesítésével emlékezett jeles fiára, a pap-költőre. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza – Idősek Otthona, Mentes Mihály nevét viseli.

Irodalom:
Mentes Miklós: Agyonhallgatott papköltő In : Új ember 2000. (LVI. évf.) 5. sz. jan. 30.
FejesnéHorváth Margit: Dr. Mentes Mihály 1891-1960 In: Töretlen hittel : jeles pedagógusok Győr-Moson-Sopron megyében 2. rész Győr : Hungaro – Dalton Pedagógai Innovációs Egyesület : Emelj fel emlék! Alapítvány, 2009- p. 80-89.

Internet:
http://lexikon.katolikus.hu/M/Mentes.html
http://12kertesz2010.gportal.hu/gindex.php?pg=32767237
http://bdgyegyor.hu/15-hires-bencesek/133-mentes-mihaly-dr