Helytörténeti évfordulók: 65 évvel ezelőtt hunyt el Östör József

65 évvel ezelőtt hunyt el
Östör József
jogász, országgyűlési képviselő

Östör József a mai Zsira községhez tartozó Gyülevízen született 1875. július 14-én. Apja Östör Lajos gazdálkodó volt, anyja, Wohlmuth Karolina Locsmándról származott. Középiskolai tanulmányait a soproni bencés gimnáziumban fejezte be, érettségi után a budapesti tudományegyetemen jogi karára iratkozott. Itt kötött barátságot Simon Elemérrel, a vármegye későbbi főispánjával, Jogi diplomája, és megfelelő politikai érzéke, a későbbi években a közszereplésben segítette.
Két évig gyakornok volt a Kereskedelmi- és Váltótörvényszéknél, majd 24 évesen Sopronba tért vissza, mint megyei tiszti ügyész. 1900-ben ügyvédi irodát nyitott a Szent György utcában. Megházasodott, feleségül vette Baán Margitot, Baán Endre akkori alispán leányát. A házasságból két gyermek született: Magdolna (1903–1956) és Antal (1902–1921), akiből jelentős költő lehetett volna, sajnos korán elhunyt.
A megyei törvényhatósági bizottság tagjaként a vármegye politikai és társadalmi életében is részt vett, 1905-ben a Szabadelvű Párt soproni titkára lett. Az 1922. évi nemzetgyűlési választásokon szerzett mandátumot, így az országos politikába is bekapcsolódott és a sopronkörnyéki kerület párton kívüli képviselője lett. A józan belátású Östör József politikai programját széles rétegek támogatták. Mint a Széchenyi-hitbizomány egykori kezelője, fontos bázisának tekintette Cenket. A választókerület háromszor is megválasztotta képviselőjének, 1927-ben lépett be csak a kormánypártba és 1931-ben már az Egységes Párt elnökségi tagjaként indult.
A parlamentben a pénzügyi, a mentelmi és az összeférhetetlenségi bizottságok tagjává választották, később a kultusztárca költségvetési előadója lett. Képviselőként sokat tett Sopron városáért, de országos ügyekben is fellépett, felvetette a Balaton-felvidék tájvédelmének kérdését, a magyar nyelv védelme érdekében az MTA a Nyelvmívelő Bizottság létrehozását, az ügyvédség érdekvédelmi kérdéseivel is foglalkozott, részt vett a házszabály-módosítás munkáiban, az árvaszéki reform kidolgozásában. Östör József munkái komoly kortörténeti források. A földbirtokreformról készített jogi szakmunkájára a kortársak is felfigyeltek. Politikai pályájának emlékeit Közpályám című művében, írta meg. A Tisza István saját szavaiban c. könyve a politikus Tisza megismeréséhez járult hozzá. A Széchenyi-családhoz szoros szálak fűzték. Az 1930-as években jelentős Széchenyi-kutatóként tartották számon.
Az 1935-ös választásokon az új kormánypárt képviselőjelöltjei közé nem került be, ezt a mellőztetést Östör tudomásul vette, ezután tudományos és irodalmi munkájára, zsirai birtokainak ügyeire koncentrált. Sokat foglalkoztatott ügyvéd volt, főként nagyobb gazdasági ügyekben képviselte ügyfeleit. Mint a Frankenburg Irodalmi Kör elnöke, és a Soproni Napló napilap szerkesztője, a város kulturális életébe is bekapcsolódott, meghívására több jeles író, történész és költő látogatott Sopronba. A reformkorszak történetéről, Széchenyi István 1849 utáni éveiről írt fontos munkákat. 1941-ben kormányfőtanácsosi címmel tüntették ki. Deák téri házát az 1944. december 6-i bombázás súlyosan megrongálta és leányához költözött a Felsőlöverbe, ahol haláláig élt. Östör József Zsirára látogatott 1949 tavaszán, a szülői házban éjjel rátörtek, bántalmazták és ennek következtében április 10-én Sopronban meghalt. Hamvait a fia emlékére 1923-ban épített Antal-kápolnába helyezték, de azt az 1952-ben, a melléje épített határőrség katonái feldúlták. Hamvait a zsirai temetőbe vitték át.

Irodalom:
Östör József
Östör József Dr. In: Magyar Országgyűlési Almanach 1931-1936
Östör József: Közpályám: Politikusi életút a két háború korából Győr : Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010
Tóth Imre: A politikai narkózis rabságában. Östör József közéleti pályája In: Soproni szemle (61. évf.) 2007. (1. sz.) p. 95-101