Jéhn Antal

Jéhn Antal Ferenc vasdiplomás gyógyszerész 1913. július 29-én, apja második házasságából született, anyja Szép Stefánia. A bencés gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. Lelkes tagja volt az iskola cserkészcsapatának. Később, mint gyógyszerész is megmaradt a Szent Asztrik csapat öregcserkészének és nevelte a cserkésztörvényekre a gimnázium fiataljait.

Apja, Jéhn Vilmos – miután beosztottként már 15 évet dolgozott a soproni Oroszlán gyógyszertárban – 28 pályázó közül 1893-ban, Ő kapott engedélyt új gyógyszertár létesítésére, amely az ötödik soproni patika volt a városban. Gyógyszertárát először Vöröskereszt néven a Rákóczi utca 49. sz. alatt nyitotta meg, majd 1903-ban az Újteleki utca 54. sz. alá került. A gyógyszertár neve később Arany Keresztre változott.

Jéhn Antal gyakornoki éveit is édesapja gyógyszertárában töltötte, 1935-ben kapott gyógyszerészi oklevelet Budapesten a Pázmány Péter Egyetemen. 1938-ban átvette apjától a gyógyszertárat, felújítását maga tervezte meg. A patika homlokzatára Szakál Ernő Munkácsy-díjas szobrászművész készített domborművet, amely beteg gyermekének gyógyszert adó édesanyát ábrázol. A szobor csak a háború után került a gyógyszertár portáljára. Bent az officina világítótestének felirata: Salus rei publicae suprema lex (A közügyek előmozdítása a legfőbb törvény), Jéhn Antal gyógyszerészi hitvallására utalt.

1950. július 28-án az államosításkor, az addigi tulajdonosokat más gyógyszertárba helyezték át. Jéhn Antal az Arany Kereszt gyógyszertárból az Oroszlán gyógyszertárba, dr. Nikolics Károly helyére került. 1951-ben Győr-Sopron megye első főgyógyszerésze lett. Egy év után azonban visszajött Sopronba.

A soproni gyógyszerészek több országos szakmai konferenciát szerveztek, a szervezésből Jéhn Antal is kivette a részét. Az Oroszlán gyógyszertárból ment nyugdíjba 1973-ban, de utána még húsz évig nyugdíjasként ott dolgozott, majd további öt esztendeig a helybeli Lővér gyógyszertárban készítette a gyógyszereket. Egész életében lelkes híve volt a gyógyszertári gyógyszerkészítésnek. Orvosságaival sokszor tette olcsóbbá a betegek gyógyulását. Anyanyelvén kívül beszélt németül, franciául, sőt a középiskolai latin tudását továbbfejlesztve, baráti körben gyakran tartott latin nyelven hosszú köszöntőt.

A helybeli gyógyszertári asszisztensképző iskolában az intézet létrejöttétől kezdve több évtizeden át oktatta a latin nyelvet, és a hallgatók részére latin jegyzetet is összeállított.
A negyvenes években a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Sopron megyei szervezetének titkára volt. A Vöröskereszt vezetőségi tagjaként is dolgozott. Közreműködött a Patikamúzeum létrehozásában. Társszerzője volt A soproni múzeum gyógyszerészeti gyűjteménye c. füzetnek. Családi iratait a Soproni Levéltár kezelésébe adta, amely értékes forrásul szolgál a kutatók számára. Bélyeggyűjteményét a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak adományozta.

A vasdiplomás gyógyszerész 2002. március 15-én hunyt el, 89 éves korában. Utódja nem maradt. A Jéhn gyógyszerészek: apa és fia összesen 120 esztendeig szolgáltak Sopronban. Az egykori gyógyszertár ma Than Károly nevét viseli.

Irodalom:
Horváth Dénes: Jéhn Antal (1913–2002) In: Soproni Szemle 2002 (57. évf.) 3. sz. p. 293-294.
Katona Csaba: Három forrás a Jéhn-család történetéhez In: Soproni Szemle 2004 (58. évf.) 1. sz. p. 51-61.
Katona Csaba: A Jéhn-család két nemzedéke Soproni Szemle 2003 (57. évf.) 3. sz. p. 234-246.

A soproni gyógyszertárak múltja a XIX. század közepétől 1950-ig. A Soproni Múzeum gyógyszerészi gyűjteménye. Sopron, 1968.

Internet:

Reisner Erzsébet: Than Károly gyógyszertár In: Acta Pharmaceutica Hungarica 71 367-371 2001, Sopron https://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/Than-K%C3%A1roly-gy%C3%B3gyszert%C3%A1r-Sopron.pdf

Kép: Gyermekét istápoló anya Elérhető: https://www.kozterkep.hu/9291/ és

https://www.kozterkep.hu/44702/than-karoly-gyogyszertar-cegere Letöltés: 2023. június 6.